Rákos Vidéke, 1919 (19. évfolyam, 1-30. szám)

1919-09-06 / 14. szám

töltötte azokat mindenféle földi jóval. Az éledő Mátyás­föld már inyenczségekhez is hozzájut,' a Baross-téri tizleiben pedig naphosszat rákosvidéki vásárlók tolon­ganak egy kis vaj, füstölt szalonna, czukorka valódi tea és sok más egyéb, réges-régen nélkülözött csuda­portéka után. A halott város kriptái, az üres kirakatok egymásután megnyílnak és megtelnek portékákkal, miket tágra nyitott szemmel bámul a bódultságából éledező járókelő. Uj élet kezdődik, halkan, óvatosan, bátorta­lanul még egyelőre, de mégis a jobb jövő halvány reménységeképen. A polgári iskola hírei. A polgári leányiskola iskolaszéke is ülést tartott e napokban, itt is Pálfi János elnök emlékezett meg formás kis beszédben az elmúlt korszak pusztításairól és hazafias és vallás­erkölcsös oktatást követelt. Már az ülés napjáig, szep­tember 1-ig 171 növendék iratkozott be, amely szám azóta lényegesen megnövekedett. Ezért az első osztály kettéosztása vált szükségessé. Praktikus átalakítás segít­ségével egy uj termet rendeznek be és két uj tanító kiküldését kérik a kormányhatóságtól. Egyidejűleg az iskola államosítása érdekében újra lépéseket tesznek. Az eltávolított Kigerl Betti tanítónő helyébe Scsavniczky Irént küldte ki a miniszter. Az iskolaszék végül a ían- dijmentességi kérvényeket bírálta el. Uj hitoktatói állások. Huszár Károly vallás- és közoktatásügyi miniszter a pestvidéki esperesi kerület papságának kezdeményezésére és kérelmére a főváros kornyékén 20 róm. kath. 14 ref. és 7 ág. ev. hitoktatói állást szervezett. A róm. kath. hitoktatók közül 4 Új­pesten, 3 Rákospalotán, 2 Pestújhelyen, 2 Rákosszent- mihályon (Ehmanntelep és Mátyásföld részére is), 5 Kispesten, 1 Pesíszenílőrinczen és 3 Erzsébetfalván nyer elhelyezést. Rákosszentmihályra Szabó Sándor jön Hatvanból és Payer István Csongrádról. Az örök panasz. A mi örök panaszunk, nyo­morúságos villamos vasúti közlekedésünk világrekordot teremtett az utóbbi hetek alatt. Amit már teljességgel lehetetlennek tartott mindenki, megmutatta a jó vasút, hogy még az évek. óta egyre gyatrább forgalomnál — is tud még rosszabbal szolgálni. Heteken át egyszerűen nem is közlekedett vasutunk, azóta pedig válogatott gyötrelmekkel mulattat nap-nap után. Alig van kit félig-meddig ép vonatszerelvény forgalomban és az is össze-vissza jár, szeszélyesen és rendetlenül. A zsúfolt­ság mértékére nincs már újabb jelző. Nekünk, szent- miháíyiaknak nem rossz, mert meggyorsítja a közleke­dést, de az érdekeltekre felettébb sérelmes, hogy a vonatok azokon a megállóhelyeken, ahol nincs pénztár, nem állanak meg s igy például a Zöldikétől a kaszár­nyáig nincs megállóhelyük. A főváros esti életéből pe­dig véglegesen kirekesztették közönségünket. Színházra s egyéb szórakozásra gondolni sem lehet, útról, ülések­ről nem lehet hazajutni lakosainknak. Tudjuk, hogy rendkívüli időket élünk. Nincsenek már igényeink, nin­csenek vágyaink se, de azért mégsem lehet abba egy­szerűen belenyugodni, hogy ezt a fővárosi közönséget egészen elszakítsák a fővárostól. Hivatalba, munkára csak órákra terjedő késedelemmel juthatunk be, az ebéd hez idehaza csak alkonyaira juthatunk hozzá és még kivételesen sem részesülhetünk semmi szórakozásban. Ennyi talán még ma sem okvetlenül szükséges a nyo­morúságból. Valami esti vonatot mégis csak bele lehetne illeszteni a délután hat óra után befejeződő forgalom vigasztalan menetrendjébe. Vagy már senki se gondol velünk, csak amikor duplára emelik a tarifát ? Fizet ez a meggyötrött, kimerült nép megadással, csak legalább itt-ott hullajtsanak neki egy-egy morzsát olykor, vigasz­taló maszlagul. Állattenyésztők gyűlése. A rákosszenímihályi állattartók szövetkezetének igazgatósága hétfőn, szeptem­ber 8-án este 7 órakor Pesti határút 3. sz. a. ülést tart, amelyen igen fontos, a szövetkezet sorsára nézve döntő kérdéseket tárgyalnak meg. Anyakönyvi hírek. Rákosszenímihályon 1919. augusztusban házasságot kötöttek: Dér József és Frosch Margit, Rajcsich István és Szívós Gizelia, Mahács Lajos és Libái Erzsébet, Rosecker János és Bá int' Erzsébet, Kovács János és Kálik Julianna, Forgács István és Hubert Katalin, Mihályi Zsigmond és Kovács Mária, Weiss Simon és Bachmann Kloíild, Nagy Lajos és Makádi Mária, Jaut Róbert és Druzsbacki Ilona, Nígy József és Görcsi Ilona, Patyi József és Pekánoviís Margit, Markstein Ignácz és Führer Aranka, Domiter János és Pálfi Emiüa, Kremlicska János és Ágoston Terézia, Mondik Eridre és Schiszler Mária, Veres József és Szabó Vilma, Horváth András és Nedelka Anna, Bíró Árpád és Kőhegy Józsa. — Születtek: Nagy Eszter, Mogyorósi István, Baranyai János, Benedekovich Róza, Német Ilona, Gálik István, Hetesi Mária, Kállai Kalix Károly, Böhm Antal, Dudás Mária, Fehér Etel, Vár- konyi Etel, Czetl Ilona, Boleradszky Lenke, Stumpf Győző, Tarr Károly, Csikány Irma, Lakatos Borbála, Alföldi Mária. — Elhaltak: Kovács Katalin, Bottyányi Irén, Szeberédi Mihályné, Cserjesi Józsefné, Grotta Gyula, Gajdos Ilona, Baranyai János, Elienbacher István, Szabó István, özv. Vanjura Jánosné. Utaink állapota. Rákosszentmihály területén a gyalogutak legnagyobb része szánalmas állapotban van. A kocsiutakról pedig jobb nem beszélői. A gyalog­járókkal senki sem törődött. Az elgyötrött ingatlan tulajdonosok nem javították, közmunkának pedig abban a korszakban, amely leghangosabban hirdette a munkát és termelést, hire-hamva sem volt. Azalatt csak rom­boltak, de nem csináltak semmit. A község elöljárósá­gának most kellene legalább a legszükségesebb intéz­kedéseket megtenni. Kavics van a bányában, a községnek most van lova is, legalább a legjobban elhanyagolt helyeket kellene feltöltetni, hogy ha ránk szabad az őszi esős-sáros idő, bele ne sülyedjünk a tátongó kátyúkba, gödrökbe. A lakásrendelet. A héten megjelent a kormány várva-várt lakásrendelete, amely a főváros környékére is kiterjed s igy Rákosszentmihályra is vonatkozik. A diktatúra alatt jűerüre borúra végrehajtott lakásrekvírá- lások ügyét szabályozza a terjedelmes rendelet, amely­nek legfonlosabb intézkedése a felmondások szabályo­zása. Ezt a rendeletnek, mely 4288/9 i 9. miniszterelnöki szám alatt jelent meg, 8-§-a szabályozza, kimondván, hogy a bérbeadó további intézkedésig csak a következő esetekben szüntetheti meg a bérletet: „1. ha a lakásra saját maga részére amiatt van szüksége, mert vele szemben történt felmondás vagy rekvirálás következtében önhibáján kivül hajléktalanná vált; 2. ha a lakásra az ingatlan tulajdonosának vagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom