Rákos Vidéke, 1917 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1917-10-28 / 43. szám

XVII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1917. vasárnap, október 28. 43. szám RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS RÁKOSSZENTMIHÁLYI ÉS RÁKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: R á kosszentmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár Egész évre . . . 12.— kor. Fél évre .... 6.— . Negyed évre . . . 3.— . EQYES SZÁM ÁRA 30 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Ledőlt a határkő! Hatalmas bálvány dőlt össze a héten. A határkő, mely bennünket, fővároskörnyóki helységek lakosait az ország székesfővárosától elválaszt. Nem a közigazga­tási különállásunkra gondolunk, hanem arra a sok nyo­morúságra, amelyet három hosszú esztendő óta kell elszenvednünk pusztán azért, mert a mi közellátásunkat nem a főváros módjára intézik, hanem a vármegye igazítja még pedig olyképpen, hogy nem tesz különb­séget közöttünk és a termelő, gazdaközönség-lakta fal­vak között. Évek óta ostromoljuk ezt a határkövet, szinte hétről-hétre azt bizonyitván, hogy a mi közönségünk Budapesten foglalkozó, fővárosi publikum, amelyet igy kezelni lehetetlen. A legnagyobb méltánytalanság az, hogy mig a fővárosi lakosság a körülményekhez ké­pest a szükségeshez hozzájuthat, mi, néhány lépéssel a határkövön kivül, olyan nélkülözéseket szenvedünk, amelyeket nem a kényszerűség, hanem csak a meg­felelő elbánás hiánya zudit reánk. Roppant nagy elégtételünk, hogy ha nagysokára is, de végre csaknem szóról-szóra a mi álláspontunk győzedelmeskedett és Rákosszentmihályt, nemkülönben a többi Budapesttel határos községeket a közélelmezés szempontjából a fővároshoz csatolták. Végre egy igazi örömhír, annyi panasz és vergő­dés után! Végre itt a nagy megkönyebbülés; három éven át gyötört és nélkülözésekkel állandóan próbára tett lakosságunk fellélekzik és remény kél szivében. Igazán a legnehezebb, a legváíságosabb pillanatban jön a segítség, már-már csakugyan a kétségbeesés küszö­bén . . . A közélelmezési hivatal a hét elején táviratban hívta értekezletre a főváros környéki községek jegyzőit és az érdekelt járások főszolgabiráit. Kedden reggel tiz órakor Hadik János gróf miniszter elnöklete alatt ült össze az értekezlet a közélelmezési hivatal nagytermé­ben. Ott volt Palugyay Móric és Nagy Ferenc dr. állam­titkár, Fazekas Ágost alispán, Hankovszky t. főügyész a vármegye részéről; Folkusházy alpolgármester a fő­város képviseletében, három magasrangu katonatiszt és még többen. Rsztmihályt Krenedits Sándor képviselte. Hadik gróf igen nagy jóakarattal és teljes meg­értéssel beszólt a fővároskörnyéki lakosság visszás hely­zetéről. Nagy Ferencz dr. államtitkár káprázatos gyakor­lati ismereteivel és praktikus felfogásával ragadta el az értekezlet tagjait. Kiváló szolgálatot tettek az érdekelt lakosságnak a községi jegyzők, kik nyíltan és nyoma­tékosan hangsúlyozván a panaszokat, a bajok orvos­lását kérték és a fővárosi ellátás életbeléptetése mellett kardoskodtak. Az értekezlet délután két óráig tartott. A minisz­ter végül megköszönte a véleményeket és kijelentette, hogy a legsürgősebben rendeletet ad ki, amelyben a fővárossal közvetlenül határos községek és városok, Újpest, Rákospalota, Pestújhely, Rákosszentmihály, Czin- kota (Ehmann-telep és Mátyásföld), Kispest, Pestszent- lőrincz, Erzsébetfalva, Rákoskeresztúr és a dunajobb- parti községek közélelmezését a fővároséhoz kapcsol­tatja. Egységes jegyek lesznek, amelyeket a községek saját bélyegzőjükkel látnak el. Lesz tehát ezentúl mindenünk, a mije a főváros lakosságának van. Nem lesz többé fennakadás a ható­sági liszt ésr;kenyér kiszolgáltatásában.’Nem mint eddig, | mikor a hatósági lisztünket hevesi, vagy bácskai gőzma­lomból utalták ki és a vasúti szállítás zavarai miatt hat heti késedelemmel kaptuk meg. Czukrot, zsírt, miegy­mást rendszeresen kapunk és remélhetőleg nem tartják vissza ezentúl a szénporcziónkat sem pusztán azért, mert a határkő mint tilalomfa utunkat állja. Viszont azonban nem lesz részünk a fővárosban még mindig elkerülhetetlen ácsorgásban sem, mert a helyi ellátás lebonyolítását elöljáróságunk fogja intézni és a jegyeket, vagyis az árukat elosztja a községbeli üzletekben és ki-ki akadálytalanul átveheti a járandó­ságát az üzletben, a hol rendszeresen vásárolni szokott és akar. Elképzelhetetlen az a jó, amit az uj rend az érdekelt közönségre jelent és valóban őszinte köszönet illeti érte elsősorban a közélelmezési hivatal vezetőségét, de Folkusházy alpolgármestert is, a ki szintén szives jóaka­rattal fogadta pártfogásába a sokat szenvedett közönség ügyét. Érdekes mozzanata volt még az értekezletnek, hogy szóba hozták a burgonyavásárlás ügyét. A közsé­gek képviselői szabad vásárlásra kértek engedelmet, vagyis arra, hogy mindenki most fedezhesse egész évi szükségletét. A miniszter azonban, sajnálattal bár, de határozottan megtagadta a kérelem teljesítését, amire Lapunk mai száma 12 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom