Rákos Vidéke, 1917 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1917-11-04 / 44. szám

XVIL évfolyam. Rákosszentmihály, 1917. vasárnap, rioverriber 4. 44 szám VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS RÁKOSSZENTMIHÁLYI ÉS RÁKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KtSkosszentmlhály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár Egész évre . . 12.— kor. Fél évre .... . Negyed évre .■ . . . egyes szám Ara ao fillér. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Elvadult erkölcsök. Hosszú idő óta észlelhető már a háborúnak az a szomorú hatása, hogy teljesen elvaditja az erkölcsöket. Nem uj már az a megállapítás sem, hogy ha néhány hónapig tartott volna a világrengető katasztrófa, akkor a megdöbbent és nemes érzések lelkesítette emberek lelki javulása járt volna nyomában, de az éveken át tartó öldöklés idehaza romboló hatású az erkölcsökre. Soha még annyi vagyon elleni bűncselekmény nem követte egymást, mint mostanában, soha olyan borzalmas gyilkosságok nem történtek sűrű egymás­utánban, mint most sorakoznak egymás után. Soha annyi feldúlt családot nem láthattunk, annyi hűtlen asszonyt, uzsorás kalmárt, kufár árdrágítót nem utál­hattunk. Vad fékezetlenséggel vetik magukat az embe­rek a haszon után, egyre fogy a becsületérzés, szövet­kezik az önzés és kapzsiság. A tekintély, a becsülés, a tisztesség kipusztul az elvadult emberekből és anar- hisztikus hajlandóságaik kerekednek felöl. A jövő reménye, az uj nemzedék pedig felügye­let, kellő vezetés, nevelés és ellenőrzés nélkül vadul el ős sülyed az erkölcstelenségbe. Milyen megdöbbentő példákkal kértünk segítséget a züllésnek indult gyer­mekek magmentésére s vájjon akkor, amikor az ország vezető köreiben felismerték már a gyermekek erkölcsi hanyatlásában rejlő nemzeti veszedelmet, történt-e va­lami, ami a helyzet javulásának reményét kelthetné fel ? Semmi, de éppenséggel semmi sem s tehetetlenül kell néznünk tovább a szégyenletes állapotokat. Pajkos gyermék mindig volt és lesz és bolond ember, aki az ötletes gyermekcsinyeknek túlságos [je­lentőséget tulajdonit és nagykópü komolysággal itól róluk. Bizony láttunk mi vaskos suhancztréfákat husz- harmincz esztendőkkel ezelőtt is, és ha nem mindig járt érettük dicséret, azért nem esett ki a világ feneke, egy kis boszuság árán menekült áldozata, kinek sor­sán titkon együtt mulatott a csinytevökkel a helység egész lakossága. A fiatal vér forró és nyugtalan s az ifjúság mulatni akar mindig a maga módja szerint. De az erkölcsi dolgokban más világot éltünk. Abban nem esett kár s ha véletlenül idáig merészkedett volna a gyermeki könnyelműség, borzasztó nagy dolog kereke­dett volna belőle és a legjobb pajtások tagadták volna meg a közösséget vele. __________________________ . A rákosszentmihályi rakonczátlan gyermekek csiny- I jei eddig az idegen vagyon rongálásában és a saját épségük vétkes koczkáztatásában érték tetőpontjukat. A háború negyedik esztendeje dicsőségének számít­hatjuk-e> hogy az épületes sorozat imui*r a kriminalitá­sok csinos példányaival bővült legújabban? Olyan históriák történtek csak a legutóbbi időkben is, hogy munkával agyonhalmozott csendőrségünk kénytelen velük foglalkozni és a tetteseket teljes odaadással nyo­mozni. Mintha bizony nem fordulna elő elég bűncse­lekmény a határunkban, amelyek komoly rendőri közbe­lépést és megtorló eljárást provokálnak. íme néhány épületes példa az utóbbi idők tör­ténetéből i A templomba éjjel ablakon hatoltak be gyermek­tettesek. Apró lopások történtek az Isten házában. A vilá­gítást és egyéb berendezéseket megrongálták. Békés járókelőket megdobáltak, egy kisleányt kővel úgy fejen dobtak a templom előtt, hogy csak a sapkája mentette meg a súlyos balesettől, igy is alaposan megsérült. A villamos lámpák pusztítása, zárak, csengők rongálása és eltulajdonítása a mindennapi apróbb események közé tartozik. Kerítések tördelése, fák pusztítása, bokrok megtépdesése szóra sem érdemes. Ellenben kiraboltak a héten egy méhest. Behatol­tak éjjel, vandal kegyetlenséggel kiszórták a méheket a feltört kaptárakból, a kereteket összezúzták és a ma rendkívül értékes lépesmézet ellopták. Vakmerő, kegyet­len és gonosz lélek elvadult cselekedete volt ez, a község kellő közepén, lakott háznak udvarán. Egy úri embernek az ajtaját dróttal és zsineggel bekötözték és messziről lesték a hatást, midőn a saját lakásába csak nagy ügygyel-bajjal tudott behatolni. Rákosszentmihályon nyilt utczán dróttal kötötték össze a két utszéli fát, hogy a közlekedést megakasz- szák. Egy szegény bolgár kocsis neki hajtott a drótnak, amelyet nem lehetett észrevenni. A szekerébe fogott két lónak valamennyi lábát összevagdalta a drót, a bolgárnak pedig az egyik elszakadt szál a nyaka köré csavarodott, a másik pedig lerántotta a földre. Szeren­csére nem esett nagyobb baja, de a lovak megbokro­sodtak és elragadtak. Csak az volt a szerencse, hogy Vass csendőrőrmester éppen arra járt és nagynehezen elfogta és megfékezte a vérző lábú, megrémült állatokat. Ezek nem diákcsinyek, ezek közönséges btin­Lapunk mai száma ;12 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom