Rákos Vidéke, 1919 (19. évfolyam, 1-30. szám)
1919-01-19 / 3. szám
2. oldal. URKOB ffilDJBKfi 3 szám munkálkodást és teszi — most már merőben felesle- j gesen a jog helyébe az erőszakot, a törvényes rend I fólredobásával az egyéni ambicziók érvényesülését. Rákosszentmiháíyon éppen a napokban találtak $ valami megoldást, amely ha talán nem is tökéletesen, de elég megnyugtató módon teremtette meg az áthidalást, amig majd törvényes utón újulhat meg a község hivatalos vezetősége. De hány községben folyik még j mindig a tusakodás és háborgás! Van jegyzői iroda, j mely hetek óta nem működik, a közólelmezés, az egész j közigazgatás vezető nélkül. Másutt erőszakkal kergették ! el a vezetőket s néhány ember önmagát tette a I helyükbe, fontos, felelősséggel járó tisztségeken osztozva j meg, tudás, gyakorlat ó* minden törvényszerű felhatal- j mazás nélkül. j Való igaz, hogy a magyar közigazgatás is reformra j szorul. A kényelmes, restáncziás, nehézkes adminisztrá- | czió sok egyéb járulékával együtt nem a mai világba való. Eddig is sokat nyesegették már az emlékezetes Szápáry-fóle fólbenmaradt régi törvény óta minden kormányunk ős minden magyar párt programmfában ott szerepel a közigazgatás reformja, sőt „érdekes és j értékes tervezetek is készen várják régtől fogva, hogy j törvényerőre emelkedjenek. Ha lesz még Magyarország, \ — és adja Isten, hogy legyen, — a nyugalom vissza- \ térte után az első feladatok közé tartozik majd ennek \ a fontos kérdésnek a viszonyoknak megfelelő meg- j oldása. Ma azonban mindenek felett való érdekünk, ' hogy ezeket a rettenetes órákat viszonylag a lehető j nyugalomban éljük át és a közrendet mihamarabb \ helyreállítsuk. Aligha lenne erre alkalmas eszköz, hogy a még j megmaradt csekély területen a vezetőférfiak üldözésével ] lehetetlenné tegyék a nyugalom helyreállását és végső elkeseredésbe kergessék a közigazgatás tisztviselőit, legfőképpen pedig az annyit szenvedett községi jegyzőket, kiket az újabb s még mindig meg nem szűnő támadások hovatovább igen szomorú elhatározások felé kergetnek. Pedig ennek a szerencsétlen, összetépett országnak százszoros szüksége van ma minden fiára, annál inkább a közigazgatás kipróbált és hűséges tisztviselőire. Szepesi Kuszkajenő festőművész rákosszeuímlhályi festőiskolái ába Jelentkezni lehet: Rákosszentmihályon, Rőzsa-u. 9. Palaczkbovok ismét kaphatók kiváló minőségben CL Hauser Stefániánál, ___Rákosszentmihály, Remény u. 4. e| yyhcbédíö szobaberenöezés, iFE/5: kapa, villa, stb. eladók. Rákosszentmihály, János-u. 52. Pestvármegye közgyűlése. Pestvármegye hétfői közgyűlésén a rend helyreállítását és a munka megkezdését sürgették a vezérszónokok. Helyesléssel fogadták azt az indítványt, amelyet a közgyűlésen kivüi álló Bóniss Károly kunszentmikiósi földbirtokos és húsz aláíró nyújtott be s amely azt kívánja, hogy Pestvármegye tiltakozzék a X ik nóptör- vényben foglaltak ellen, amely az úgynevezett Ruszka- Kraina fölállításáról intézkedik, mórt ezt a törvényt nem a magyar nép megkérdezésével alakult magyar parlament hozta. Tiltakozzék a vármegye a kincstári erdőségeknek és bányáknak a rutónsógre való átruházása ellen, mert igy a magyarság a legfontosabb nyersterményektől lenne megfosztva. Követelik a partementnek legrövidebb idő alatt való összehívását, még pedig a szabad területeken választás utján, a megszállott részeken pedig a régi képviselők bevonásával. Az újonnan összeült országgyűlés & jelenlegi kormány rendelkezéseit s az úgynevezett néptörvényeket vegye azonnal tárgyalás alá s azok felől a nemzet érdekeinek szem előtt tartásával határozzon. Hasonló értelmű indítványt tett Förster Aurél dr. is azzal, hogy közöljék ezt — hozzájárulás végeit — a törvényhatóságokkal. Az indítványt a közgyűlés egyhangúan elfogadta, A közgyűlésen Kégi János dr. igazságügyi államtitkár, pestmegyei kormánybiztos elnökölt s a bizottsági tagok nagy számban jelentek meg. Á napirendretérés előtt Ney Géza nsgykátai fő szolgabiró súlyos vádat tett a vidékre sürü rajodban tóduló izgatok eilen, akik már már anarkiát teremhettek. Földes István dr., akit a kormánybiztos a vidéki állapotok tanulmányozására kiküldött, elismeri, hogy rendellenességek, zavargások s törvényellenes cselekedetek történtek sok helyütt, de a nép izgatottságát egyrészt azzal magyarázza, hogy nagy igazságtalanságok történtek a hadisegitségnél és egyéb utalványozásoknál. Izgatott hangon mutat rá, hogy sok közigazgatási tisztviselő a háború egész tartama alatt alig mutatkozott a nép körében. („Eláll!” Zajo3 tiltakozások.) (Ránk nézve annál érdekesebb ez a felszólalás, mert ugyanaz a Földes István dr. h. kormánybiztos mondott a megy egy ülésen ilyen kemény kritikát a közigazgatási tisztviselőkről, ki a rákosszenimihályi jegyzői irodát mintaszerűnek nyilvánította.) Dössöwffy Eniil gróf védelmébe veszi a közigazgatási tisztikart. Egyeseknek lehettek hibái, sőt bűnei, de az egész megtette a kötelességét, sőt azonfelül sokkal többet. Tehát ne általánosítson senki. Kovácsy Kálmán sajnálatosnak tartja Földes István vádjait a vármegyei tisztviselők ellen, akik olyan odiózus munkával voltak megterhelve, amely a népnek nagy ellenérzését keltette fői. A jegyzői kart a legnagyobb dicséret illeti a vé gzett emberfölötti munkáért, amiért viszont naprói-napra szidalmakat, gyanúsítást és üldözést keli szenvednie. Aíhi, mit cselekedett, felelni fog érte. Földes István dr. kijelenti, hegy nem képvisel • kommunista-fölfogást, ő épp úgy a lend embere, miut itt bárki más. Ö csak olyan körülményekre hivta föl a figyelmet, amelyeknek a reparaeiója a törvényb&tósag föladata. Förster Aurél dr. Földes helyreigazító föiezólalását megnyugvással veszi. Hangoztatja, milyeu szerencsétlenség az, hogy mi, akik oly nagy küzdelmet folytattunk a magyar hadseregért, most, amikor ez a nemzeti kivánalom az ölünkbe hull, — a szelnek eresztjük. Mindent meg kell tenni, hogy a hadsereg szélomlását megakadályozzuk. ' \
