Rákos Vidéke, 1918 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1918-06-30 / 26. szám
XV111 évfolyam. Rákosszentmihály. 1918. vasárnap, juníus 30. 26. szám RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. ^RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA, SZÁMOS RÁKOSSZENTM1HÁLYI ÉS RÁKÖSViOÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA, Szerkesztőség és kiadóhivatal: í?}íkosszeistmiiiáIys Szenikorona-uícza 37, $EGJELE?álK műim VASÁRIW. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár Egész évre , . 156.— kc-r. Fél évre .... 6.- . Negyed évrs . . . 3.— EGYES SZÁM ÁRA 30 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal ama duzzadó erszény fi gyermekére, aki délelőtt a pia- ezoa aznapi ebédjüket keservessé és hiányossá tévé, sem azokra, akik uzsorahaaznot vettek saruikon és egyéb ruháikon, melyeket a séta szomorúan megviselt, sem nem gondoltak azokra, akik e kénytelen testi fáradalmaknak és e napok más megpróbálta- lábainak szándékos okozói, egyébként pedig nékik állandó ócsárlói valának, hanem csak azon elmélkedé- nek. hogy miként tegyenek túl egymáson egy egy jobb ötlet és eszme felvetésével, amelyek a jó cselekedetek művelését hathatósabbá é3 czélraveseiőbbő tegyék. És a mátyásföldi gyűlés Isten és a magyar haza dicsőségére kezdette és folytatta munkáját, amelynek vége soha sem lesz, amíg igazszivü magyar ember él ezen a földön! A mátyásföldi klasszikus séta pedig majdan egyik gyönyörű adata lesz a nagy napok történetének, amelyet ragyogó tollal fognak egykor megírni a jövő századok Horváth Mihályai. * Múlt vasárnap tartotta meg a czinkotai kerületi hadigondozó bizottság alakuló ülését Máíyásföldön a fáradhatatlan Neiszer Antal dr. miniszteri tanácsos elnöklete alatt. A jegyzőkönyvet Záborszky Zoltán kis- böztotik meg a durva és közönséges tömegtől. Akinek j tárcsái főjegyző vezette és Pálfi János és Potoezky lelke és jelleme nem nélkülözi e vonásokat, az ~Gar, Pál hitelesítették. bárminő alacsony polezra helyezte is sorsa és egyéb- j A bizottság tudomásul vette néhány tag igazolábént bárminő csekély raDggal ékes tényezője is köz- \ sát, kik adadályozt&íásuk miatt maradtak el a gyülóséletünknek. ! ről. Pikier Károly mátyásföldi lakos nem fogadta el Mikor tehát úri társadalmunkról esik szó, nem ; megválasztását azzal a furcsa megokolással, hogy magasrangu és rendű férfiak gyűjtő neve ez a fogalom, j elveivel ellenkezik a bizottság működése, mert ő minhanem azoknak a mindenrendü és állású tisztességes \ dón segítést állami feladatnak tart. Helyébe Franki és derék szeplőtelen férfiaknak közös megjelölése, akik < Manót hívták meg. Az Ehmann telepről uj tagok lettek: lelki és szellembeli értékeik alapján és jóratörekvésük { Kovács Márton, Szentgyörgyvári István, Ráhel József következtében magukat egy nagy nemzeíi értéknek, a j- és Vuts József; Rákosszentmihályról pedig — Pálfi magyar társadalom munkálkodó tömegének tagjai sorába j János indítványára — Szabó József ipartestületi elnök, felemelték. | Jegyzővé Záborszky Zoltánt választották s ezzel az Nemzetünknek ez a rétege végezte mindenkor a ; elnök megállapította, hogy a bizottság megalakult, legbecsesebb és legönfeláldozóbb munkát a közjavára j Feladata főként két irányú lesz: az általános és ez végzi ma is, noha ezer sebből vérzik, ezer gond' i felügyelet és az érdekképviselet. Az előbbit az elnök- dal küzd, maga is kétségbeesett tusát vív e súlyos vi ság tagjai és ez esetenként kijelölt választmányi tagok szonyok között létfentartásáért, de hazafias lelkesedése, j látják el. A központi választmány tagjai bármikor meg- emberszerető felebaráti szive és ki nem fogyó köteles- j jelenhetnek a népirodákban ős felügyeleti jogukat ott ségérzete erőt adnak neki, hogy a maga baja mellett j gyakorolhatják. a másokéval, a talán még nála is szerencsétlenebbek A hadigondozó népiroda előadója általában az mostoha sorsával is törődjék és miközben szükö3 földi j igazgató, szükség esetén pedig szakkérdésekben vala- javait velük megosztja, lelki kincseiből is bőségesen I melyik hozzáértő választmányi tag. juttasson számukra. A hadigondozó bizottság kötelessége továbbá a Ezt az apostoli szerepet valósággal szimbolizálta í patronázs^zerü tevékenység és a károsultak összeírása, a vasárnapi kesetü tréfa, hogy a rákosvidéki úri társa- Ezt az érdekeli községekben alakítandó helyi hadidalom zászlóvivői gyalogszerrel voltak kénytelenek a gondozó bizottságok végzik. A szétszórt területen levő Mátyásföldre kitűzött gyűlésre elzarándokolni, hogy a Gzinkotán három, a többi községben egy-egy bizottság feladatul vállalt jó cselekedeteket gyakorolhassák. ; alakul. Ezeknek nők is lehetnek tagjai. Az alakuláson Nem gondoltak e közben sem a jó népnek minden jelentkező részt vehet. Lapnixlft limi 8 **i*s»á. A mátyásföldi séta Érdekes játéka a sorsnak, hogy éppen mostanában szervezkedik ujfent a magyar társadalom a hadijótékonyság nagyszerű munkájára & hadigondozó bizottságok és nápirodák létesítése utján. A magyar társadalom buzog a népért áldozatos jótettekkel. A társadalom, vagyis az intelligens, megértő és pallérozott lelkű hazafiak polgári hadserege, az urak, az űriembe- j rek gonddal küzdő csoportja, az a bizonyos, — ál \ demokratikus jelszavakkal újabban annyit ócsárolt és j támadott — középosztály. Jól meg kell érteni, hogy mit jelent az a foga- j lom: »úri ember*. Távolról sem rangot, hatalmat, { parancsolást, elnyomást, erőszakot, gőgös megkülönböztetést, mint egykor, hajdanán, — hanem az igazi j és becsületes demokrácia szellemében: a lélek csiszolt- ! ságát, az intelligenciának bizonyos fokát a gondolko- j dásnak tisztultságát és emelkedettségét, az ízlés kifej- j lettségének mértékét, e jellembeli színvonalat, a haza- \ fias, belátó gondolkodást, a kötelességórzeínek, az ön- l zetlenségnek, a buzgóságnab, a jó és szép kultuszának harmonikus érvényesülését az ember tetteiben. Ilyenféle a modern úri ember és ezek a lelki kincsei külön-
