Rákos Vidéke, 1917 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1917-10-14 / 41. szám

2. oldal. RÄKÖS MIDEKB 41. szám. szénbizottság a hatvan tonna szenet egyszerűen és minden megokolás nélkül — törölte. Csak úgy, mint a tartli-parti után a fekete táblát letörlik. Törölte, ki­törülte a szemünket és a szenünket. Mehetünk a só­hivatalba, ha fázunk. Törülte! De bocsánat, ott van utána még egy mondat, a vigasztalás: .remélhető azonban, hogy a novemberi szükségletnek csak egy részét fogja törölni . . .“ A végsőkig megfeszített türelem utolsó szálacs­kájába kapaszkodva kérdezzük, mit akarnak velünk ? Hiszen még ha anyaghoz jutnánk, ma már a fuvarral is úgy megakadnánk, hogy a ránk váró katasztrófát el nem kerülhetjük. Nincs tüzelő a magánháztartásokban, de még néhány olyan hideg nap, mint nemrég volt és be kell csuknunk a községi hivatalokat, mert a jéghideg irodákban dolgozni senki sem lesz képes. Be kell csuk­nunk iskoláinkat, mert senki oda nem engedi a gyerme­két, hogy betegiéget szerezzen. A minapi hideg idő alatt csak úgy kongottak iskoláink az ürességtől s vájjon ki hibáztatná a szülőket ezért? Ha ránk tör a hideg idő, egyszerre beteg lesz az egész község és kiszámíthatat­lan dolgok következhetnek. A meleg szoba van olyan fontos, mint a kenyér. Az éhhalál ellen mégis csak van még sokíéle mentő eszköz, ha nincs is kenyerünk, de az egészségünket, a munkaképességünket hogyan óvjuk meg ilyen csa­pással szemben? Itt a tizenharmadik óra. Üljön össze az elöljáró­ság, tanácskozzék a képviselőtestület, zúduljon fel tár­sadalmunk, álljanak talpukra egyesületeink és keresse, nek módokat ennek a veszedelemnek az elhárítására. Kérni, sőt követelni kell, mert erre is van jogunk. Emberi és honpolgári jogunk. Ha nem akarnak észre­venni, mutassuk meg, hogy vagyunk. Itt nincs idő sóhajtozásra és ebben most igazán nem fizethetnek ki biztatgató udvariaskodással, mint a gabonavásárlás dol­gában, hogy azután a tisztességes kérésünket még csak válaszra se méltassák. Tegye a kötelességét mindenki és mint közös veszedelem idején, egyesült érövét, ha későn is, de hárítsuk el legalább a komoly katasztrófát. Pestvármegye közgyűlése. Hétfőn tartotta Pestvármegye törvényhatósága őszi közgyűlését, mely iránt annak politikai háttere miatt különösen nagy érdeklődés nyivánult. A rendkívül nagy számban megjelent bizottsági tagok zsúfolásig megtöltötték a dísztermet. Az alispán évnegyedes jelentését, a mely főképp a közellátás kér­désével foglalkozik s megnyugtató adatokat tartalmaz, tudomásul vették. A napirend előtt Ráday Gedeon gróf volt főispán szólalt föl a miatt, hogy Holló Lajos egy képviselőházi beszédében csalással megválasztott kép­viselőtestületnek mondta Kiskunfélegyháza képviselő­testületét. Ugyancsak a napirend előtt Rudnyánszky László ráckevei főszolgabíró azt a panaszt adta elő, hogy a vidéken sem a gazdaságok, sem a háztartások részére nem tudnak szenet kapni. Kéri az alispánt sürgős in­tézkedésre. Az alispán válasza után Patay Tibor főispán indítványára az állandó választmánynak a kormány üdvözlését tartalmazó javaslatát vették soron kívül tár­gyalásra, a melyet Agorasztó Tivadar főjegyző terjesztett elő. Az indítvány mellett Preszly Elemér dr. ország­gyűlési képviselő szólt, a ki kijelentette, hogy a kor­mányt támogató pártok örömmel üdvözlik a kormányt és bizalommal vannak iránta. Ennek a kormánynak az a czélja, hogy végét vesse az őrületessé vált háborúnak. Magyar békét akarunk, hazánk területének épségben tartásával, Pálóczi Horváth István kijelenti, hogy azokat az aggodalmait, a melyeket a júniusi közgyűlésen a vá­lasztói jog radikális kiterjesztésével szemben nyilvánított, a kormány tagjai rés* érői tett nyilatkozatok eloszlatták. Wekerle Sándor miniszterelnöknek az a kinyilatkozta­tása pedig, hogy a hadsereg kérdésének nemzeti érte­lemben váló megoldása még sohasem állott oly közel a sikerhez, mint most, őszinte örömmel tölti el. Elfo­gadja a határozati javaslatot. Teleki József gróf két különböző dolgot lát az üdvözlés és a bizalom nyilvánítása között. Az állandó választmány javaslata bizalomnyilvánitás. Ennélfogva ő módosító indítványt tesz. A kormányt hajlandó támo­gatni abban a törekvésében, hogy ezt a háborút dicső­ségesen megvívhassuk. Nemcsak gáncsot nem akarunk vetni, hanem el akrjuk érni a teljes sikert. De kérdem, ki tud arra biztos választ adni, vájjon a kormány ké­pes lesz-e megvalósítani kitűzött czéljait. Erre az idő fog megfelelni. Ha a dolog jól dől el, akkor leszek én és pártom a mai kormány iránt bizalommal. Indít­ványt ad be, mely szerint üdvözlik a kormányt abban a reményben, hogy a választójogi reform megóvja a magyarság és az értelmiség vezető szerepét és hogy a kormány meghozza az önálló magyar hadsereget. Kégl János felszólalása után Ráday Gedeon gróf beszélt, A béke kedvéért mentek el ő és a pártja olyan messzire, látván, hogy Wekerle All az ügyek élén, a kiben mindenki nagy tehetséget lát. De ma még a jö­vőt nem tudhatjuk, habár óhajtjuk akár az ellenpártnak is a nemzeti sikert. Bizalomról tehát ma még nem le­het szó, Teleki gróf módosítását ajánlja elfogadásra. Ráday grófnak igen nagy sikere volt. Zajos tetszés kisérte szavait és beszéde után szeretettel ünne­pelték a szónokot. Holló Lajos: Az állandó választmány javaslata kifejezetten nem említi a bizalom szót. Méltányolni tudja, hogy a munkapárt tartózkodik ennek a kijelenté­sétől, viszont azonban a közgyűlésnek határozottan nyilatkoznia kell a felől, vájjon a kormány iránt biza­lommal van-e, vagy sem? Az elnöklő főispán ezek után az Írásban kért név­szerinti szavazást elrendelte. A szavazás eredménye az volt, hogy az állandó választmány javaslatát 175 szavazattal fogadták el a Teleki gróf indítványára adott 116 szavazat ellenében; igy tehát 59 szavazattöbbség esett az előbbire. A kormányt támogató pártokhoz tartozók ezúttal való többségére támaszkodva, Héderváry Lehel azt az indítványt tette, hogy a függetlenségi párt egyik lapja részéről megtámadott Mezőssy Béla miniszternek szavaz­zanak bizalmat. Ez meg is történt. Érdekes, hogy a szavazatokat ezuttal nőm, mint oddig szokásban volt, a terem különböző részeiben szedték a kiküldött bizottságok, hanem a főispán intéz- i kedésére a közgyűlés színe előtt szavazott mindenki. Feltűnő volt, hogy számosán nem vettek részt a szava- , zásban és sokan, akik a radikális választójognak elvi ellenségei, élükön az alispánnal és a főjegyzővel, meg- [ szavazták a bizalmat nyilvánító javaslatot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom