Rákos Vidéke, 1917 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1917-11-11 / 45. szám
2. oldal. RÁKOS iVilDERft 45. szám. önzetlen és nemesczél szolgálatára rendeltetett, amelyek közül csak a szegények sokfajta támogatását, a hadi- czélu jótékonyságot, hőseink emlékének, sebesült és rokkant katonáink támogatásának ügyét és a helyi közérdekek sokoldalú előmozdítását kell röptében kiemelni. Ur minálunk mindenki, aki magát lelki tulajdonságainál fogva annak tarthatja és arra méltónak ítéli. S mindazokat szívesen is látja falai között az egyesület, mely e világégés idején menedékhelye az irigyelt • »uraknak*, akik most tudvalévőén elhagyottabbak és szegényebbek mindenkinél s a kaszinó a maga olcsóságával és kedvezményeivel közérdekű hivatásán kívül is valósággal szociális támogatást jelent számukra. A külső területen ugyanezt a hivatást a Második választókerületi polgári kör igyekszik fokozatosan teljesíteni. Altruista alapokon épült, szabadelvű és minden izében demokrata intézmény tehát Nagykaszinónk, ha nem is kérkedik ezekkel a mostanság sokszor kompromittált jelszavakkal. Olyan vár, melynek főerőssége a hagyományos szellem fenntartása, de kapuja nyitva a modern haladás előtt. Csak a haladás ne jelentsen rombolást, a szabadság ne legyen az erőszak kendőzése, a jogszerzés ne legyen jogfosztás mások kárára, — s az uj érvényesülés ne legyen mások érdekének és szabadságának erőszakos elnyomója. Az egész világon most nagy átalakulás fo* lyik. Uj áramlatok indultak, amelyek termékenyítő anyagokat hoznak bőségesen, de romboló, pusztító elem is szabadult fel velük. A nemzet sorsa azon fordul meg, hogy a jót hasznára fordítsa, a veszedelmeinek pedig sikerrel ellentáiljon. A kipróbált erkölcsű, nemes- lelkű, s hazafias magyar közönségben megvan az erő és képesség arra, hogy e nehéz munkában a világrengető viharok idején helyt álljon. Nem a tőlünk távol álló politikai szempontokra czélozunk, hanem a magyar polgári társadalom szerepére utalunk, amelyen a nemzet jövőbe vetett reménye alapul. Ennek a nagy közösségnek minden kicsi helység publikuma fontos részecskéje, miként a láncznak minden egyes apró szeme alkotja az egész hatalmas köteléket. Egy parányi gyürücske vagyunk az óriás láncz- ban, mely a magyar nemzetet alkotja. Minél jobban tépik és rángatják a viharok, annál erősebbnek kell lenni minden egyes szemecskó- jének. Most világot reDgető viharok dúlnak. Most kell tömörülni a legnagyobb erővel. Most kell összetartani és helyt állani a végső erőfeszítéssel is. Rákosszentmihály nemes hagyományokon épült ős nevelkedett társadalma megkapó egyértelműséggel tömörült. Nem önmagáért, nem önzőén, hanem a jónak szolgálatáért, belső ösztönből, kötelességtudásból, hazafias ambiczióból. Ennek a tömörülésnek a kézzelfogható ábrázolása az a háromszáz tag. Bár lenne — és lehetne is — tizszeré annyi! Hiszen most meg kell érteni mindenkinek az idők szavát. Most félre kell vetnünk egymás között minden belső vetélkedést. Felejteni minden haragot, sértett hiúságot, kiirtani minden irigy kedést, féltékenységet és antipátiát. Most községünkért és hazánkért egynek, erősnek és nagynak kell lennie e társadalomnak, hogy csónakját a viharos hullámok taraján is biztos kézzel kormányozhassa és úgy vehessen részt az ujhodás munkájában, hogy a régi szellemet, s a régi, szeplőtelen erényeket diadalmasan megőrizhesse. Az a háromszáz minálunk a magyar nemzeti polgárhadsereg dicsőséges zászlóvivője. Az uj lakásbér-rendelet. November 3-án lépett életbe azuj lakásbérrende- let, amelynek reánk nézve az a különös jelentősége, hogy érvénye kiterjed Rákosszentmihály területére is. Megalakul nálunk is a lakásügyi bizottság, melynek tagjait az elöljáróság javaslata alapján a napokban nevezik ki. Az uj lakásbérrendelet főbb intézkedései a következők : Az uj szabályzat három kategóriába osztja a budapesti lakásokat: az elsőbe tartoznak a kislakások 1500 korona évi bérig, a másodikba a középlakások 1500 koronától 5000 korona évi bérig és a harmadikba a nagylakások, melyek évi bére az 5000 koronát meghaladja. A kislakás bérét nem lehet fölemelni, a középlakások közül csak azét emelheti a háztulajdonos legföljebb tiz százalékkal, a melynek bérét 1914 február elseje óta nem emelte, a hol a bér a bérlő személyére való tekintettel kevés, végül ha az emeléshez a fölállítandó lakáshivatal hozzájárul. A nagylakások és üzleti helyiséiek bérét se lehet aránytalanul vagy megokolat- lanul emelni. A lakáshivatal előzetes hozzájárulásával mérsékelten emelhetik az oly házak lakásainak bérét, a melyek a háború első éveiben jelentékeny háborús költségtöbblettel épültek s amelyeket akkor az előállítás költségeihez képest túlságosan olcsó bérért adtak ki. Az uj szabályrendelet maximálja a bútorozott lakások, albérletbe adott szobák és lakások árát abban az összegben, a melyet 1916. november 1-én fizettek érettük. A nyári lakások bére emelhető, kivéve, ha a nyári időszakon kívül is bérbe vannak adva. Bármifele béremelést a szokásos fölmondási időben előre Írásban kell a bérlővel közölni. Felmondani csak fontos okból lehet, a felmondás elbírálása a lakásbérleti bizottságok hatáskörébe tartozik. Megszünteti az uj rendelet az ingatlan uj tulajdonosának és a más községből beköltöző, valamint a házát lebontani kívánó háztulajdonosnak eddig biztosított kivételes fölmondási jogát. Uj fölmondási ok: ha a lakásra a háztulajdonosnak vagy leszármazójának életbevágó fontos érdekből elkerülhetetlen szüksége van. De a költözés költségét viselnie kell s azonfelül gondoskodni tartozik arról, hogy a bérlő az eddigieknél nem terhesebb föltételek alatt viszonyainak megfelelő más alkalmas lakást bérelhessen. Bútorozott szobát 1918. február 1-ig a bérbeadó föl nem mondhat. A hadbavonultak lakásbérleti viszonyaira vonatkozóan az uj rendelet megtartja az eddigi rendelkezéseket, tehát a lakásbór-moratóiiumot is, ellenben kimondja, hogy hadbavonultnak kis- és középlakása, tehát 5000 korona bérösszegig semmiféle béremelés alá nem esik, fölmondani is csak akkor lehet neki, ha a bérbeadó más alkalmas lakásról gondoskodik a számára. A rendelet végül a városi lakáshivatalok szervezetére vonatkozóan úgy intézkedik, hogy a hivatal al-
