Rákos Vidéke, 1919 (19. évfolyam, 1-30. szám)

1919-11-09 / 23. szám

2. oldai. RÁKOS VIDÉKÉ 23. szám Élénk példa erre a hatásra az a hangverseny, amelyet a közelmúltban szalonzenekarunk rendezett. Ernyedetlen szorgalom, nemes törekvés, nemes érzések teremtették meg ezt a gyönyörű estét. Én láttam, éreztem, hogy ott a teremben a jóság, az emberszeretet és a kinok angyalai bontották ki szárnyaikat és végig simították az emberek íáradt lelkét, azt mondván: „Gyógyítunk benneteket, a zene uj erőt adott nektek, hogy tovább küzdhessetek. Menjetek békével és szeres­sétek egymást.“ Mikor volt nagyobb szükségünk rá, hogy lépést tartsunk a nyugat népeinek hatalmas kultúrájával, mikor volt nagyobb szükség arra, hogy ez az ernyedt generáczió, — mely elvesztette a rája zuduló foly­tonos csapostól minden hitét abban, ami valaha szép és nemes volt — megtalálja azt az esz­közt, azt a módot, hogy rettenetes létküzdelmei után a legközvetlenebbül ható művészetben olvadjon fel és igy és itt találjon egymásra. A kultúránk az, amivel ezt a szerencsétlen orszá­got meg kell mentenünk, a kultúránk az, amivel ki kell állanunk a síkra, ha már az a kard kihullott kezünk­ből, amellyel ezer esztendőn kérésziül védíük a nyuga­tot azért, hogy ott a kultúra annál szabadabban fej­lődhessék. Meg tudjuk csinálni! Lángbctükkel szeretném fel­írni a magyar horizont zavaros egére: alakítsatok kul- turegyesületeket, hogy legyen egy hely, ahová az élet küzdelmei után visszavonulhattok és ihattok mindany- nyian abból a tiszta vizből, amely mindenki számára egyformán buzog: a művészet tiszta vizéből. És ha megcsináltátok: akkor lángpallnssal űzzétek ki on­nan a politikát, a széthúzást, a kártyanyerészkedést és a részegségét! Zeneegyesület! Nem merem remélni, hogy rövide­sen meglesz. Meggyötört és csalódásokhoz szokott szi­vem kételkedik a gyors lehetőségekben, de hiszem, hogy egyszer meglesz. A nemzeti renaissance és a kultúra minél szélesebb kiterjesztése lassan bár, de megindult. A zeneegyesület alapja már megvan. Az a néhány lelkes muzsikus, aki mindannyiunk gyönyörű­ségére annyiszor feledtette velünk a küzdelmes lét ter­heit. Alkossuk a nemes zeneművészet pajzsa mögött egységes kulturfrontot kifelé hazánk fejlődésének doku­mentálására, mi pedig öleljük át egymást a muzsika mindent átfogó kék ege alatt forrón, szeretettel, — mind­nyájan magyarok, — egy sötét éj után felvirradó haj­nal reményében, hogy megvalósulhasson a minden idők legnagyobb zeneköltője Beethoven hatalmas IX. Symphoniájának eszméje „Seid umschlungen Millionen . . .“ a soha el nem múló krisztusi szeretet nevében. Folbert Gusztáv. FflVPtPmi hällnäfn (lanarjeiölt), gyorsírás tanítását LyjClülm íídllydtü elemi és középiskolai, főleg gimnáziumi tanulók magánoktatását, javító, és pótvizs­gára előkészítését vállalja. Tudakozódni Rákosszent­mihály József-utca 48 szám. Ehmanntelep — Sashalom. A belügyminiszter érvénytelennek mondotta ki a proletár diktatúra volt belügyi népbíztosságának azt az intézkedését, mely szerint az Ehmannteiepet Czin- kotátó! elválasztotta és Sashalom néven önálló köz­séggé avatta. Ugyanígy érvénytelenné vált a volt bel­ügyi népbiztos rendelete, a melyekkel Felsőgöd közsé­gének nagyközséggé alakulását, valamint Sződliget, Sződrákos és Pusztacsörög nevű határrészeknek Sződ községtől Felsőgődhöz való csatolását mondotta ki. A Kelenvölgy-telepet Budafok községtől a népbiztos el­választotta s nagyközséggé alakítóba át. Ezt a rende­letet is megszüntette a belügyminiszter. Ezzel a belügyminiszteri intézkedéssel az Ehmann- telep visszakerült Czinkota kötelékébe, a mi — bár törvényes és jogos kétségtelenül, — de kellemetlen és terhes a telep lakossága szempontjából. El kell tehát ismerni a miniszteri rendelkezés helyességét abból a nézőpontból, hogy a diktatúra minden jogot egyszerűen felrugó, törvénytelen intézke­dését megsemmisítette, de viszont sürgetnünk kell most már a törvényes intézkedést, mely a telep sorsát ren­dezi és a zűrzavart, amely évek óta gyötri, megszünteti. Czinkotáról a telep Közigazgatását helyesen ellátni nem lehet. Az Ehmann-telep érdekei sok tekintetben merev ellentétben állanak az anyaközséggel. Más a telep jellege, más a közönsége, mások a helyi viszonyai. Az Ehmannteiepet mindenki Rákosszentmihálynak hívja és tartja, a mely községgel tulajdonkeppen egy test. Az utczánk egyik oldala Szentmihály, a másik Ehmanntelep, vagyis Czinkota. Most még a néhány hónapon át hasznait Sashalom név is komplikálja a dolgokat és halaszthatatlanná teszi azt, hogy a törvé­nyes fórumok a telep ügyét rendezzék. Rendezni kell a dolgot akár önállósítással, akár a régi terv felelevenítésével, hogy Rákosszentmihály- hoz csatolják, még pedig mint kisközséget, a melynek a szentmihályi községi főjegyző ellenőrzése és vezetése alatt önálló helybeli jegyzöség, kirendeltség és kép­viselőtestület intézné ügyeit. Ez a terv sok érdekeltet számlálhatott hívei közé, bizonyára most se lehetne népszerűtlen. F U HÍREK Mátyásföld közgyűlése. A „Mátyásföldi nyaraló­tulajdonosok egyesülete“ 1919. évi november hó 16-án vasárnap délelőtt 10 órakor a mátyásföldi szálloda épü­letben 30. rendes közgyűlését tartja. A közgyűlés tárgyai: 1. A választmány évi jelentése. 2. A zárszámadásról, a számvizsgáló-bizottság jelentéséről és a felmentvény megadásáról való határozat. 3. Az 1919. évi költségvetés és a tagsági dijak megállapítása. 4. Esetleges indítványok, melyek 8 nappal a köz­gyűlés előtt az elnökséghez Írásban nyújtandók be. 5. Az elnökség; a számvizsgáló-bizottság és a választmány egyharmadának megválasztása. Kérik a tagokat, hogy minél számosabban jelen­jenek meg, esetleg a meghatalmazások felhasználásá­val magukat képviseltessék. A választmány évi jelentése, az 1918. évi záró- számadás, vagyonméilcg és az 1919, évi költségvetés az egyesület helyiségében és a telepfelügyelői irodában (utóbbi helyen d. e. 11 órától 1 óráig és d u. 6 ~ 7-ig) közszemlére ki van téve. — A közgyűlés előreláthatóan elnökké választja Solti Lajos h. elnököt, ki az ügyeket igy idő óta közmegelégedésre vezeti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom