Rákos Vidéke, 1920 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1920-04-04 / 14. szám
XX. évfolyam. Rákosszentmihály, 1920. vasárnap, április 4, 14. száiii. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS rákosszentmihAlyi és rákosvidéki eqyesület és testület hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Hákofiüscentmlhály, Szentkorona-utca 87. i Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALAZSOVICH ZOLTÁN. J-ssse»HSSi.'■;.■»T7ifrrnb'á m'i' Előfizetési ár: Egész évre 48.— K, Fél évre: . . 34.— „ Negyedévre; 13.— „ Egyes szám ára 1 korona. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Husvét ünnepén. Isten jósága megint elhozta az uj tavaszt s az uj tavasz kifejti a föld legelső virágait. Megérkezett a tavasz legszebb virága, a keresztény világ legma- gasztosabb ünnepe, a husvét. Századokon át népek millióinak szivébe hozott ez ünnep hitet, reményt és vigasztalást. Ha valamikor, úgy ma van szükségünk hivő bizalomra, midőn a nemzet testén az ezer seb még be nem heggedt, midőn a fáldalom tőrétől sebzett nemzet fejét a gondok töviskoszoruja szorítja. S nekünk mégis remélnünk és biznunk kell. Remélnünk kei) akkor is, mikor aggódva kérdezzük, hogy mit hoz a holnapi nap, meghallgatja-e isten buzgó imádságunkat, mellyel a mindennapi kenyerünket kérjük ? Remélnünk és biznunk kell akkor is, amikor munkánk gyümölcse oly kevés. Nem szabad ai aggodalomnak átadnunk magunkat, de Istenbe helyezett bizalommal kell munkánkat folytatnunk, mert bármily csekély legyen is munkánk eredménye, mégis a munka alkotja uj életünk feltételét, alapját az újra építésnek, A munkában áldás rejlik és vigasztalás, vigasztalás az élet ezernyi baja között. Folytatni kell a megkezdett munkát. Becsülni az időt, mert bármily rövid a perc, mégis egy szeme 'létezésünk lánczának, bármily csekély egy kődarab, mégis egy része elérhető jólétünk hajlékának. Ez lesz a szenvedélyek lecsillapitója, ez lesz a fájdalom megenyhitője, a nyomor megszületője, A szenvedély csak szenvedélyt szül. A szenvedély csak rombol. Dolgoznuujk kell isteni Mesterünknek, a megfeszített szeretetnek szellemében. Dolgoznunk kell önmagunkért, embertársainkért, a közjóért. Végtelen a szenvedés, mérhetetlen a fájdalom tengere, amely elárasztá a nemzetet. De nagyobbnak és erősebbnek kell lenni a szeretetnek, amely e keserűséget megszüntesse. Ott legyen az törvényeinkben, ott legyen az sziveinkben, emelje fel a köztudatot a keresztény, krisztusi szeretet. vagy szakadjon szét a bálvány, iegyen bár aranyból, vagy festett papírból, Nyerje vissza a magyar régi jó szivét, nyerj? vissza lelkének épségét. Az önzés, a gyűlölet tépte szét azt a szivet, amelynek egyedüli orvossága, bal- zsama csak a szeretet lehet. Az állat-embert csak a lelki-ember újíthatja meg. A lelki embert nem csupán az értelem, de főleg a jó szív alkotja. Ne nézzük mindig a földet, de emeljük fel tekintetünket az Ég felé is, Istenben találjuk fel azt a jó Atyát, kiben mindannyian testvérek vagyunk, kiket a testvéri szeretet fűz egybe, az a szeretet, a mely önmaga boldogságát mások boldogitásában is keresi. Saját szenvedésünk között lássuk meg a mások keservét. Husvét szent ünnepén remény, vigasztalás száll sziveinkbe, hogy a Kálvária hosszú, fájdalmas útja után elközelgett, lassan bár, a feltámadás élete, Isten a fájdalom sötét éjszakája után felhozza a verőfényes hajnalt. ' Ebben az erős, szent hitben, a szeretet melegétől áthatott élőhitben fejlődhetik ki a nemzet uj élete, Csak az erős hitben törhet meg a szenvedés hatalma, Isten a szenvedések mélyéből hozza ki a reményt, az erényt, mi bár megfogyatkozhatik, de el nem veszhet soha, Ez a nemzet, amely ezer éven át sok szenvedésen ment keresztül, hogy erényét, reményét veszítse, oda nem juthat soha. Fel kell építeni a szeretet oltárát', fel kell építeni sziveinkben. A próféta sírva kereste a szent tüzet, hogy visszahelyezze az oltárra, hogy köréje gyűjtse nemzetének gyermekeit, hogy meglássák fényénél a kötelesség útját, Az a szent tűz melegséggel tölti be a sziveket, amely kifejti az életet, meghozza a feltámadást, Ezt a reményt, ezt a virágot tesszük szivünkre a feltámadás ünnepén, hogy sok szenvedésünk sötét éjszakája után elérkezik a nemzet életében is a feltámadásnak boldog hajnala, Sz, L Némuljon el a szenvedély szava, törjön össze, Lapunk mai mámm I oldal.
