Rákos Vidéke, 1918 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1918-03-24 / 12. szám
XVIll. évfolyam. Rákosszentmihály, 1918. vasárnap, márczius 24;. 12. szám RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS RÁKOSSZENTMIHÁLYI ÉS RÁKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: R á kossz ént mlhály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ir Egész évre . . . 12.— kcr. Fél évre .... 6.— . Negyed évre . . . S.— . EOYES SZÁM ARA 80 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Az Ehmann-telep önállósítása. Évek óta lappang már az a törekvés, hogy az Ehmann-telep közigazgatási helyzetét valamiképen rendezzék. Mai állapota még normális viszonyok között is tarthatatlan lenne, de a háborús körülmények százszoros sulylyal éreztetik, hogy az egyre jobban fejlődő telep közigazgatása a mai nehézkes kapcsolatban meg nem maradhat. A czinkotai telepek alaposan nyakára nőttek általában az anyaközségnek, melynek távolsága még akkor is akadálya lenne a megfelelő közigazgatásnak, ha egyéb lényeges körülmények nem nehezítenék azt meg. Pedig vannak ilyenek bőven; elsősorban mindjárt az, hogy a telepeknek egészen más a közönségük, mint magának Czinkotának, Egészen mások itt a viszonyok, más a lakosság jellege, mások igényei, szükségletei, ezeket egybe fogni és együtt kormányozni lehetetlen feladat. Éppen ezért a czinkotai vezetőség semmi jóakarata és törekvése nem oszlathatja el azt a méltó elégedetlenséget, mely a telepek közönségében, elsősorban pedig a legnagyobb, Ehmann-telep lakosságában mindjobban terjed úgy, hogy még a háborús viszonyok hatása sem fojthatja el. A helyzet körülbelül ugyanaz, mint másfél évtizeddel ezelőtt Pusztaszentmihály és Csömör között volt, de mégis sok különleges körülmény is fokoiza a nehézségeket az Ehmann-telep esetében. Ezekről azonban akkor essék szó, ha a megoldás módozatai lesznek elmélkedésünk tárgyai. Ma elég annyi, ha megállapítjuk, hogy az Ehmann-telep közönsége, mely sikeresen keresztül vitte egyházi téren, hogy régi kapcsolatából szabaduljon, most már erős akarattal és komoly elhatározással akar a telep közigazgatási helyzetén is változtatni és nem lehet vita tárgya, hogy ebben a szándékában pártján van az igazság. A telep önállóságra törekvése helyes és jogos és minden illetékes tényező támogatására érdemes. Nincs okunk a kétségre, hogy Pestvármegye alispánja és törvényhatósága teljes jóakarattal és rokonérzéssel ne fogadják az Ehmann-telep kérelmét, a melylyel az egész környéket mélyen érintő és érdeklő mozgalmat indít meg. Ezt a kérelmet a következő beadvány foglalja magában: ___________________________________ Nagy ságos Alispán Ur! Mély alázattal alólirott adófizető polgárság azon alázatos kéréssel járulunk Nagyságod elé, mint vármegyénk első főtisztviselőjóhez, móltóztassék alábbi közérdekű kérésünket meghallgatni s figyelemre méltatni. A bölcs vezetése alatt álló Pestvármegyében a kunyhótól palotáig közismert azon tény, hogy Nagyságod minden oly törekvést, mely a természetes fejlődéssel kapcsolatos közérdeket kívánja szolgálni s fontos közigazgatási érdeket képez, mindig atyai jóindulattal támogatja s előmozdítani igyekszik, ezektől bátorítva mi is jövő sorsunkat s boldogulásunkat nagyságos alispán ur kegyes jóindulatától reméljük, tesszük ezt annál is inkább, mert temető-ügyünkben legutóbb a helyszínen járt dr. Krakker Kálmán főjegyző ur is meggyőződést szerzett arról, hogy Ehman-telep rohamos fejlődése most már elodázhatatlanul szükségessé teszi az önálló községgé alakulást. Nagyságos Alispán Ur! Évtizedekkel ezelőtt a telep csak elvétve volt beópitve, most már teljesen be van épitve, rendezett utcái vannak, róm. kath. egyház- községgel, iskolákkal, óvodákkal, gyógyszertár, társadalmi egyesületekkel, vasút és postaállomással. A telep állandóan letelepedett lakossága ezidőszerint 4000 — 5000 s ha ebhez hozzávesszük a foglalkoztató katonai műhely lélekszámát, mert itt a béke után is nagyipari műhelyek lesznek, — úgy a lakosság száma 6000-re tehető. Az anyaközség, Czinkota, a teleptől 6 km távolságra van, orvosuk nincs, vagyonuk és életük felett csak az ég madarai őrködnek, mert rendőrségük nincs, az anyaközség 4000—5000 lélek közbiztonsága feletti őrködést egyetlen rendőrrel látja el s ez is egész délelőtt kézbesítéssel van elfoglalva s a legkisebb köz- igazgatási ügyekben, mint pl. a katonák jelentkezése, marhajárlatok kiállítása s apró jegyzőkönyvi kihallgatások stb. a költséges villamos vasúti utazást vagyunk kénytelenek igénybe venni, de vannak oly szegények is, kiknek még vasúti költségük sincs s igy hat km-t gyalogolni kénytelenek s igy csupán a legelemibb dolgokra terjeszkedve is ki, képtelen állapot előtt állunk* Az anyaközség, — melyhez telepünkön kívül—a nagy kiterjedésű s lakosságú három Mátyásföld jsí tartozik Lapunk mai száma 12 oldal.
