Rákos Vidéke, 1919 (19. évfolyam, 1-30. szám)
1919-02-02 / 5. szám
5 szára. 5. u.d&t Egy karriár története A .Nemzeti Színháziban mostanság Lengyel Menyhért .Sancho Pansa királysága“ cimü vigjátéka, az óvad egyik sikeres újdonsága szerepel, sűrűn a műsoron. Ebben a darabban egy négylábú szereplő, egy szép szürke csécsi kelt mindannyiszor élénk feltűnést. A derét jószág nem csak éppen megjelenik a színpadon, hsnem, formális szerepe van, mely négy jelenetből áll. Egyszer többek között gazdáját, Rózsahegyi—Sanchot önmagától felkeresi a színpadon, hol minden kíséret nélkül jelenik meg éa végig hallgatja bölcselkedéseit, majd pedig hűségesen őrkö dik álma felett. Nagyszerű nyugalommal, a megkapó öntudatossággal végűi dolgát és nem jön zavarba a tömeg jelenetekben sem", midőn diszfelvonulás keretében keli körülhordozDia Sanchot a színpadon, élőbb meg szép, okos szemével perczekig kell Járma, jövésmenés közepette szembe néznie a közönséggel. A csacsi sikere teljes A kritikák elismeréssel jutalmazták, a színházi lapok pedig cikkekben méltatták a szokatlan szereplőt, sőt a .Színházi Élet* két fényképen is bemutatja a szép állatot, melyről raegirják, hogy az Allatkert tulajdona, onnan jár az előadásokra; litten viszik fel a színpadra, 30 koronát kap esténként, a próbákért pedig 25 koronákat keresett a színészek be* czázik, az öltözői, a melyben jelenéseit várjá. tömegesen látogatják és igy tovább. Utóbb azt is megírták, hogy egyik nap Imzaraenet megszökött kísérőjétől, az állatkerti kis kocsisfiutói, aki hasztalan kereste minden felé, s busán tért haza az állatkertbe, hogy megjelentse az esetet, midőn a csacsit nagy meglepetésére ■— otthon találta. Az okos állat magától Jiaza talált. Azon pedig ne csodálkozzék a szives oivasó, hogy mindezeket ezen a szokatlan helyen elmeséltük es ne kérdezze, hogy mi közünk nekünk ebhez a suiönben kedves és derék históriához itt, a Rákosvidékén, mert igenis, nem kis közünk van hozzá, megilletvén Rákosszentmihályt ia a Sancho Pansa szürke csacsijának dicsőségéből egy szerényke fénysugár . . . Ugyanis , . . de most kezdjük el a történetet a másik végén . . . Esztendőkkel ezelőtt voii Szílágyvármegyéhen, Székely» főkeresztur községben egy pásztorember és annak egy, csacsija. Trézsinek hívták a derék jószágot s az volt a mestersége, hogy bádog kannákban hordta a jó finom tejet a faluba. Ezt a csacsit elvitte a pásztor a süléi- medi vásárra, ahöl megvásárolta azt Domby Emma krasznai birtokos számára a cselédje, a bit ebből a célból küldtek el a vásárra. Trézsi így Krásznára került s most már a kúrián hordozhatta kiesi szekerén az összesöpört giz-gazi és apróbb szállításokat végzett a gazdaságban. Itt lett anyává is e nemsokára a hozzá cseperedett Rózsival együtt végezték apró munkáikat. Domby Emma azonban csakhamar Balázsovich Zoltánná lett és felköltözött a Szilágyságból Ráko&szeot- mihályra, hova magával hozta kedves csacsijait is. A kőt állat tehát bejárta Szilágvsomlyót, Budapestet s aztán Rákosszentmihályra került, ahol évekig élt és számos ismerősre tett szert. A háború alatt azonban alig lehetett eleséget szerezni számukra és ezért gazdájuk eladta őket az Állatkőrinek, a hói pompás egészségben töltik máig is napjaikat. Csak az & kalamitás történt velük, hogy összecserélték a becsületes nevüket, A Trézsit hívják Rózsinak és viszont. A Nemzeti Színház négylábú vendege ez a szenlmihályi Trézsi, mely a művészpályán igy Rózsi néven szerepel, s i*y juttatták a sajtóközlemények országos hírnévhez is a mi rsgyogószemü, okos csacsinkat. Keil e ennél szebb karriőr a székelyfökereszturi birfeanyájtól — a Nem zeti Színházig ? Es nincs e szerencsés csillagzat, mely egyes teremtményeknek folytonos szerencsét, jólétet, boldogságot juttat, másokat pedig élte végéig a sors ostoreaapásai alatt verejtékkel dolgoztát? A filozófusok hasznát vehetnék a Trézsi barriőrje történetének. QnsiQßsißGhanaiiootmiiaag^eättisiägQ&i | ' y g jYÍindeq könyvet | ö n a megkap Brody könyvkeres- u gg gg B kedésében, Budapest, IV. kérq Muzeum-körut 27. szám alatt. * a a OQnaßaaaaQuaaaaQDOssaBsoDSQoaaB Éteczetsavat, vegytisztát, étkezési célokra, mely borkősavat és egyéb ártalmas vegyi szereket nem tartalmaz, szállít Tauber cég, Budapest, VIII., Aggteleki-utca 4. közvetlen Kistarcsa pályaudvar mellett, Budapest-gödöllői villamos legszebb helyén, 6 évi törlesztésre kaphatók. Bővebbet Róna Márton állomásfőnöknél, Kerepesi-uí 10. szám. Tattersallal szemben. Palaczhborok ismét kaphatók kiváló mfnós&gbeEi G. Ganser Stefániánál, Rákosszentmihály, Remény-u. 4. Jfiiinchengrétzi CzipSgyár R.-C. budapesti raktára IV., Mossunk Lafos-utca 25. sz., legközelebb újonnan felszerelve ujbéS megnyílik és kitűnő minőségű áruit t. vevői rendelkezésére bocsátja. T. Czim! Van szerencsém értesíteni, hogy eddigi állásomtól megválva, mint házi divatárnsnő mm ödöm. Alakításokat, valamint uj kalapok készítését a legolcsóbb árban vállalom. Midőn szives támogatását kérem, maradok tisztelettel SARNÄ BEATRIX Andrássy-ut 54. Ehmann-tefep. Szepesi Kuszkajenő festőművész ráköSSzeretutihályS festőiskoláfába jelentkezni Eehet: jRákossüentmlkályoiB, Rózsti-u*
