Rákos Vidéke, 1919 (19. évfolyam, 1-30. szám)
1919-09-14 / 15. szám
2. oldal. RÁKOS VIDÉKE 15. szám Nem tudhatjuk előre, hogy milyen tél vár reánk, de ha kénye-kedve úgy akarja, meg teheti velünk mind a kettőt. Élelemmel, végső szükség esetén még csak megmenthetnek a pusztulástól az utolsó órákban is, — de a tüzelőanyag hiányon egyik napról a másikra nem lehet segiteni. A szénhiány különben is általános, a szállítás nagy munkával jár és hosszabb időt követel. Szeptember derekán már nem állana elegendő idő rendelkezésre még rendes körülmények között sem, hát még most, amikor a forgalmi eszközök leromlottak, hiáayosak, a munkaerő pedig megfogyatkozott. Rettentő tél előtt állunk és higyjék el az öblös- száju szónokok, hogy minden pártoskodásnál és elvi szőrszálhasogatásnál és minden politikai cselszövénynél jobban érdekelné most az embereket egy zsák liszt, meg néhány fuvar szén és tűzifa. Biztosítsuk az életünk fentartását, hozzuk rendbe a házunk táját, birkózzunk meg az ijesztő téli gondokkal, azután állítsuk helyre és szervezzük meg újra az országunkat és ha mindennel rendbe jöttünk — akkor, nem bánom kapjunk hajba egymással és politizáljunk, pártoskodjunk, — addig azonban, ne legyen más, csak egyetértő magyar ember, ki a veszedelem idején vállvehe dolgozik és minden kis erőt, energiát és ötletet összegyűjtve, veszi fel a harczot az élettel s annak reánk szakadó minden gondjával. Képviselőtestületi közgyűlés. Csütörtökön délután megint közgyűlést tartott képviselőtestületünk. Sok a munka, sűrűn kell gyülé- sezni. A bizottságok is szorgoskodnak, dolgozik lelkesen maga a testület is. Hauser Gyula biró a jegyzőkönyv hitelesítésére Böhsl Ferencz és Balázsovich Zoltán tagokat kérte fel. Krenedits főjegyző adta elő a napirend tárgyait. A közrendészeti bizottságot (Pálfi János, Csabány A. János, Bőhsl Ferencz és Balázsovich Zoltán) kiegészítették három taggal. Ezek: Zirmann János, Kiss József és Payer Villibald. Felállították a lakáshivafalt, melynek tagjai lettek Böhsl Ferencz elnöklete alatt Zirmann János és Stoffer Gyula. Írnokról gondoskodnak és a költségek fedezésére az előterjesztett kérelmek után dijakat szednek. Balázsovich Zoltán utalt itt a főváros példájára, Krene- diís Sándor pedig progresszív díjfizetést ajánlott. Az az indítványok elfogadásával megállapították, hogy minden lakószoba után 10 korona dij fizetendő, melyet a bizottság házilag kezel. Az épitö bizottságot is megalakította a képviselő- testület. A biró, főjegyző, orvos, járási tüzfelügyelő, tűzoltó parancsnok és kéményseprő hivatalból tagjai. A főszolgabíró szakértőül Szabó József építőmestert nevezte ki a bizottságba, a testület pedig tagjaiul választotta Pehárcz Istvánt, Payer Vilhbaldot, Málovics Lajost és Auguszt Bélát. Az elöljáróság szigorúan ellenőrizteti az építkezéseket és az újabban, különösen az Uj-A!mássy-telepen divatozó sárházak építését betiltja. Szabó^ József az épitő szabályrendelet revízióját tartja szükségesnek, mire a bizottság feladatává teszik, hogy tervezetet készítsen, melyet különben a vármegyének és miniszternek jóvá kell hagynia. A polgári iskola kibővítését elhatározták. Átalakítás révén uj tantermet és szolgalakást nyernek. A költség 6566 korona. Csávolszky építőmestert bízták meg a munkával. A bútorzat kiegészítése 4122 koronába kerül. A rendelkezésre álló összeget felhasználják. A hullaház építését egyelőre költségfedezet hiányában nem folytatják. A község tulajdonában levő kőanyagot meg akarják venni vállalkozók. Hosszabb vita után elhatározza a közgyűlés, hogy az anyagot nem adja el. A Rákosszentmihályi Atlétikai és Futball Klub labdarugó pályájának kisajátítását kérte a kormánytól. A beadvány még a tanácsköztársaság előtti időbői származik és véleménynyilvánítás czéljából érkezett a községhez. A képviselőtestület megállapította, hogy a kért terület felparczellázva magánosok tulajdonában van. A közgyűlés a tulajdonjogot tiszteletben tartva, nem érzi magát arra illetékesnek, hogy a kéielem érdemében nyilatkozzék. Nitsche háztulajdonosnak a beszállásolás révén szenvedett kárai pótlására 200 koronát szavaztak meg. Hosszú tárgyalás után a községi tisztviselők s tiszteletbeli és rendes alkalmazottak részére az év végéig terjedően drágasági pótlékot állapítottak meg és a költségeket 44%-os pótadóval fedezik. Az erre ^vonatkozó költségvetést elfogadták. Berger Péter piaczbérlő kérelmére az 15C0 ko- ronaj'bérleti összegből 500 koronát elengedtek, mert a piacz helypénz jövedelme — forgalom hiányában — módfelett megcsappant. Zirmann Janos, Chrapek János és Pálfi János vettek részt a vitában. Böhsl Ferencz előterjesztette a közellátási bizottság javaslatát a tüzelőanyag biztosítása tárgyában. A helyzet katasztrofális, lépéseket tesznek a kormánynál, hogy a váczi püspökség pomázi erdejében levő ltO vaggon fát engedje át, de ezenkívül ki kell termelni a község fáit is, melyeket a nemzeti tanács óta úgy is vandal módon pusztítottak. Rendszeres beosztással kell az uj ültetést előkészíteni, az anyagot lehetőség szerint kímélni, egyenletes elosztásról, jegyrendszer alapján gondoskodni és megvédelmezni a lakosság érdekéi abban, hogy faanyagot ki ne vihessenek területéről. Külön bizottság kiküldését kéri és intézkedést, hogy minden olyan képviselőtestületi gyűlésen, al ól a közellátással kapcsolatos kérdés szerepel a napirenden — Krenedits Gyula előadó is vegyen részt. Auguszt Béla felajánlotta a közszükséglet enyhítésére a telkén levő fákat, a Gruber-erdő meglevő részének kitermelése is megkezdődött. Meg kell szerezni a lakosság számára. A Csömöri-ut jegenye fasora, bármilyen szép is, megérett a kivágásra, mert elvénhedt, kiélt fákból áll, melyek előbb-utóbb veszélyesekké válnak. A sok munkanélküli, szakértő vezetéssel munkaalkalmat nyer, ha pedig nem akarnak dolgozni, rendeje ki őket a főszolgabíró közmunkára. Holló - goston helyesli a javaslatot. Gyors és radikális intézkedést kér és igazságos, egyenletes elosztást. Herczegh dr. szerint nem a nemzeti tanács a hibás a fapusztításban, hanem határozatának akkori végrehajtói a hibásak. A vén fákat ki kell irtani. Szabó József és Auguszt Béla részletkérdéseket érintenek. Krenedits főjegyző utal rá, hogy a Nemzeti Tanácsot terheli a felelősség, mert féktelenül rászabadította a népet a fákra és az anyag nagy része a környékre került. Jelentékeny közvagyont eltékozoltak. A főszolgabírótól kérjenek a múlt évi miniszteri rendelet alapján engedélyt, hogy a magánosok élőfáit is kitermelhessék a közfogyasztás czéljára és lássanak nyomban okszerű munkához.
