Rákos Vidéke, 1918 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1918-06-23 / 25. szám
XVill. évfolyam. Rákosszentmihály, 1918. vasárnap, juníus 23. 25. szám RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS RÁKOSSZENTMIHÁLYI ÉS RÁKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: MEGJELELIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ár Egész évre . . . 12.— kcr. Fél évre .... 6. — , U ú kosszenimlliály, Felelős szerkesztő: Negyed évre . . . 8.— . EGYES SZÁM ÄRA 80 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Szentkorona-utcza 37. BALÁZSGVICH ZOLTÁN. A hadigondozó bizottság megalakulása. A háborús idők megsokasodott jótékonysági és népjóléti feladatai nem csak az állam vállára súlyosodnak, hanem bőségesen kijut abból része a társadalomnak is. A legbölcsebb előrelátó intézkedések egyike az, hogy a társadalomnak ezt a súlyos munkáját gondosan megalkotott szervezetekre akarják bízni, mert csak igy lehet az valóban eredményes, igy óvható meg a szét- forgácsolódástól és igy lehet biztosítani, hogy a segít“ ség csakugyan méltó 'helyre és megfelelő arányban jusson el. A társadalom áldozatkészségét ne használják ki egyenlőtlenül, az érdemes szegényt, árvát, rokkantat, özvegyet feltalálhassák, de a jőtettel visszaélők üzelmei ellen védekezhessenek. Múlt heti számunkban ezen a helyen Neiszer Antal dr. miniszteri tanácsos meggyőző módon ismertette a szervezkedés módját, amelylyel a helyi társadalmakat a jótékonyság nagyszerű munkájának szolgálatába bele akarják vinni. Ugyancsak múlt vasárnap megtartotta alakuló nagygyűlését a czinbot&i kerületi hadigondozó bizottság, amely Gzinkota székhelylyel Mátyásföld, Rákosszentmihály, Ehmann-telep, Csömör, Kerepes, Kis- és Nagytarcsa községek közös irányitó szerve lesz. Az egyes községekben azután küiön-külön helyi bizottság alakul, melyek a kerületi bizottság helyi szervezeteiként fognak működni. Az alakuló gyűlésről, melyet a mátyásföldi park- vendéglőben tartottak meg, a következő tudósításunk számol be: Igen nagy számban gyűlt össze az érdekelt községek vezető társadalmának szine-java és őszinte lelkesedéssel tette magáévá az eléje tárt tervezetet. A gyűlést Kiss Tibor tb. főszolgabíró nyitotta meg lendületes szavakkal. A jegyzőkönyvet Záborszky Zol tán, Kistarcsa főjegyzője vezette és Dlósy Lajos, a a Mátyásföldi nyaralótulajdooosok egyesületének elnöke és Farkas Géza, a Rákosszentmihályi Nagykaszinó elnöke hitelesítették. Az Országos hadsegélyző hivatal részletesen kidolgozott tervezetét Marschalkó Béla kúriai bíró ismertette, kinek magvas és mélyen átgondolt előadását odaadó figyelemmel hallgatta a gyűlés. A háboju alatt, úgymond, sokan anyagilag és erkölcsileg tönkrementek s az állam tudatában van annak, hogy ennek az állapotnak a javítása az ő kötelessége, de hogy minden tekintetben sikeresen tudjon eljárni, ehhez a társadalom segitőfeezére van szüksége. Ezért látta szükségesnek a nópirodák felállítását, mely felkutatja, hogy hol van különösen ős milyen segítségre szükség ? Az államnak nem czélja, hogy a társadalom által a hadijótékonyczélra gyűjtött összegeket a társadalomtól elvonja, hanem az, hogy a segítséget egyenletessé tegye a népirodák utján. Rámutatott, hogy mily nagy vagyoni eltolódásokat okozott ez a háború, S és hogy ez majdan a háborúból hazatérő katonákban azt az őrzést kelti, mintha itthon mindenki a legjobb módban élt volna, míg ők kint a fronton a hazáért szenvedtek. Ezeket a vagyoneltolódásokat korrigálni kell, mert ezzel tartozunk értünk küzdő és szenvedő I katonáinknak. Neiszer Antal dr. miniszteri tanácsos beszólt ez- \ után. Lelkes előadását, melyet a tárgy őszinte szere- I telének melege hatott át, zajos ovációval kisérték. I Elsősorban köszönetét mondott a gyűlés tagjainak, I hogy a nemes czél szolgálatára vállalkoznak és köszö- ■ netet Marschalkó kúriai bírónak szép ismertetéséért. Vázolta az állam és a társadalom szerepét a hadij ó- tékonyság terén. Az állam kötelessége, hogy munkaképessé tegye a rokkanatakat, a társadalomé pedig, hogy munkaalkalmat nyújtson nekik képességeikhez mérten, hogy önmagukat eltarthassák. Az állam segélye csak a létminimumot biztosítja, a társadalom kötelessége, hogy a sablonszerű segélyt kiegészítse. Ehhez pedig szükséges először az anyagiak előteremtése, másodszor annak czél és okszerű elhelyezése. Ennek a czélnak elérésére határozta el Teleky gróf, a hadigondozó hivatal elnöko a népirodák felállítását, melyek a segélyezést gyorssá és közvetlenné teszik. Hangoztatja, hogy a hadigondozé bizottság czélja nemcsak a pillanatnyi segítés, hanem lehetőleg az arra szorultak egész jövőjének biztosítása. Ismertette a népiroda egyéb nagyszerű jótékonysági feladatait s a bizottságok szervezetét. A zajos tetszéssel fogadott beszéd végén határozati javaslatot terjesztett elő, melyet a gyűlés Blat- tiiczky Pál czinkotai ev. lelkész igen szépen szerkesztett és nagy lendülettel elmondott felszólalása után egyhangúlag elfogadott. _____________*”_____________ li apanlK esa! sz&ma 12
