Rákos Vidéke, 1918 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1918-02-24 / 8. szám
4, oldal. RÁKOS IVüDflgB 8. szám. Csabány Antal János, Polgár József és Krenedits Sándor pártoló hozzászólása után kimondották, hogy minden ilyen estély tiszta jövedelmének 25 százalékát a színpadi felszerelések és kellékek beszerzése alapja javára fordítják. Krenedits Sándor igazgató elismerő szavakkal emlékezett meg a farsangvégi estély sikeréről és indítványára a választmány ,az elsőrendüleg sikerült és művészi élvezetet nyújtó* előadás közreműködőinek és Balázsovich Zoltán rendezőnek köszönetét nyilvánította. Nyolez uj rendes tagot vettek fel, akikkel együtt most már 328 tagja van a Nagykaszinónak. Az uj tagok: Bartos József, Biberauer Tivadar, Diósi Nándor, Kiss Ernő, Pavliczky János, Petri Ádám, Tamás Béla és Wick Ottó. Balázs Antal elismerését tolmácsolta Stoffer Gyula gazdának az uj fogasokért, Havas Gyula jegyzőnek buzgó működéséért és arról panaszkodott, hogy a kártyaszoba gyakran nem elég meleg. Grócz Imre jelentése szerint a könyvtárt hetvenszer vették igénybe, bevétele 41 kor, 22 fill, volt, melyből egy könyv vásárlása után 32 kor. 22 fillér maradt. A könyvtár ez idő szerint 405 kötetből áll. Kitüntetések. Pethe Lajos lengyeltóti főszolgabíró, a nagy Kraicsovics villa uj tulajdonosa a II. osztályú polgári hadi érdemkeresztet kapta a háborús közigazgatás terén szerzett kiváló érdemeiért. — Gruber Károly budapesti kávéháztulajdonos, ismert helybeli birtokos nyilvános kultuszminiszteri köszönetben részesült azért a nemesszivü jótékonyságáért, hogy több sziniakadémiai növendéket áldozatkész segélyezésben részesített. Hymen. J. Witkowszky Béla cs. és kir. tartalékos hadnagy eljegyezte Szirmay Gizikét. A boldog vőlegény Deák Andor vallás- és közoktatásügyminisztori szám- tanácsos unokaöcscse. Templomunkért. A rákosszentmihályi templomból ellopott egyházi ruhák pótlására Weisz Ignácz polgártársunk, a helybeli izr. hitközség elnöke 10 koronát adományozott, újabb szép példáját szolgáltatva a nálunk annyira dicséretes felekezeti türelmességnek és felebaráti szeretetnek. A megindított gyűjtés ügyében egyébként a következő figyelemreméltó levelet kaptuk: — „Igen tisztelt Szerkesztő ur! A múlt vasárnapi „Rákos Vidéké“ ben megjelent Rákosszentmihály hölgyeihez czimü czíkkre szabadjon szerény véleményemet leadni. Minden jóérzésü nö igaz buzgalommal igyekezzék a czélt elérni. Gyönyörű czél, de a proponált kivitelhez talán kis módosítás ajánlatos volna. Bizonyára éhány pártoló lesz, aki Porosné példáját követve 200 koronát fog a szerkesztőségbe és a plébániára bevinni és ott nyugtázva is lesz, de a gyűjtés zöme, azt hin- sém apróbb és egész apró tételekből jönne össze. Igen nők helyen C3ak a háztartási kasszából kell az adako zásnak kikerülni és az Isten tudja, mit jelent ma ez nekünk, legtöbb asszonynak, kiknek azonban éppolyan hő vágya a czélhoz járulni, mint akik nagyobb össze get befizetnek. Azért azt indítványoznám: talán czél- szerü volna a templomban egy perselyt felállítani, ahol okvetlen meg kell látni és abba mindenki erejéhez képest adakozhat. Higyje meg Szerkesztő ur, kevesen fognak a plébániára és a szerkesztőségbe 5—6 koronával bevonulni, pedig ezekből kerül ki a legtöbb és a 20 filléresekből. Teljes tisztelettel E. J.-né.* —Csak annyit óhajtunk erre megjegyezni, hogy lapunk utján is köszönettel fogadunk bárminő csekély adományt, mint azt a gyűjtés megindításakor is hangsúlyoztuk, mert sohasem az összeg a fontos, hanem mindig a szándék a lényeges. Véres baleset. Megdöbbentő baleset történt a napokban Rákosszentmihályon. Anderlik Mátyás mérnök, helybeli lakostársunk Browning revolverét tisztogatta és elfelejtkezett, hogy a veszedelmes szerkezetű fegyver csövében benne maradt egy golyó. A pisztoly elsült és a lövés eltalálta Aoderlik leányát, Zsenit, Bartusek Géza gyógyszerész szépséges ifjú feleségét. A golyó a menyecske arcán hatolt be, megroncsolta nyelvét és a vállában állapodott meg. A kétségbeesett apát alig lehetett lecsillapítani Keresztes, Világhy és Friedländer doktorok siettek első segítséget nyújtani, értesítették a budapesti mentőket is, a kik a vámig eljöttek a sebesültért, odáig pedig Friedländer dr. szállította el a kocsiján. Budapesten ápolják s mint halljuk, állapota súlyos bár, de kedvezően halad a javulás felé. Görög kath, szentmise. Hétfőn reggel gör. kath. misét mondott templomunkban Szabó V. Gyula gör. kath. tábori lelkész, a gör. kath. román katonák részére, a kik tavaly, vagy még azelőtt tartózkodtak Rákosszentmihályon és környékén. Az istentiszteletet a katonai parancsnokság utasítására tartották, azonban senki sem jött a meghallgatására, bizonyára, mert a román katonák, a kiknek szólt — ki tudja hol, merre járnak azóta . . . Halálozások. Slavikovai Gsattogányi Ada és Csatto- gányi István szfőv. tisztviselő, kiválóan becsült helybeli lakostársúnkat mélységes gyász érte. Édes anyjuk, özv. slavikovai Gsattogányi Jánosné szül. Pantocsek Geleszta folyó hó 17 én, este 729 órakor, életének 75-ik évében, évekig tartó hosszas szenvedés után csendesen elhunyt. Szerdán szentelték be a róm. kath. egyház szertartása szerint és a rákosszentmihályi temetőben helyezték örök nyugalomra. A megboldogult csendes, visszavonult életet élt községünkben, hol a mélyen sújtott család iránt őszinte, általános részvét nyilvánul. — Indrich Lajosné szül. Bering Etel főgópósz neje harmincz éves korában meghalt Ehmann-telepen. Temetésén a villamos-telepi énekkar megható gyászdalokat énekelt. Igen sokan gyászolják szeretettel a korán elköltözöttet. — Budapest, illetve a Belváros egyik régi, tipikus alakja vonult ki a napokban észrevétlenül az élők sorából. Káldor-Kamermayer Gyula, Kamermayer Károlynak, Budapest egykori nagyemlékű polgármesterének unokaöcscse hetvennyolcz éves korában meghalt. Apja ügyvéd, táblabiió, negyvennyolc? as ezredes volt és övé volt a hajdan olyan hires Nemzeti uszoda, a pesti előkelőségek, politikai és társadalmi notabilitások nevezetes találkozó helye, melyről számos irodalmi emlékünk is tanúskodik. A szabadságharcz hazafias lendületében Káldorra változtatta nevét az öreg Kamermayer, akit a sors azzal látogatott meg, hogy vagy három gyermeke süketnémának született. Ilyen volt Gyula fia is, ki azonban, mint az Athenaeum- nyomda tagja, öregségéig maga tudta fentartani magát. E mellett nem mindennapi műveltséget szerzett és állandóan kedvelt tagja lett a Belváros társaságainak. Igen előkelő barátai és pártfogói voltak de ismerte jóformán mindenki a polgárok asztaltársaságaiban, minden lávéházban és vendéglőben is. Törzsfészke mégis a Mátyás-pincze volt, melynek sok ezer vendége, mint valóságos csraládtagot kezelte az öreget. Finom lelkű, mindig udvaias és figyelmes, választékos külsejű és pallérozott lelkű ember volt. Egy darab régi Pest múlt el vele. Szentmihályon is gyakran megfordult és őszinte örömmel kisőrte helységünk szép fellendülését. Elvitték az orgonasipokat. Templomunkból is rek- virálták az orgona külső sípjait. A Rieger cég embere pénteken jelent meg, hogy a sípokat leszerelje. Az a terv, hogy egyelőre silányabb, háborús anyagból pótolják azokat.
