Rákos Vidéke, 1919 (19. évfolyam, 1-30. szám)
1919-11-30 / 26. szám
26. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS RÁKOSSZENTM1HÁLY1 ÉS RÁKOSVIDÉKI EOYESÜLET ÉS TESTÖLET HIVATALOS LAPJA. XIX. évfolyam. ______Rákosszentmihály, 1919. vasárnap, november 30. Sz erkesztőség és kiadóhivatal : Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 48.— K. Fél évre: . . 24.— „ Negyed évre: 12.— ,, Egyes szám ára 1 korona. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Rendületlenül. Rendületlenül, megállás nélkül kell haladnunk az utón, amely hivatva van a sötét mélységből verőfényre vezetni a nemzetet. Ki kell vezetni abból a mélységből a nemzetet, ahova juttatták azok, kik aranyborjút Ígértek a népnek ; mig magok az elrablóit ékszereken osztoztak, addig értéktelen papírokkal vakították azokat, akik könnyen hivők voltak, akiket félre tudtak vezetni. Megállanunk most annyi volna, mint mélyebben sülyedni a fertőben. * A felvilágosítás hóbortjával megmételyezték volna az ifjúságot, a gyermekeket; megdöbbentették a szülők szivét, a hivatásos oktatók lelkét. Lerontották a földmivelést, megölték az ipart. Elnémították, lejáratták a tudományt. Megállították az irodalom és művészet munkáját. Kifosztották az egyházat. Meg akarták ölni a hitet, hogy kiölve az emberek leikéből a mennyei világosságot, saját házuk meggyujtott világosságára ébredjenek. Iskoláink felől el kell űzni a vészes fellegzetet, amely megsemmisítéssel fenyegette legszebb vetésünket. Meg kell mentenünk iparunkat, kereskedelmünket. A valódi tudomány szolgálatában kell állnunk, ezt kell szolgálni irodalomnak, művészetnek egyaránt. Fogjon össze minden magyar polgár, földműves, iparos és a hivatalos osztály. Keresztény nemzeti szellemnek kell áthatni a politikát. Ennek kell vezetni hírlapirodalmunkat, megalkotni törvényeinket; ennek kell felemelni a közszellemet. Ebben egyesüljünk mindannyian. A világháború égése után nem úgy hittük, nem úgy reméltük vissza a jövőt, amint az bekövetkezett. Elsiratva azokat, kiket szivünk forró szeretetével kisértünk a harcztérre, azt hittük, reméltük, hogy a levágott, megcsonkított erdő újabb erővel fog ismét hajtani. A mi legjobban fájhat szivünknek, az az, a mi fájt az erdő fáinak, hogy saját ágaikból készítették a pusztító fejszék nyeleit. A nemzet gyermekeit használták fel a nemzet pusztítására. _________________________ Fel kell élesztenünk, a köztudatba kell átvinnünk a keresztény nemzeti szellemet. A pártoskodás szétforgácsolja a nemzeti erőt; a párturalom tönkreteszi a nemzeti életet. Az .egyenlőség hazug jelszava helyett, mi csak parancsolt, a testvéri szeretetet keli zászlónkra felírni, nemcsak, hanem szivünkbe mélyen bevésni. Ez alatt és igy haladjunk, működjünk hazánk megmentésére. Legyen hazánk a jog, alkotmány és szeretet hazája. így vívjuk meg azt a harczot, amelyben hangozzék énekünk: Isten áldd meg a magyart, Jó kedvvel, bőséggel... Ha már a jókedv és bőség nekünk nem is jut osztályrészünkké, legalább a jövendő nemzedéknek biztosítsuk azt, hogy érezzék, tudják azt, hogy mi is szem előtt tartottuk a Szózat nagy Írójának parancsát: Hazádnak rendületlenül Légy hive, oh, magyar ... Sz. L. Harmincz év. Most harmincz esztendeje, hogy az Almásy Pál- telepet megalapították. Az 1889. év júliusában bocsáj- totta áruba özv. Almásy Pálné pusztaszentmihályi birtokából a czinkotai határ, a mostani János-utcza, Csömöri-ut (akkor Almásy Pál főfasor) és József-utca között fekvő 'í 15 holdnyi telektömböt, melyet hatszáz házhelyre osztottak fel. * Az uj telep, a harmincz hold területen már korábban létesített József főherczeg-telep ifjabb testvére, ahhoz simulva alkotta meg a Szentmihály pusztán a mai Rákosszentmihály község magvát és alapját. Nem is kellett hírlapokban közhírré tenni a par- czellázás ügyét, valóságos áradat indult meg a fővárosból a telkekért. Valóságos vásárlódüh fogta el a jó pestieket, kik a telkek nagy részére előre biztosították vételi jogukat. Az előjegyzések a Csömöri-uton volt szép Wittek parkban történtek, hol Wittek Ferencz hires vendéglője volt. Ő fogadta el a jelentkezéseket a mai viszonyokhoz képest hihetetlenül kedvező feltételekkel. A kétszáz négyszögöles belső telek ára 100 forint volt. Előjegyzés dija, utczaterület megváltása, a mérnöki felT Lapunk mai száma 8 oldal.
