Rákos Vidéke, 1919 (19. évfolyam, 1-30. szám)
1919-03-23 / 12. szám
2. oldal. 8ÄE0S 191 ID 6'S« 12. szám. HÍREK Március 15 iki ünnepélyek. Múlt vasárnap délután a Rákosszentmihályi Függetlenségi és 48 as párt jól sikerült ünnepélyt tartott. Az ünnepély a Hymnus ei- éneklősé^el kezdődött, amelyet Kolompár Dezső zenekara kisért. Az ünnepi beszédet Farkas Elek elnök tartotta. Tartalmas beszédében különösen a hazaszeretet fontosságát hangsúlyozta. Meggyőző, lendületes beszéde nagy hatással volt a hallgatóságra. Meyer Ferencné magyar dalokat énekelt és Ábrányi „Mi a haza“ cimü melodrámáját adta elő. Kedves megjele nóse és előadásának sugárzó báj* lebilincselte a hallgatóságot. Herein Imréné kisérte zongorán, tökéletes játékkal. Balogh Rudi a „Rákóci kesergőt“ adta elő hegedűn mély érzéssel, Kolompár Dezső zenekara régi magyar nótákat játszott. A régi, bus magyar nóták betöltötték a sziveket, reminiszcenciákat élénkített meg újra a muzsika, a magyar sors tragikussága belemar- kolt a szivünkbe és elfelejtve a jelent, egy percre közelebb éreztük magunkat az évek során megtisztult múlthoz. Önkéntelenül is nótára nyílt egyesek ajka, mikor a regi idők panaszai sírtak a húrokon: »Nagy Bercsényi Miklós* . . . György Lajos Petőfitől „A nép nevében*’c.költeményt és Vörősmaríhy „Vénczigány“-át szavalta el. A szózat eléneklésével végződött az ünnepély. — A Rákosszentmihályi Ifjúsági Egyesület 15 én, délután márezius 15 ike emlékére diszülést tartott. Több felolvasás volt és bár különösen Petőfivel foglalkoztak, a felolvasások együttesen a márciusi események intenzív rajzát nyújtották. Á gondosan készített előadások szinte egymásból folytak. A szűk körben megtartott diszülés meggyőzött bennünket az ifjúság e csoportjának őszinte törekvéseiről. Bognár jáaos „Márciusi események“ cím alatt történeti szempontokból foglalkozott ügyesen márezius 15 ével, Kovács B. László Petőfiről és márezius 15 érői irt szinte poétikus sorokat, Szabó Jenő „Petőfi pegazusa“ czim alatt tartott stílusos és színes felolvasást, majd Váz^onyi Ádám olvasta fel hosszabb munkáját, amely Petőfi költészetéről szólt. Különösen Petőfi hazafias és szerelmi lyrá- jával foglalkozott, önálló, ügyesen megüt munka volt. Végül György József szavalta el Ábrányi „Petőfi visszatér* czimü költeményét érzéssel és ügyes kidolgozással. Kevesen voltak az ülésen, de akik ott voltak, megérdemlik az ifjúság jelzőt, a nemesebb értelemben véve a szót. — Gy. L. Rákosszentmihály költségvetése. Rákosszentmihály ez évi költségvetésének főbb adatai a következők; Bevétel: az 1917. évi pénztári maradvány 2514.50, dijak és javadalmak 19.654.20, ingatlanok jövedelme 16.100.—, összes bevétel 38.268 korona 70 fillér. Kiadás : személyi kiadások 78 820.—, adótartozások és járulékok 3500.—, gazdasági kiadások 16.105—, iskolai kiadások 20.241.—, egészségügyi kiadások 7829.10, tartozások 20.685.20, vegyes kisdások 10.300.—, beszerzésekre 400.—, közrendészeti kiadás 37.560 —, összes kiadás 195.440 kor. 30 fillér, összes bevétel 38 268 kor. 70 fillér, fedezetlen kiadás 157 171 korona 60 fillér, mely összeg az állami egyenes adók után 193®/0 községi pótadóval nyer fedezetet. Az iskolai hitoktatás kérdése. A rákosszentmihályi polgári leányiskola növendékeinek szülői tömegesen nyilatkoztak az iskolai hitoktatás kérdésében. Körülbelül száz szülő közül mindössze négy nem kívánja az iskolai vallásoktatást, a többi feltétlenül ragaszkodik hozzá s fentartását óhajtja, sőt részben követeli. A közélelmezési járulék. Az élelmiszerjegyek kiszolgáltatásáért hónaponként és személyenként öt koronát akart szedetni a hatóság, mint őzt múlt számunkban részletesen megirtuk. A közélelmezési járulék beszedését most újabb intézkedésével két hónapra felfüggesztette a kormány azzal a megokolással, bogy ez idő alatt a felmentésre jogosultak ezt az igényüket kellőképen igazolhassák. A többi lakoson hír szerint utólagosan be fogják hajtani a járulékot, mely ellen sok jogos kritika merült fel, ami reményt nyújt arra is, hogy esetleg az egész kevéssé szerencsés terv gyökeresen módosul, vagy végleg is meghiúsul. Hymen. Rettinger Margitkát, özv. Biró Jánosné helybeli vendéglősné leányát kedden oltárhoz vezette Bernát Rudolf a ráko3sz8ntmihályútempiomban. Esküvő után a fiatal pár nászúira ment — Libái Bözsikét, Libái Lajos láíszerész-gyáros iakostársuok leányát eljbgjeztö ifj. Mazáts Lajos építész, aki a Piavéná egyik társát mentette meg a golyózáporban és hősies önfeláldozását egyik szemével kellett megfizetnie. — Belloni Dezső de. márezius hó 17 én tartotta esküvőjét az erzsébetvárosi plébánia-templomban Rózsavölgyi Licyvel, Rózsavölgyi Gyula nyugalmazott alpolgármester leányával. — Rédervári Lehel, a gödöllői kerület volt országgyűlési fcépiselője oltárhoz vezette Radó Klárit, Radó Sámuel iró és néhai Hirsch Nelli főstőmüvésznő leányát. Előadások a gyermeknevelésről A Nagykaszinó dísztermében tanulságos előadássorozatot tartanak a gyermeknevelésről. A sorozat kitűnő egészségügyi oktatásokat nyújt és ezenkívül a lelki nevelésről is nevezetes értekezéseket tartalmaz. E héten csütörtökön Ferenczi Sándor dr. tartott éppen a gyermek lelki neveléséről magvas előadást. Kívánatos, hogy a szülők, de főként az anyák tömegesen látogassák ezeket az előadásokat, amelyek teljesen díjmentesek. Gyermekekről van ugyan szó, de azért az értekezés zavartalansága érdekében a szülők gyermekek nélkül látogassák az előadásokat. Hej, Batthyány-ufcza. Hogy igaz legyen a közmondás: senki sorsát el nem kerülheti, végre rákerült a sor a szép Batthyány-utczára is. Abáczfát ugyan nem találtak benne, igy tehát joggal remélhette, hogy szépsége megmarad továbbra is. De a sors kegyetlen. Nem kiméi senkit és semmit, még a szépséges Batthyány- utczát sem. Történt ugyanis, hogy telefon előfizető jelentkezett & község legszebb utczájában. Telefonhoz pedig vezeték keli, a vezetéknek pedig — hely. Uccu tehat, nekiestek a kedves, árnyékos vadgesztenyefák- nak és megberetválták őket — istenigazában, szappan nélkül. A szimmetria kedvéért csak az egyik oldalon, mert a másikon már végrehajtották ezt a műtétet a villamos világítás vezetéke érdekében. Nem lehetett volna alatta a teiefonhuzalt is elhelyezni? Persze, Rátóton is kérészbe vitték a lajtorját az erdőn keresztül! Rákosszentmihály miért legyen különb Rátótnál? Azt mondják, hogy a kultúra — rombolással jár. Hogy ez igaz, sokszor sajnosán tapasztaljuk. Szentmihályi fiuk a demarkáczlós vonalon. Képeslapot kaptunk Szeged városából, szentmihályi fiuk küldték a demarkácziós vonalról. Ifj. Dömötör János őrmester, Gruber József és Stanics Zsigmond írták alá s a „Rákos Vidéke“ utján küldenek üdvözleteket. Ugyan kinek? A szentmihályi szép lányoknak . . .
