Rákos Vidéke, 1919 (19. évfolyam, 1-30. szám)
1919-11-30 / 26. szám
2. oldal. RÁKOS VIDÉKE 26. szám mérés dija, szerződés és bélyegköltség s a kivetendő 4-3% kincstári százalékkal együtt mindenestől 30 forintot tett ki s igy egy telek tehermentesen, a vevő nevére átirva összesen 130 forintba került. Ennek tulajdonítható, a telep szép fekvésén kívül, hogy a hatszáz házhely olyan hamar gazdára taláit. A saroktelek négyszögöle 65 krajczár volt, s igy a 223 négyszögölből álló telek ára, minden költséggel együtt 206 forint voll. Az első befizetést 1889. augusztus elsején kellett teljesíteni és a csekély vételárat két év alatt lehetett letörleszteni. Ugyanennek az esztendőnek késő őszén tartott értekezleten elhatározták, hogy a telepet, illetve utczáit ákáczfákkal ültetik be és az intézkedéssel Paulus Jánost bízták meg, ki kezdettől fogva lelkes vezére voit a telepítés ügyének, Paulus János, — a mi Pálfi Jánosunk, — Weber Károly budapesti kertészszel kötött szerződést, hogy a telep 12 utczáját 3300 fával ültesse be. Magát a kiültetés és befásitás munkáját pedig Neszt János helybeli kertész, — máig is lakostársunk — végezte olyan módon, hogy a gödröket még-délen kiásatta és 1890 tavaszán azokba a fákat belehelyezte. Az akkori telepesek nagy lelkesedéssel határozták el a befásitást és 1903-ig, midőn Rákosszentmihály önálló nagyközség lett, a hiányzó fákat évről-évre. szeretettel pótolták és a fasorokat teljessé tették. Vájjon álmodhatták-e, hogy harrnincz év múlva milyen szomorú sorsra jutnak tizenhárom esztendőn át gondosan ápolgatott fasoraik, milyen kopárok lesznek újra utcáink ? Érdekes adat, hogy a 260 vevő közül 248 budapesti volt. Milyen örömmel jártak ki „birlckukra“, mint fásitgatták telkeiket, melyeket lassanként bekerítettek és a telep fejlődéséhez tehetségükhöz képest igyekeztek minden módon hozzájárulni. Az első ház az Ilona-utczában épült. Arnold Anta1 emeltette és 1890 junius hónapjában vendéglőt nyitott benne. Itt rendezték be az egyesület helyiségét, itt intézték a telep ügyeit és itt tartották a hires-nevezetes társasösszejöveteleket. A telektulajdonosokból a szerződés értelmében az 1890. évben megalakult az „Almásy Pál-telep egyesület“, mely Rákosszentmihály község megalakulásáig mindent elkövetett a telep fejlesztése érdekében, intézte annak közügyéit, az utczákat járhatókká tette, csőszt fogadott a boldogult Fehér Vendel személyében, aki a rendre ügyelt, az építkezéseket ellenőrizte. Tökéletesen adminisztrált telep volt ez; ideális állapotok uralkodtak itten. , De a legszebb volt a telep társadalmi élete- Mintha a jókedvű emberek gyülekező helye lett volna, olyan intim, családias életben forrtak egybe az itt képviselt különböző társadalmi osztályok. A telep polgársága a legkülönfélébb szórakozásokról gondoskodott és mindent elkövetett, hogy a kedves helyet fejlessze, vonzóvá, kellemessé tegye. A mai ember el sem tudja képzelni, milyen összejövetelek színhelye volt az Ujváry Náczi bátyánk forrásfürdője. Micsoda társas-lubickolások, mókák és mindenféle szórakozások estek az uszómedenczében és kioszk helyiségben és milyen felejthetetlenek voltak a vasárnap délelőttök és szerdai esték a Wíttek-parkban! A telepítés munkájának oroszlánrésze, a telep igazgatása, a társadalmi élet vezetése Paulus-Pálfi János nevénez fűződik. Kötetre terjedne, ha az ő önzetlen, ingyen munkáját, kimeríthetetlen buzgólkodását, fáradhatatlan buzgalmát leírni akarnánk. Lelkesedése kifogyhatatlan volt, szeretete e hely iránt olthatatlan mindenkor. Apja, testvére és önfeláldozó barátja volt a telep minden lakosának. Minden, ami a közjót szolgálja, neki tartozik hálával, valamennyi fűszál, mely itt nőtt, az ő munkálkodására emlékeztet. Már 1891-ben igaz elismeréssel emlékezett meg érdemeiről a telep közönsége, midőn Csömör község képviselőtestülete az egyesület közgyűlésének határozata alapján a kihasított közteret „Paulus János térnek“ nevezte el.«A példátlan népszerüségü elnök akkor már a Pálfi János nevet viselte. Az ő indítványa volt, hogy a 2046 négyszögölnyi telket köztérré nyilvánítsák. E czélból abból 1200 négyszögölet az egyesület vett meg, 846 négyszögölet pedig özv. Almásy Pálné az elnöknek ajánlott fel szolgálatai elismeréséül, de ő az egyesületnek engedte át, hogy a telep középpontján megfelelő lér létesülhessen. Csömör község képviselőtestületének 1900 már- czius 22-én felvett közgyűlési jegyzőkönyve tartalmazza azt a határozatot, hogy az Almásy Pál telep utczái: József, Mária, Sándor, Ilona, Lajos, János, Géza, Ida, Miklós, Béla, Jenő és Imre nevet viseljenek és a község területén hasonló uíczaneveket másutt ne alkalmazhassanak. Majd pedig szószerint igy hangzik a jegyzőkönyv szövege: „Miután a pusztaszentmihályi Almásy Pál telep - létesítésében a legnagyobb érdemé Paulus (most Pálfi) János urnák van és a nevéről elnevezni szándékolt térnek megszerzése ugyancsak az ő munkásságának köszönhető, de nevezett ur tevékenysége kell, hogy Puszta- szentmihály történetében megörökítve legyen, a legmelegebben ajánlja, hogy a szándékolt elnevezéshez a községi képviselőtestület hozzájáruljon ... A képviselő- testület a községi jegyző (Bitskey Gyula) előterjesztését tudomásul veszi és készségesen hozzájárul“ . . . A közgyűlésen Sziroíek Mátyás bíró elnökölt és jelen voltak: Farkas Ignácz, Pálfi János, Mátray Ferencz József, Zselló PáL Wittek Vilmos, Schmídlecliner Nán- . dór, dr. Csillag Szilárd, Opitz Flórián, Bátovszky Pál, Kraíochwill József, Szuhaj Mihály és Bátovszky György községi képviselők és elöljárók. Az Almásy Pál telepiek eleinte a viczinális vasút „József főherczeg telepi“ megállóhelyét használták, (a mai Nagy Icze), mignem 1891-ben sikerüli az „Almásy Pál telep“ megállót elnyerniük A két telep közönsége, hosszabb idegenkedés és villongás után 1892—93 évben végre egyesült a közös munkában, hogy a lóvasutat megteremtsék. Ennek kocsiszínje és végállomása számára a Paulus János téren adtak helyet. A Ióvasut adta meg azután a lökést a további fejlődésre, mely évről-évre nagyobb arányú lett. Körülbelül 1900. évben kezdődött meg a nagy mozgalom a templom építése érdekében, a miben a telepiek nagy buzgalommal vettek részt. Két év múlva, 1902-ben történt meg a közadakozásból épült szép templom ünnepélyes felszentelése. Nem lehet elmellőzni a szépemlékü Zsólnay Károly érdemeinek feljegyzését. A templom építése, a főoltár emelése és a harangok megszerzése körül hervadhatatlan az ő eredményes buzgólkodásának érdeme. Nagyszerű ünnepélyt ültek 1894-ben a telep öt éves fennállásának örömére. Augusztus lí-én volt a nagy muri az Arnold vendéglőben. Sokféle tréfa, a boldogult Spannraft Ágost mókás festményei tették tar-
