Rákos Vidéke, 1918 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1918-02-17 / 7. szám

XV111. évíolyarn. Rákosszentmihály, 1918 vasárnap, február l7.­1. szám RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS RÁKOSSZENTMIHÁLY! ÉS RÁKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kákosszent mlhály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINŐÉN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: KALÁ7SOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár Egész évre . la.— t<rr. Fél évre .... 6.— , Negyed évre . . . 3.— EOYES SZÁM ARA 30 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal A polgárőrség újjászervezése. Nem lehet feltételezni, hogy közönségünk meg­unta volna ezt a témát és rossz néven venné, hogy már hetek óta közbiztonságunk bajairól folyik a szó ezen a helyen. Van-e, lehet-e fontosabb, égetőbb problé­mánk-, mint az, hogy megrendült közbiztonsági állapotaink­ban a régi rendet helyreállíthassuk és lakosságúiknak régen nélkülözött nyugalmát visszaszerezzük? Való­ban nem ismerünk má3 olyan kérdést, amely ennek helyét ebben a pillanatban méltókepen elfoglalhatná és közönségünk érdeklődéséhez közelebb állhatna.. Közbiztonságunk javítása érdekében két fontos intézkedés történt az elmúlt napokban. Az eg.ik, hogy a csendörség felsőbb rendeletre megkezdette a rendőri szolgálatot községünkben. Ez azt jelenti, hogy most már nemcsak a csendőrségi szolgálati szabályzatb in előirt őrjáratokat végzi, hanem állandó rendőri fel­ügyeletet gyakorol a lakott területen. Természetes, hogy ehhez csendőrségünk mai létszáma, nyolc ember, nem elegendő, holott már ez is kétszerese a nemrég még négy tagból állott Örsnek. Azonban, mint tudjuk, már utón van a miniszteri rendelkezés, mely csendcr- ségünket újból lényegesen megnöveli és akkor az uj szolgálati trendszer eredményes védelmünkre fog szol­gálni mihamarabb. De megtartották az első gyűlést a polgárőrség megalakítása ügyében is. Nevezetes mozzanat ez szin­tén, mert a teljes biztonságot csakis a polgárőrség újjáélesztése szerezheti vissza. Mihelyt észreveszik a községünket megszállva tartó gonosztevők, hogy itt éber és lelkiismeretes felügyelet védi a lakosságot, ismét elvonulnak innen olyan helyre, hol bujkálásukat kevésbbé zavarják. Hiszen ezek az emberek »csaknem kivétel nélkül olyanok, akiknek nyomatékos okuk van rá, hogy hatósági közeggel ne találkozzanak, mert van már a rovásukon elég régebbi rosszé,selekedet ős nagy­részük különben is katonaszökevény. Ügyes, éber, a helyiviszonyokkal ismerős polgár­őrök csendőrsegitsóggel minden éjjeli járókelőt igazol­tathatnak; szemmeltarthatják a kétes alakok általában ismeretes búvóhelyeit és megtisztithfitják ezeket a fész­keket. Egy kis odaadással néhány hét alatt-úgy eltűnik innen megint a betörővilág, mint a bogy ránkszakadt az elhagyottság hónapjaiban. Akkor azután nem lesz hat hónap alatt száznál több betörés, hanem ismét fehér hoJló lesz nálunk az jlyesmi, mint a háború előtti boldog időkben. Krenedits Sándor főjegyző, a szünetelő polgár­őrség főparancsnoka a közönség köréből felhangzott és lapunkban tolmácsolt óhajtásnak engedve, szerdán estére hivta össze a Nagykaszinóba egyelőre az első választókerületi polgárságot, mely a legutóbbi tömeges betöréseknek elsősorban volt áldozata. Meg kell vallani, hogy a megjelentek száma nem váltotta be a móllá támasztott várakozá-sokat. Bizony nem igen jöttek össze többen az érdekeltek közül 20 - 25 főnél. Ezek azon­ban annál lelkesebben barohák fel az eazmet és helyt állottak sok-sok távolmaradt társukért is. A főjegyző nyitotta meg a gyűlést és ismertete a helyzetet s lelkes szavakkal buzdította az érdekel­teket, hogy a polgárőrség bevált intézményét élesszék fel. Ha mindenki teljesiti kötelességét ezen a téren, úgy nem is hárul nagy teher az egyes lakosokra, mert jgen ritkán kerül a sor személyes szolgálataikra. Minden í éjjel legalább nyolcz polgárőrre van szükség, akik közül négy éjfél előtt, négy pedig éjfel után teljesít szolga­latot. ö maga szívesen vailaija a munkát, a vezetési, sőt ha kell, személyes szolgálatot is végez. De vegyen részt a munkában mindenki Csabany Antal János, Szabó József, Balázs Antal, Sárossy István és különösen Nasvetter Lajos, a polgárőrség régi, lelkes tagja vetettek fel hasznos eszméket. Gunther József a második választókerületi polgárok neveben kijelentette, hogy ők csak azt várták, hogy az első kerület megmozduljon. Nyomban követni fogják a pél­dát, nehogy az első kerületből kiirtott elemek a külső részekre menekülhessenek és oda helyezzék át műkö­désűk szinterét. komoly elhatározással és teljes oda­adással fognak a munkához és összetoborozzák a szük­séges őrsereget. Balazsovich Zoltán szükségesnek tartja, hogy a polgárőrség munkájában mindenki részt vegyen és azt is, akit akár fizikai körülmények, akár foglalkozása meggátolnak a munkában, nyerjen módot arra, hogy részét a közös teherből kivehesse. Köszönetét mond a főjegyzőnek, hogy ilyen odaadással felkarolja a valóban j közérdekű ügyet. i Krenedits Sándor főjegyző végül megállapítja, hogy az érdekeltek a polgárőrség uiiászervezését egy­iLaKmiiü imái mm« 12 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom