Rákos Vidéke, 1918 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1918-11-24 / 47. szám
47. szám " ------XVI II évfolyam. ftákosszeítmihály, 1918. vasárnap, november 24. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, közigazgatási és közgazdasági hetelap. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS RÄKOSSZENTMIHÄLYI és rákosvidéki egyesület és testület hivatalos lapja. Előfizetési ár Egész évre . . . 16.— kér. Fél évre . . . . 8.— . Negyed évre . . . 4.— ECIYF.S SZÁM ARA 40 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: RALÁZSOVICH ZOLTÁN. Villamos vasutunk. A mi életünk főáré a villamos vasút, amelynek forgalma biztosítja számunkra a szabad mozgást és teszi lehetővé, hogy itt legyen otthonunk, a főváros környékén, távol attól a helytől, ahol kenyerünket koressük, mindennapi munkálkodásunkat végezzük. Ezért a rendes, pontos, fürge és legalább elviselhetően kényelmes közlekedés a mi legfőbb javunk, nélkülözhetetlen életszükségletünk. Esztendők hosszú sora óta csaknem kivétel nélkül, mint két küzdő ellenfél áll egymással szemben itt a közönség és a vasút, amely mindig néhány lépéssel mögötte marad a fejlődésben az utazóközönség szaporodásának s a mi vele jár, az igények fokozódásának. Hajdanában — ma már igazán annyira távol vasryunk azoktól az időktől, hogy bízvást iey mondhatjuk — áldás volt a nyáron kellemes, sze'lős lóvasut, mely alapját vetette meg Szentmihály fejlődésének. ; Alig néhány esztendő alatt azonban túlhaladott járó- művé vált; tűrhetetlen lett lassúsága, kezdetlegessége i a hideg, bűzös téli kocsik fojtó zsúfoltsága. Hosszú közdelem, sok munka révén végre tetszetős villamos vasutunk lett a lóvasut és elvónhedt gőzviczinális helyett s a modernebb közlekedés megsokszorozta ' népességünk számának gyors szaporodását. Majd állandó \ küzdelem tárgya lett, hogy a forgalom sűrűbbé tételét és a férőhelyek szaporítását fokozatosan kieszközöljük. A vasút ismét lassabban fejlődött, mint az utasok száma szaporodott. De növelte a bajokat elsősorban az is, hogy a vasutvállalat hasznotkereső magán részvénytársaság volt, melynek érdekei nem mindenben egyezhettek meg a közönség érdekeivel, növelték továbbá kétségtelen műszaki nehézségek és a máv. czeglédi vonalának hírhedt keresztezésével járó bosszantó és lenyűgöző forgalmi akadály, amely a sürü forgalom fentartását és pontos lebonyolítását egyszersminden- korra lehetetlenné tette. Mindezeketbetetőzik vasutunk helyiérdekű jellege és a vele járó jogi megkülönböztetések, amelyek a közúti vasút forgalmától^ elválasztják, holott annak szerves kiegészítő része és amelyek kényelmetlen és terhes vasúti rendszabályok életbeléptetését szabadították utasainkra mindenkor. Ilyen például a pénztárnál való jegyváltás kötelezettsége, az ezt biztosító súlyos I bírság, vagy pótdij, a drága vitelbór és sok más egyéb. Végzetessé tette villamosközlekedésünk régi bajait a ránkszakadt háború, amely úgyis nagy forgalmunkat szinte őrületes arányban újból megnövelte, a vasút fejlesztését lehetetlenné tette, ellenben az állandó túlterheléssel tökéletesen tönkreulányitotta. Rengeteg szenvedés gyötrelmén vergődtünk keresetül a háború évei során s eped ve vártuk a boldog béke perczét, melytől enyhülést reméltünk. Boldog béke! Enyhület! Elfujta sz ábrándok csalóka képét a keserii valóság. Mire ébredtünk? Az első hó alig esett le, közlekedésünk egyszeriben felmondta a szolgálatot. Az elnyűtt villamos kocsikban gyötrelem az utazás, a kopott motorok plédig tönkrementek. Ezen a héten a körforgalmi járatok egyszerűen megszűntek, egy, később két körforgalmi szerelvény a Búr. pályán járt a Nádas tóig mindtn menetrend nélkül, a hogy lehetett. Szörnyű lég volt az utazás, órákig tartott, mig valaki bejutott a fővárosba, sokan Újpest felé kerültek, hogy valamikben bevergődhessenek. Nincs is remény, hogy lényeges javulás következzék el hamarjában. Egyelőre azonban azon fáradoznak, hogyha lehet, legalább felórás körforgalmi járatokat tudjanak ismét rendszeresíteni. A közönség mit sem tudott a körforgalmi menetek fennakadásáról s órákig várakozott a megállóhelyeken, mig ki nem derült, hogy hiába fázlódik az uícza- sarkokon. Nem panaszkodni akarunk. Annyi a bajunk, hogy igazán nem fáj már semmi sem. Csak a helyzetkép rajzát tesszük teljessé a tényék egyszerű felsorolásával. A közlekedés olyan fontos reánk nézve, hogy bizonyára segítenek rajtunk valamiképen, mert fontos érdek, hogy a közönség végezhesse ezentúl is napi munkáját, ahhoz pedig okvetlenül szükséges, hogy a munka színhelyére eljuthasson. Ellenben jó reményeket fülünk a viczináüsunk és a fővárosi villamosközlekedés vezetésében történt változáshoz, amely igen nehéz, fogas kérdéseket vágott ketté egy csapásra. Mint ismeretes, az uj kormány a Közúti és a Városi Villamos üzemét, nemkülönben a Hóv. vállalatot birtokába vette és átadta a főváréi kezelésébe, az intézés joga pedig kormánybiztosok kezében van. Budapesten itry egyesült a két társaság é8 !>ag|íí*Ml£ mai sxAiaa 12 oidai* V i
