Rákos Vidéke, 1918 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1918-12-22 / 51. szám
XVUL évfolyam. Rákossze tírIhily, ?qi8. vasárnap, daczember 22. 51. szám RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS RÁKOSSZENTMIHÁLYI ÉS RÁKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ir Egész évre . . . 16.— kor. Fél évre .... 8.— , Negyed évre . . . 4.— . EOYES SZÁM ARA 40 PILLÉK. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Karácsony. Nehéz küzdelmek után érkezett meg a béke szent j ünnepe, a karácsony szent ünnepe. Tisztán, fehéren hullott le a hó a harczmezőkre, I hogy betakarja, elfedje a véres csaták nyomait, szimbo- j lizálja azt a nyugalmat, békét, mit a boldog karácsony j nyújtott a családt tűzhely körében, a karácsonyfa örök- j zöldje mellett Jézus születésén örvendő családoknak. s A legtisztább érzelemmel szeretnénk mondani, ime a béke, ime az öröm és boldogság a nehéz küzdelem j után a kedves családi körben. Szeretnénk mondani: íme a győzelem, imö az \ eszme, a béke szent eszméje, mi örök fénnyel fogja ! bevilágítani az emberiség életét. Feltalálta az emberiség ; önmagát. A sok szenvedés után az ember, az igazi ( ember feltalálta önmagát, a békés, munkás, szerető | embert Isteni fóDy, amelynek fénye folyja körül a boldog í családot, hol a gyermeki szív túláradó boldogsága, j Örömmosolya simítja a szülői arcz gondoktól vont barázdáit. De ime, forrongó eszmék nyugtalanítják a lelkeket, újból alakuló világba léptünk. Nagy események, véres viharok pusztító dulása után be kell látnunk, hogyha az ember meg akarja alapítani ez uj világot, fel kell találnia is magát, a szerető, békés, munkásembert. Az igazság építsen aranyhidat a nincs és a sok j felett. Kapja meg a becsületes munka tisztességes bé- j rőt. Igazságos törvények felelt igazságos emberek őr- j ködjének. Értse meg az ember azt a nagy igazságot, j hogy a valódi szabadság, valódi liberalizmus jogaink j gyakorlásában, de egyszersmind mások jogainak tisz- j teletbentartásában áll. Csak igy fejthet ki a joggyakorlat áldásos munkát, j Es ez a nagy munka nem a szenvedély munkája. j Tiszta, világos belátás és a jó szívnek, a szeretetnek | munkája. j A jogegyenlőség, az élethez, az életfentartáshoz j szükséges dolgok igénye mindnyájunkra kiterjed. A szellemi és anyagi munkás méltó az ő bérére | egyaránt. £z, amit a vallásnak könyvéből irt az em- t beriség saját szivéhez. Irigység, gyüiölség rontoita le, > dúlta tel a boldogság hajlékait, az isteni szeretet építheti azt fel. A büntető törvénykönyv több száz czik- kelyót feleslegessé teszi az isteni Megváltó egyetlen- parancsa: .Szeresd felebarátodat!“ Az emberiség önkormányzata az emberiség érettségét feltételezi. Mindazon javak megbecsülését, amelyek a köz-jót alkothatják. Az emberiség hitét, mi nélkül megtörik minden reményünk, szeleteiét, mert hiszen igazságos emberek szükségesek az igazságos törvényekhez. Szeretettel alapította Jézus a megváltott világot. Szeretettel kell megváltani az uj világot. Áldásos, munkás szeretettel, hogy az a család legyen megint a békének, boldogságnak, nyugalomnak csendes meleg fészke . . . ahol moat visszatért testvéreink, katonáink szivébe a szent estén, mosolygó gyermekeik édes ölelésére, visszatér a szeretet éltető melege, hogy az élet ezernyi bajai, megpróbáltatásai után, még megaranyozza hátralevő napjaikat, megaczólozza erejüket, hogy a legnagyobb egyetértéssel, kitartással működjenek hazánk gyermekeink jövőjéért, boldogságáért. Ott, a családi körben azt hirdeti a hitnek angyala: ■" Dicsőség mennyben az Istennek És békesség a földön a jóakaratu embereknek. Mily boldog az ember, aki az emberszeretetet megőrzi magában az élet minden körülménye közt. Az ember, ki meleg szeretettel karolja át családját, hazáját, embertársait, az- igazi, a valódi ember. Isten angyalai hirdetik Jézusnak eljövetelét, a mindenható szeretetnek főidre szállását. Vannak még angyalok, akik hirdetik a szeretetet. Vannak még emberek, akiknek szivük szerétéiből van szőve. Kis, mosolygó gyermek áll a váróterem padján, gondozója mellett. Egy fiatal nö, házastárs nyilván, boldogságtól mosolygó arcezal közeleg feléje, karjaiba akarja zárni & gyermeket, aki félénken húzódik tőle. Ki őt gyermekévé fogadta — az árvát, a gyermektelen, hogy anyja helyett anyja, édes anyja legyen . . . Nem halt ki még végleg az erény, nem halt ki a szeretet. Tegyük közkincscsé azt. Emberek I Égtől, föld től szeretetet tanuljunk, hogy épüljön fel az uj világ, a szeretet, a béke világa. Sz. L. ' M&|iRin!& mai 12 oláaí.
