Rákos Vidéke, 1917 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1917-10-21 / 42. szám
2. oldal. EXKOS tViIDBKB 42. szám. pedig az lett a köszönet, hogy valami hitvány árulkodó | feljelentette önzetlenül fáradozó vezetőinket, hogy a | maximális árnál drágábban árusítják a burgonyát is a j közélelmező hivatal vizsgálatot rendelt el, detektívet j küldött ki, szóval kázust csinált a dologból és táviratilag letiltotta azt az öt waggon burgonyát, amely Nyíregyházán, a vasúti állomáson már éppen továbbítását várta, hogy első részletül megérkezzék községünkbe. Azoknak az önzetlen férfiaknak pedig, akik népünkkel ezt a nagy jót akarták cselekedni, kellemetlenséget akarnak okozni. Ez a hála, ez a köszönet és az eredmény pedig valószínűleg az, hogy közönségünknek most már még csak burgonyája sem lesz, ha csak nem vásárolja dugva, kilónként 140 — 160 fillérjével, ahogy az itt szokás. Mert azt mindenki tudja, hogy olcsóbban venni nem lehet az egész környéken sem, de ez ellen nem tesznek semmit. Azt is méla béketüréssel nézi mindenki, hogy hatósági ellátmányt egyáltalán nem kapunk, az iránt sincs kétségben senki sem, hogy akik ezt a nagy vállalkozást elkezdték, egy fillér hasznot el nem fogadnának belőle, mégis az a vége, hogy egy gonosz denuncziáns árulkodása a legnagyobb nélkülözésbe döntheti lakosságunkat. Érdekes, hogy a feljelentéshez ^eredeti nyugtaivá - nyokat is mellékeltek. Tehát olyan elvetemült ember a feljelentő, a ki maga is önként beállott a vásárlók közé, vagyis igénybe vette a szívességét azoknak, a kiket alattomban meg akart marni azután. Ez a vásárlás nem volt kényszer, senkit sem kértek reá, hogy vegyen az áruból, a pénz-előleghez minden vevő részéről köszönet is dukált, a mórt a szívességben részesedhetik, tehát a legelemibb tisztesség szabályait sérti, aki mindezeket igénybe vovón, árulkodásra, rosszindulatú ártásra használja fel. Olyan, mint az utszéli zsivány, a kinek szállást ad a jószivü gazda, s aztán megevén a vacsoráját ős elfoglalván a vetett ágyát, éjjel, álmában fejszét emel reá. Nem féltjük azokat, akiket a merénylet megtámadott. Igaz utón járókon nem vesz erőt az ármány. De a szép Rákosszentmihály közönsége tudja meg, hogy miért marad a kenyér után most már burgonya nélkül is és minden tisztességes ember nézzen széjjel a háza táján, nem lappang-e a kerítése alján valami leselkedő kapczabetyár, aki a tisztességes emberek ellen gonosz tervet forral ős malicziózus czinkosokkal szövetkezik. Ha’pedig rábukkanna valamikor, köszönje meg neki Istenigazáhan a czudar szívességét! „ÄRANYYIRÄG” kitűnő jő levélpapír Étiét borítékkal Kapható Szénásy Béla papiráruházában . Budapest, IV. Ferencíek-tere 9. Községi ügyek. Képviselőtestületi közgyűlés volt a héten szerdán Rákosszentmlhályon. A községháza hatalmas tanácskozó termében szép számban gyűltek össze a tagok, midőn Hauser Gyula bíró megnyitotta a gyűlést és a jegyzőkönyv hitelesítésére Böhsl Ferenczet ős VVeisz Ignáczot felkérte. Szenzáczióval kezdődött a gyűlés. A burgonya ügy került szóba napirend előtt. Krenedits Sándor főjegyző ismertette az önzetlen vállalkozást, úgy, amint azt mai számunk első czikkében kifejtjük. A burgonyavásárló- bizottság csupa emberi élvezetre alkalmas, válogatott burgonyát Ígért s az ára minden költséggel együtt is alig lett volna 50 korona, holott fagyásra, lopásra, romlásra is kell számítani. Sem Farkas Lajos, sem a takarékpénztár, sem az önként buzgólkodó polgárok nem vállalkoztak haszon fejében, csak biztosítani akarták közönségünk ellátását. Neki magának egy jó barátja a szomszédban 100 koronáért akart burgonyát szerezni szívességből. Honnan vegyen a nép, akinek még ilyen összeköttetése sincs, a hatósági szállítmányt pedig hónapok óta hiába várja. Most pedig valami elvetemült gonosz fráter árulkodása miatt alighanem megfeneklik az egész akczió. Bejelenti az esetet, hogy tudja meg a község, miért csalódik ebben a beszerzésben is. Holló Ágoston reményű, hogy még lehet segítenie a dolgon, esetleg pedig más helyen lehet talán a vásárlást biztosítani. Balázsovich Zoltán a képviselőtestület nevében elégtételt kíván méltatlanul meghurczolt polgártársainknak, kik mindnyájunk köszönetét érdemlik élükön Hauser Gyula bíróval és Krenedits Sándor főjegyzővel. Jelentse ki a képviselőtestület, hogy a feljelentettekkel mindannyian szolidaritást vállalunk, nem engedjük, hogy ártatlanul kellemetlenséget okozzanak nekik s bármikor tanúságot teszünk önzetlen buzgóságuk mellett, a denunciánst pedig megvetjük. Gunther József hasonló értelemben ^beszél. Még ha drágán jutott volna is a közönség a burgonyához, annak is örülne, mert a mai viszonyok között az a fő, hogy legyen. A bizottság tagjai önzetlenül jártak el, mindenki tudja, a feljelentés gyalázatosság, mely népünknek kárt okoz. A képviselőtestület valamennyi felszólalást általános helyesléssel fogadta és felháborodással utasította vissza az alattomos vádaskodást. A választók összeírása volt a napirend első pontja. A községi választók összeírására öttagú bizottságot küldtek ki Hauser Gyula biró, Krenedits Sándor főjegyző, Pálfi János, Wayand Károly és Gunther József személyében. Az Anna- és árpádtelepiek kérelme általában visszatetszést keltett. Nyolc érdekelt azt óhajr taná, hogy a telep fáit kivághassák és gyümölcsfákkal pótolhassák. Tüzelő anyagot akarnak igy szerezni és némi pénzalapot teremteni, a mely a tervezett kisközséggé alakulásuk céljait szolgálná. Krenedits Sándor főjegyző kívánatosnak tartja, hogy a kétségbeejtő tüzelőanyag-hiányt, a hol lehet, enyhítsük, de a kérvény e£yéb részei el nem fogadhatók. Hauser Gyula biró nem jáiul hozzá, hogy a telep szép fáit elpusztítsák. 350—400 adófizető polgár nevében nem beszélhet nyolc és nem lehet a telepet, mint külön községet kezelni. Tavaly már kimondotta a képviselőtestület, hogy a kültelki tulvénüit, nagy fákat, melyek nincsenek par- czellázott területen, kivágatja. Szép eredményt is értek el vele, de kés'ibb a munkáshiány miatt abba kellett
