Rákos Vidéke, 1919 (19. évfolyam, 1-30. szám)

1919-12-28 / 30. szám

2. oldal.

RÁKOS VI DÉKE

30. szám

radalom mozgalmába, melyet a főváros diktált s a hamis jelszavak tévedéseit a falun gyorsan fölváltotta a józan belátás állapota. Ezt látták a forradalmi kormányok is. Épp azért fordítottak olyan kivételes figyelmet a Hangyára és szövetkezeteire már a novemberi forradalom kormányférfiai, attól tartván, hogy a polgárságnak a szövetkezetben tömörült százezrei a nemzet megmaradt értékeinek megmentésére előbb- utóbb a cselekvés terére lépnek. A Hangya és szövetkezetei ennek folytán már az első forradalom óta korlátozva voltak törvényadta szabad mozgásukban s központjuk csak a legnagyobb körültekintés révén kerülhette ki, hogy már az első forradalom idején a forradalmi kormány diktatúrája elé ne kerüljön. Ennek köszönhető, hogy a főbb élelmi czikkeket szövetkezetei a hatóságok utján kaphatták csak meg. Sajnos, a vezető körök mindinkább oly befolyás alá kerültek, amely a hazafias és keresztény alapon működő Hangya - szövetkezeteknek nem kedvezett. Mig a municziógyári munkások sztrájkkal való fenyegetés révén egyes politikai színezetű vállalatok a legmesszebbmenő kedvezésekben részesültek, addig a Hangya-szövetkezetek a legjogosultabb igényeik kielégítését sem bírták elérni.

Sajnos, érezte ezt a mi szövetkezetünk is, mert a Központunknál s a hatóságoknál tett számtalan eljárások daczára sem volt abban a helyzetben, hogy tagjai igényeit kielégíthesse. A legfőbb élelmezési czikkek a hatóságok utján juthattak el hozzánk, az a mennyiség pedig, amelyet ezekből a czikkekből szétosztás végett nekünk jüttattak, tagjaink egy negyed részének jogos igényeit sem elégíthették ki. Hogy tagjaink emiatt zúgolódtak s a vezetőséget nemtörődömséggel vádolták, azt szemükre sem vethetjük, hisz ők nem látták, hogy a kuliszán belül tehetlenül, összekötött kezekkel állunk. Ha ezekben a nehéz időkben, amelyek, sajnos, most is fennállanak, nem lett volna a szövetkezetnek egy lelkes, hűséges kis tábora, amely egy politikai tendencziát szolgáló hasonló intézménynek zászlóbontása alkalmából lemondások árán is, hü maradt a mi intézményünkhöz, bizony nem lett volna erőnk, hogy vajúdásunkat végig csináljuk. Ennek a kis tábornak, amely kitartott mellettünk, amelynek a jobb jövőbe vetett reménységéből erőt menthettünk, ezennel hálás köszönetét mondunk.

Mint a hírlapokból számtalanszor méltóztattak olvasni, a kormány a mellőzött Hangya támogatását határozta el s igy méltán remélhetjük, hogy midőn az ország gazdasági helyzete azt megengedi, újból képesek leszünk hivatásunkat teljes mértékben be- * tölteni. Kérjük ennélfogva tagjainkat, ne veszítsék el türelmüket, a nélkülözések s a lemondások még egy kis ideig tartani fognak ugyan, de aztán fáradhatatlan buzgalommal s teljes erőnkkel minden igényt ki fogunk elégíteni. Kis szövetkezetünket nagygyá fogjuk fejleszteni s folytatni fogjuk 1915-ben megkezdett s a kényszerítő körülmények folytán abba maradt munkásságunkat, midőn — hogy csak a most leginkább nélkülözött cikkekről emlékezünk meg — liszttel és tüzelőanyagokkal nagyobb tételekben korlátlanul látjuk el tagjainkat.“

A jelentést egyhagulag tudomásul vették, valamint a mérleget, zárószámadást és a felügyelő-bizottság beszámolóját is, melyet Kökény Péter terjesztett

elő: A tiszta haszon 1200 korona 31 fillér volt, melyből 300 K 31 fill, a tartalékalap növelésére, 900 K üzletrészenként egy korona osztalék kifizetésére szolgál.

Végül a vezetőség felhívására gyűjtést rendeztek a nemzeti hadsereg javára. Öt perez alatt 698 K folyt be, a következő tételekből: Rákosszentmi- hályi fogy. szöv. 200, Bauer Ottó 50, Lapu Lajos 50, Csengey Lajos 10, Tóth Gáborné 2, Lehoczky ístvánné l,,Kecskeméthy Vinczéné 5, Böhsl Ferencz 50, Holló Ágost 10, B. A. 100, Balázsovich Zoltán 20, Folberth Gusztáv 5, Hauser Gyula 20, Csabány Antal János 20, Schwarcz Ignácz 20, Várhegyiné 20, Elblinger János 25, Szlannár Antal 10, Pálfi János 10, dr. Keresztes István 20, Schuster Károly 10, Gaál József 10, Szabó József 20, Kökény Péter 10 korona.

i

HÍREK.

B. u. é. k.

T. olvasóinknak már most, jó előre boldog uj évet kíván a „Rákos Vidéke“

szerkesztősége és kiadóhivatala.

Kántorválasztás. Kedden délután volt a kántorválasztás Rákosszentmihályon. Az egyháztanács Csizmadia Gyula egyházi és Pálfi János világi elnök vezetése alatt megvizsgálta a pályázati kérelmeket. Két pályázó csak levélben jelentkezett, szabályszerű pályázatot nem adott be, ezeket figyelmen kivül hagyták. A két, okmányokkal felszerelt kérvény benyújtója személyesen is megjelent a választáson. Ezek: Kardos Gyula szföv. iskolai igazgató és Pornói Rezső énekszaktanitó, mindkettő oki. kántor. Az egyháztanács a templomba vonult és meghallgatta próbaéneklésüket, majd folytatták a gyűlést és azon névszerinti szavazással tizenhét szóval négy ellenében Pornói Rezsőt választották meg. Van tehát immár önálló, hivatásos kántorunk is. Az uj kántor igen szép, csengő, tömör baritonhangu, kiválóan szakképzett énekes, kinek az orgonajátéka is nagy jártasságot és tehetséget bizonyít. Egyházközségünk igen sokat nyer vele s méltán fűzi a legszebb reményeket működéséhez. Pornóit mindkét elnök meleg szavakban üdvözölte, hangsúlyozván, hogy a hitélet fejlesztését és az egyházi ének újjászervezését és fellendítését várja tőle. Végül az egyháztanács szeretettel ünnepelte Pornói Rezsőt.

A Nagykaszinó közgyűlése. A Rákosszent- mihályi Nagykaszinó rendkívüli közgyűlést hivott egybe múlt vasárnapra abból a czélból, hogy a megüresedett pénztárosi és jegyzői tisztet betöltse és egy bizottságba tagokat válasszon. A közgyűlést azonban nem lehetett megtartani, mert a tagok nem jelentek meg határozatképes számban. Csabányi A. János al- elnök, a gyűlés vezetője, az alapszabályokra utalva ezért a gyűlést nyomban berekesztette. A közgyűlést most már január 4-án d. u. 3 órakor fogják megtartani. Az elnökség kéri a tagokat, hogy akkor okvetlenül jelenjenek meg, mert a gyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

I