Rákos Vidéke, 1919 (19. évfolyam, 1-30. szám)

1919-09-28 / 17. szám

17. szám RÁKOS VIDÉKE Fizessünk tagsági dijat! A Rákosszentmihályi Nagykaszinó vezetősége kéri a tagokat, hogy tagsági dijaikat szíveskedjenek mielőbb kiegyenlíteni, mert a kaszinó újraélesztése rendkívüli kiadásokkal jár, a kassza pedig természetesen üres. Rézman Lajos pénz­táros vasárnap délelőtt 10—12 óra közt hivatalos órát tart a kaszinó helyiségében, hogy a fizetni óhajtó ta­gok rendelkezésére állhasson. Kő kövön nem marad ? A rettenetes tüzelőszer­hiány már is borzalmasan érezteti hatását. A lóvásártér kerítése után sor került a Tattersall pompás, szilárd deszkakerítésére, s ennek nagy részét is széthordta a nép. Még szörnyebb pusztítást végeztek a régi lóversenytér kerítésén, amelynek hire-pora se maradt. De kivag­dosták tövestül a versenytér fáit és bokrait és nekiestek az otflevő veteményeknek. Naphosszat szedték a dohányt és mindenféle ültetvényeket. Már-már olyan a nemrég virágzó rendezett rét, mintha tatárjárás vonult volna rajta keresztül. Az istállótelep is kerítés nélkül, mezte­lenül meredez az_ utczára. A kerepesi-ut fáit is sorra kivagdossa a nép. Szombaton ráejtettek egy hatalmas fát a villamos vasút vezetékére, mely természetesen elszakadt és csaknem négy órán át szünetelt a for­galom. A József főherczeg-ut pompás fasorának hült helye van. Igen sok fát elhordták a Pesti határuton is. Az egykor kedves, lombos tájék már is kétségbeejtő képet nyújt, a tüzelőanyaghiányon pedig még sem segít ez a rombolás, amelyben sem rendszer, sem* ellenőrzés, sem igazság nincs. Rákosszentmihály elöljárósága meg­kezdette a tervszerű fakitermelést és jegyek ellenében igyekszik ellátni a lakosságot. Szomöru valóság! hogy a fainség ezzel meg nem enyhül és mindaddig katasztró­fával fenyeget, amig csak nagyobb arányú segítséghez nem juthatunk. Stoffer Gyula libái. Stoffer Gyulát, községi vágóbiztosunkat ritka szerencse érte. Még hetekkel ez­előtt tolvajok jártak az udvarán s megvesztegették valamiképen házőrző ebeit és egész sereg baromfit lop­tak el. Különösen tekintélyes kárt jelentett a nagy csa­pat liba, amelynek szintén hült helye maradt. Busult is szegény Stoffer a veszteség miatt... Azonban nem erre értettük, hogy ritka szerencse érte, hanem arra, hogy a libák egy része a héten váratlanul megkerült. Csendőrségünk fáradhatatlanul nyomozott utánuk, de csak nzm akart siker mutatkozni. A napokban végre egy asszony hajtott a község területén hét-nyolc szép ludat. Az egyik éber nyomozó észrevette, hogy azok a Stoffer Gyula libái. Bilyogos volt a lábuk. Előállította az asszonyt, aki tagadta, hogy ismerné a ludak szárma­zását. Védekezése dolgában még folyik a vizsgálat, elleni­ben Stoffer már is visszakapta igaz jószágát s most már azon sóhajtozik, hogy bárcsak a többi is megke­rülne még. Jelmezes szüreti mulatság. Ragyogó színek, pompás virág, pezsgő, konfetti, jókedv sok sok évi szünet után mind együtt volt múlt szombaton a szent- mihályi műkedvelő ifjúság szüreti jelmezes mulatságán. A szeme káprázott az embernek, ha végig nézett a jelen­levők vig seregén; régen elfelejtett képek jelentek meg, régen elszunnyadt hangulatok ébredeztek. Álarczos jel­mezes mtilatság: ilyen még nem volt nálunk, ez volt az első, s hogy sikerült ? — A lányok s az asszonyok már most tervezik majd a farsangon rendezendő mulat­ságra a kosztümöket. A jelmezes mulatság egy csapásra meghódította a női sziveket, no meg a férfiakét is. Már egy héttel a mulatság előtt nagyon sok szó esett a készülődő eseményről. Eljösz ? Hogyan ? Van egy nagy­szerű tervem! senki sem fog felismerni! fogadtam fél kiló csokoládéba. Ilyen s ehhez hasonló párbeszédeket lehetett hallani szerte a községben ; sőt Pesten is be­széltek a szentmihályi mulatságról (Tessék megkérdezni Lakatos urat, a jelmez kölcsönzőt I) s nem hiába mesél­tek, a mulatság pompásan sikerült. Az emberek félre tettek minden gondot, minden but s azt a pár órát kel­lemesen töltötték el. Nem is mindennapi látvány, mikor a fehér parókás. térdnadrágos selyem harisnyás főur megfeledkezvén magas rangjáról, odaadóan keringőzik egy bájos czigány lánnyal. Vagy mikor a legkedvesebb maszk az ennivaló Pierette a jobb ügyhöz méltó buzga­lommal csárdásozik egy tiroü fiúval. Itt látjuk a ligeti hintás legényt együtt sétálni a spanyol tánczosnővel s a szakács elszórakoztatja, rokokkó dámát s ime, a csodák csodája, a japáni hölgy kifogástalanul járja az one stepp divatos tánczot a magyar csikóssal, s a montenegrói diplomata konfetti merényletet követ el egy tűzről pat­tant falusi menyecskével szemben. A szentmihályi mű­kedvelő ifjúság kitett magáért, sokáig emlékezetünkben marad ez a mulatság. Az a pár igazán kellemes óra, melyet neki köszönhetünk, de különösen az ügyes, leleményes és fáradhatatlan Csabány Jancsinak, s László Istvánnak, kik a mulatság mintaszerű rendezése körül szinte emberfeletti munkát fejtettek ki. Kaszinói élet. A nagy dermedtség után lassan­ként éled fel újra a kaszinói élet. Fellendülését meg­gátolta eddig, hogy a helyiségeket ki kellett tatarozni. Ma már teljesen felújítva és újonnan felszerelve várja lagjait a Nagykaszinó. Falai között kellemes otthont és változatos szórakozást talál közönsége. Étel-ital is min­denkor és a körülményekhez képest kedvező áron kap­ható. Szombaton, október 4-én a Kaszinó fiatalsága is akczióba lép és vidám estélylyel fogja szórakoztatni a kaszinó látogatóit. Ezentúl gyakrabban fognak gondos­kodni különféle jellegű szórakoztató előadásokról is, hogy elhagyatott állapotunkban a családok is szórako­záshoz juthassanak. Kákán csomó. Hire kelt, hogy a Rákosszentmi­hályi Nagy kaszinó múlt szombati megnyitó estélyére a vezetőség meghívókat bocsájtott ki és azokat nem kül­dötte meg valamennyi tagnak, hanem csak az állítóla­gos kiválasztottaknak. Félreértések elkerülése czéljából megállapítjuk a következőket: A megnyitás alkalmára formaszerü meghívókat nem bocsájtottak ki, mert erre nem is volt szükség, amennyiben azon az estén sem előadást nem rendeztek, sem belépődíjat nem szedtek. Az első szombati összejövetelről lapunk utján adott hirt a Nagykaszinő vezetősége és hirdetményt helyeztetett a kaszinó ablakába. Utóbb felmerült az eszme, hogy az este látogatottságának fokozása érdekében külön is értesíteni, illetve figyelmeztetni kellene a tagokat. Kü­lönösen a kaszinó vendéglőse kérte ezt, akinek üzleti érdeke volt, hogy minél nagyobb legyen a közönség, így készült a külön értesítés, a melyet valamennyi tag­nak. kivétel néikül megczimeztek. A pénztárkönyv adatai alapján diktálták a czimeket, tehát senki sem maradt ki. A kézbesítést a mai viszonyok között ajánlatosabb volt a posta helyett a vendéglősre bízni, aki vállalko-, zott reá, hogy a saját érdekében, személyzetével kihor- datja. Hogy ez miként sikerült a nagy területen és a közegek mint végezték el a dolgot, arról a vezetőség mit sem tudhat, annyi azonban bizonyos, hogy a maga részéről teljesen korrektül és helyesen járt el és igy szemrehányás nem illetheti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom