Rákos Vidéke, 1919 (19. évfolyam, 1-30. szám)
1919-10-12 / 19. szám
19. szám RÁKOS V1DÍKE 5. oldal. Esztendők keserves küzdelme után belekapcsoltak a főváros közelláíásának körzetébe, sőt végre az élelmiszerjegyaink is érvényesekké váltak Budapesten. Nemrég azonban ezt is visszacsinálták. Odatartozunk, de a jegyünkre csak itthon vásárolhattunk. Most meg a dohányjegyből egyszerűen ki- rekesztenek, bizonyára azért, mert mifelénk hatalmas do- , hányföidek látják el az ittlakó nagygazda közönséget . . . Nem elég a nyomorúságunk, még folytonosan ilyen mostoha bánásmóddal kell azi súlyosbítani! A kommunizált telkek ügye. Az elkommunizált rákosszentmihályi telkek ügyének rendezésére kiküldött bizottság befejezte működését. A bizottság Kecskeméthy Vincze törvénybiró vezetése alatt olyan sikerrel végezte feladatát hogy az érdekelt felek között barátságos egyezségeket hozott létre. Mindössze három esetben nem volt képes az érdekellentéteket kiegyenlíteni s ez a három ügy a járási főszolgabiró elé kerül. Az egyezséggel elintézett esetek száma ezzel szemben több százra rúg. Az elfogottak. Szeptember 14-iki számunkban hirt adtunk arról, hogy csendőrségünk többek közt letartóztatta Maximovits Miklós rákosszentmihályi lakost, aki a kommün alatt egy vörös dandár gazdasági főnöke volt. Maximovits, kit azóta az ügyészség szabadlábra helyezett, a következő nyilatkozat közlésére kérte fel szerkesztőségünket: „Soha nem voltam kommunista. A kommün alatt semmiféle politikai tisztséget nem vállaltam, politikai agitációban részt nem vettem, még csak meg sem hallgattam, mert felfogásommal ellentétes volt. Soha nem voltam Kalocsán s az egész hírből csak annyi igaz, hogy a kommün alatt, mint sok ezer tisztfársamat, behívtak engem is katonai szolgálatra, mint az első népfelkelő gyalogezred élelmezési tisztjét, és főhadnagyát és ebben a minőségemben a vörös őrség újpesti kapitányságánál osztottak be gazdászaíi tisztül. Mint gazdászati tiszt természetesen még csak rendőri tevékenységet sem fejtettem ki, hanem tevékenységem kizárólag az elszámolási közigazgatásra szorítkozott“. Teljes tisztelettel Maximovits Miklós. Estély. A Nagykaszinó műkedvelő ifjúsága a múlt hét szomba’ján tartotta kabaréval egybekötött táncz- estélyét a Nagykaszinó dísztermében. Az estély zártkörű volt és a hangulat fesztelenségét élénken képviselte egy-egy késönjövő társaság hangos bevonulása és otthonias diskurálása. A műsor a tipikus és megszokott kabarédarabokból és egypár magánszámból állt. Nem akarunk moralizálni, de volna egypár szavunk a mostani kabarérenaissance-hoz. Az utóbbi évtizedekben hatalmas szélhámoskodás uralkodott az irodalom és a színművészet terén, esztétikai igazságok palástja alatt. Azt mondták, a művészetet nem lehet erkölcsi értékű tételekkel gúzsba kötni. Száműzték tehát az erkölcsi szempontokat, de ugyanakkor (és ez volt az esztétikai tévedés !) bevezették a művészetek csarnokába a perverz.* erkölcstelenséget. Ez a kedves vendég, mint duhaj, korcsmái legény, hatalmas pusztítást végzett azután a tiszta müvésziségek világában. Fekélyessé tette az irodalmat és hedonisztikus eszközzé tette a színpadot. És igy a magas esztétikai szempontok ellenére mégis köze volt az erkölcsnek a művészetekhez — rothadó for-' májában. De nemcsak az erkölcstelenség, hanem egy másik szörny, a minden más szempontot eltaposó üzlet is ráütötte jellemző bélyegét a müvészkalandorok széles eliziumára. A kalandorságnak pedig széles tere nyílt a színházakban és gombamódra szaporodó torzszülötteiben — a kabarékban. Az erkölcsi ösztönösségek terén megismétlődött az angol renaissance kezdetének tiszta szellemiségeket lenyűgöző világa azzal a különbséggel, hogy akkor a londoni Red Bull-szinházban megjelenő szemérmes hölgyek diszkrét álarczot viseltek, mig a lipótvárosi muzsacsarnokban sem az inkognitó, sem a pirulás szempontjából néni volt erre szükség. De ne beszéljünk múlt időben, mert még ma is igy van ez‘ Ám reméljük, hogy majd másképen lesz. A magyarság öntudatra ébredő ereje el fogja végezni piindenütt tisztító munkáját. A kalandorságok kora — reméljük —• Jejárt és egészséges erők uj utakat fognak törni tisztult czélok irányában. A múzsa arcza ma sápadt és megkínzott, az uj nemzedékre vár a feladat, hogy szellemi felsőbbségének és tisztaságának varázsával visszaadja egészséges, élettől duzzadó színeit. A szellemi megújulás czélja lebegjen a hivatott és az amatőrkődő kulturharczosok szemei előtt! — Az estély kabaréjának első száma a Cox és Box c. vígjáték volt. Madarász 11a égy szobaasszony szerepében kedves .volt. Kiszer Guszti és Barabás Gyűri régi rutinja a látható igyekezet ellenére sem tudta eléggé kifejleszteni a kellő komikumot, A „Háromszög“ c. hatásos vigjátékbán F. Mucsy Nusi meglepte a közönséget temperamentumos, színes előadásával, pompás rutinjával. Barabás Gyuri is hasonlóképen jó volt a neki szokatlan zsánerű szerepben. A férj alakjában Erdélyi Sándor buzgólkodott. A drámai mozzanatok iránt a közönség kevesebb fogékonyságot tanúsított. A „Zeneszerző“ c. kezdetleges és vérszegény bohózatban elsőrangú figurát adott egy őrnagy szerepében Kiszer Guszti. Kaczagtató volt Csabány Jancsi az őrnagyié hárpia szerepében. Madarász Ha mint színésznő bájosan és finoman játszott. Pintér Vilma eredeti szobaleány, Vargha Gyula ötletes pucczer volt. A három darabon kívül E. Szigeti Hatvány Lola és Vargha Gyula páros tánczjeleneíe zajos sikert aratott. F. Mucsy Nusi énekszámai kedvesek és közvetlenek voltak. Grünvvald Nelly igazi élvezetet nyújtott a komolysággal és művészi erővel előadott áriákkal. Az éneklőket H. Way and Ilonka kísérte zongorán elismert tökéletességgel. Az előadás rendezéséért <•} fáradhatatlan, tehetséges Kiszer Gusztit illeti az elismerés. Az előadás után muzsikához látóit a czigány és a felparázsló jókedv színeivel az arczokon járta a íánezoí az ifjúság. „Álom, álom édes álom . . .“ Igen. álmodjunk, hogy felébredhessünk . . . Műkedvelő-előadás. A Rákosszentmihályi Műkedvelő-Társaság ma, október 12-én, vasárnap a Balaton- kávéház összes termeiben, pont 7 órai kezdettel a RAFC s a saját alapja javára kabaréval egybekötött tánczmulatságot rendez. Műsor: 1. Szerzők iskolája. Vígjáték, igazgató — Farkas Béla, Titkár — Barabás Gyurka, Oroszlán regényíró — Kiszer Guszti. 2. Samuka a moziban. Bohózat. Apa — Varga Gyula, Samuka 14 éves — ***, Egy ideges ur — Farkas Béia, Kikiáltó — Csabány Jancsi. "Urak, hölgyek, mozilátogató közönség 3. Az utolsó csók. Dráma Á tanár — Erdélyi Sándor, Színésznő — Pender K. Farkadé, Beteg — Kiszer Guszti, János — Farkas Béia. 4. Műsoron kívüli számok: Matheidesz Alice, Varga Gyula, E. szigeti Hatvány Lola. Belépőjegy 10 korona. Saját buffet. Műsor után tánc.' A zenét Kolompár Dezső zenekara szolgáltatja. Elveszett boa. A rákosszentmihályi körforgalmi villamoson kedden, a Jenő-utczai megállóhely után ott maradt egy négyszegíetes szkunksz boa. A károsult, özv. Böhm Aníalné, kéri a becsületes megtalálót, hogy ülő jutalom ellenében adja át Rákosszentmihályon, Sándor- utcza 52. sz. alatti lakásán. József 93-OÖ. (Ehmarm-telep) Vif.Tábcrnok-u. 3. bátíOjj^JS és szerelő Béreséi yi-u. ÍG. Elvállal minden e szármába vágó munkákat, úgymint: központi fűtést, szellőztetést, légszesz, vízvezeték, fürdőszoba, angol- clozet, szívó, nyomó, kézi- és motor-hsjtási szivattyúkat, csatornázások és mindennemű épület-diszmü bádogos munkálatokat, javítások jutányosán eszközöltetnek.
