Rákos Vidéke, 1919 (19. évfolyam, 1-30. szám)
1919-12-07 / 27. szám
2. oldal. rákos Vidéke 27. szám 3. Ha rendszeres tanitás a rendelkezésre álló tüzelőanyagnak csekély voltára való tekintettel nem tartható, úgy a közbeeső napokon a tanulókkal kedvező időjárás esetén séták vagy kirándulások rendezendők, melyeknek czélja lehet a helybeli ipartelepek, üzemek, gazdaságok stb. megismerése, a földrajzi alapfogalmaknak szemléltetését, a természetrajzi, természettani és gazdaságiam ismereteknek közvetlen szemlélet utján való gyarapítása. E kirándulások azonban csak akkor fogják a kívánt czélt szolgálni, ha tervszerűen rendeztetnek. A vezető tanítónak tisztában kell lennie a szemléltetés anyagának minden részeivel. Kívánatos ezért, hogy a bemutatandó ipartelepet, gyárat (ha nincs is működésben), gazdaságot stb. a tanító még a kirándulás előtt tekintse meg, hogy a tanulók figyelmét a látni és megjegyezni valókra tervszerűen és időveszteség nélkül felhívhassa. A kirándulások alkalmával bőséges alkalom nyílik arra, hogy a tanító a gyermek egyéniségét megfigyelés tárgyává tegye és jellemének fejlődésébe irányitóan befolyhasson. A fegyelemre, rendre, illedelmes beszédre és magaviseletre való szoktatás és nevelés a kirándulások alkalmával rég óhajtott Szerephez juthat. 4. A tanítóságnak különös figyelmébe ajánlom a szülői értekezletek minél gyakoribb megtartását. Módot kell nyújtani a szülőnek arra, hogy gyermeke nevelésére és oktatására vonatkozó észrevételeit fesztelenül megtehesse, viszont kapja meg a czéltudatos neveléshez szükséges útbaigazításokat. A szülői értekezletek köny- nyen összekapcsolhatók a szabadoktatás keretében mozgó ismeretterjesztő előadásokkal, felolvasásokkal, zene-, énekszámokkal és minél több tanuló szavalatával. A tanulók nagyobb számának tapintatos módon való gyakori szerepeltetése a szülők mind nagyobb és nagyobb érdekkörét fogja ezen értekezletek látogatására késztetni. 5. A tanulói könyvtár fokozottabb mértékben álljon a tanulók és általuk a szülök rendelkezésére. A tanulók olvasmányait a tanitó állandóan kisérje figyelemmel. 6. A tanulók vallásbeli kötelességeinek is eleget tegyenek. A vallásfelekezetek lelkészeivel, illetve hitoktatóival megbeszélendők azok a módok, amelyek mellett a tanulók ezirányu gondozása is biztosítható. Fentiek előrebocsátása után felkérem Cimet, hogy amennyiben a vezetése alatt álló intézetben a tanitás, foglalkozás szünetelne, terjesszen be ide az iskoláról haladéktalanul pontos kimutatást a következő rovatokkal : a) Folyószám, b) a község neve, c) az iskola jellege, d) az intézet fokozata, e) a tantermek (önálló osztályok) száma, f) a tanárok száma, g) a szünetelés kezdete, fi) a szünetelés vége, a szünetelés helyi oka, j) a tanulók foglalkoztatásának módja, A kisérő jelentésben közlendő, hog^ a felelős szerv részéről megtörtént-e mindaz, amit tenni kellene, illetve lehetett, hogy az iskolai munka zavartalan menete biztosittassék. Amennyiben bármely szerv részéről hanyagság, vagy mulasztás, volna megállapítható, e körülmény ide ugyancsak bejelentendő. ' Felkérem végül Cimet, hogy az iskolák tanításában időközben beálló bármely változást esetről-esetre, a kényszerszünet alatti tanításra (foglalkozásra) vonatkozó fontosabb tapasztalatait, illetve észrevételeit pedig első ízben legkésőbb 1920. évi január hó 1-ig, másodízben márczius 5-ig minden sürgetés bevárása nélkül közölni szíveskedjék. Programbeszéd. Friedrich István hadügyminiszter műit hó 30-án d. u. 5 órakor tartotta még programmbeszédét a Nagykaszinó termében, melyet igen nagyszámú — a termet zsúfolásig megtöltő — helybeli közönség, valamint Mátyásföld, Kerepes, Cinkota stb. környékbeli községek részéről küldöttségek hallgattak végig. Miután a hadügyminiszter más irányú elfoglaltsága (úgy tudjuk egy népgyülésen beszélt) és gyön- gélkedése következtében kissé késett, dr. Hódy Árpád a gyűlést 5 órakor megnyitotta és azt javasolta, hogy a hadügyminiszter megérkezéséig eszmecserét folytassanak a jelölt részéről kifejtendő politikai irányzatról és a szót Farkas Eleknek adta át. Kevéssel fél 6 előtt a hadügyminiszter autója a községháza elé ért, ahol a képviselőtestület élén Hauser Gyula biró üdvözölte. A hadügyminisztert terembe lépésekor viharos éljenzés fogadta. Farkas Elek pár szóval üdvözölte s az egybegyűltek nevében felkérte, hogy tartsa meg programmbeszédét. A hölgyek üdvözletét Prókay Sándorné tolmácsolta. , Friedrich István mély csendben, a gyengélkedéstől kissé sápadtan, beszélni kezd. Lassan és megfontoltan beszél. Visszapillant az elmúlt négy hónap izgalmas harczaira, mely összetörte. De így betegen sem mulaszthatja eí, hogy szükebb hazájának ne adjon számot tevékenységéről. Hangsúlyozza, hogy ő volt az első magyar ininisztereluök, aki ki merte mondani, hogy Magyarországnak elsősorban kereszténynek és nemzetinek kell lennie. Egyik kezében karddal, a másikban a trikolorral rázta fel a nemzetet. Kifejtette, hogy hí élni akarunk, akkor csak saját erőnkben bizhatunk. Nem az entente kedvencz miniszterelnöke akart lenni, hanem a nemzeté. Többször az ententemisszió elé idézték és lemondásra akarták kényszeríteni. Ott is hangsúlyozta, hogy a magyar nemzetet nem a rablás vágya, hanem a becsület; a vállalt hűség vitték a háborúba. Lehet, hogy a mérsékeltek alá fogják Írni a kétségtelenül súlyos békét, de hiú ábrándokat rie tápláljunk, a béke nem hozza meg a jólétet. Tudja, hogy éhezünk és fázunk, tudja, hogy a nyomor óriási, de ezt az „utolsó“ kemény telet nagy önfeláldozásai el kell szenvednünk. Nagy betegségen, pestisen mentünk keresztül, de meggyógyultunk és ismerjük e betegség diagnózisát és hatásos ellenszerét. Szomszédaink is beleesnek és azt hiszi, hogy alkalmunk lesz őket kigyógyitani. Ha valamiről lemondunk, azt nehezen szerezhetjük vissza. Ameddig egy csöpp vér folyik ereiben, addig egy akácfáról sem mond le. Mindent megmozgattak, hogy a kormánytól megváljék, mert az antant könnyebben tudott volna egy intérnacionális színezetű kormánnyal megegyezésre jutni, mint a területi integritás alapján álló keresztény nemzeti kormánnyal. A hadügy fontos tárca lesz és ezért vállalta, hiszi, hogy a nemzeti hadseregre igen nagy fűszerek, csemegék, Halok. Karácsonyi czukorkák tea- sQteménj'ek, felvágottak. Naponta friss sonka, sajtok. Likőr különlegességek. Hírneves Dletzl és Egri borok, az állami, mintapincze borainak lerakat», Tokai aszú borok. Pezsgők. Kerner Emil Rákosszentmihály, Rákosí-ut 45. m/ám Elsőrendű
