Rákos Vidéke, 1917 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1917-05-20 / 20. szám
RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZAMOS RÁKOSSZENTMIHALYI ÉS RAKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: K á kos szent mih ály, Szentkorona-utcza 37. XVII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1917. vasárnap, május 20. 20. szám MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár Egész évre . . . 12.-^ Ucr. Fél évre .... 6.— , Negyed évre . . . 3.— EGYES SZÁM ARA 30 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. A gazdák hadsegitő mozgalma. Magyarország gazdatársadalma rendkívül nagyarányú hadsegitő akcióba fogott. Fel akarja karolni hősi halált halt gazdáink özvegyeinek és árváinak ügyét. Megdobbant a szive a magyar gazdaközönségnek s miként társadalmunknak más részei, osztályai már megkapó példáit szolgáltatták hazafias kötelességtudásuknak, úgy megmozdult immár az ország lakosságának jelentékeny többségét alkotó gazdatársadalom is, hogy sorompóba álljon a békés nemzeti munka leghatalmasabb feladatának megoldásában. Való igaz, hogy a társadalomra sokfelől és igen nagy arányú teher hárul a háború kitörésének pillanatától kezdve. Holmi tágabb lelkiismeretű ember hirte- lenében kész lehetne már-már arra is, hogy unalmasnak, íojtogatónak találja a folytonos adakozás és újabb, meg újabb tehervállalás kifogyhatatlan lánczolatát akkor, amikor az általános drágaság és a közterhek szüntelen emelkedése úgyis roskadásig terheli vállait. De nem lehet olyan lelketlen lólek ebben az országban, aki közömbös tudna maradni és fel nem ajánlaná utolsó fillérét is akkor, amikor hőseink özvegyeiről és árváiról kell gondoskodni, azokról, akik ebben a véres tengerben mindenüket, földi boldogságukat, támaszukat, kenyóradó gondviselőjüket vesztették el, azokról, akik hazánk ügyéért a legnagyobb áldozatot hozták, amely áldozatnak köszönhetjük, hogy a háború pusztító vihara el nem seperte a mi otthonainkat, amelynek köszönhetjük a magunk és szeretteink életét, házunk épségét, termőföldjeink áldásos gyümölcsét. Mi lett volna velünk, ha ezeknek az özvegyeknek a férjei, ezeknek az árváknak az apjai életük hősi feláldozásával meg nem védelmezik határainkat és az ellenséges hordák pusztulást jelentő útját el nem torlaszolják a saját holttetemeik garmadáival ? A hálátlanság rut bűn; de ebben az esetben a hazaárulással jelentene egyet. Nem félünk, hogy unalmasnak tartják ezt a témát; nem félünk, hogy a legmagyarabb magyar közönség, a gazdák társadalma és aki vele bármiképen összefügg (s ugyan ki nem ?) cserben hagyja testvérei árváinak és özvegyeinek ügyét. Nem félünk, hogy a gazdák akcziója nem hoz sikert. Nem félünk tőle, mert bizonyosan tudjuk, hogy még ennek a háborús világnak nagyszerű erőpróbái között sem volt egyetlen nemes vállalkozás, amely aránylag ekkora sikerrel járt volna, ilyen hatalmas eredményeket teremtett volna, mint a gazdaközönség mozgalma, amelyet az Orsz. Magy. Gazdasági Egyesület, az ország gazdaközönségének képvise- j lője indított meg s amely elhat az ország minden egyes pontjára, hogy a nagyszerű eszme szolgálatába állítsa az egész nemzetet. Az Omge kezdeményezésére Zita királyné védő- j sége alatt alakult meg a gazdák országos hadsegitő Lapunk mai bizottsága, melynek a végrehajtás munkájában a járási ! segítő bizottságok a szervei. A gödöllői-járás gazdasági I segítő bizottsága most szerdán délután tartotta alakuló : gyűlését a járás székhelyén, Gödöllőn, a községháza j nagytermében. A gyűlésre a járás valamennyi községéből, egybe- ; sereglettek a tagok, akiket Decsy József főszolgabíró, I a járási bizottság és gyűlés elnöke nevezett ki. A rákosszentmiháiyi bizottság tagjait erre vonatkozó múlt heti hírünkben már névszerint felsoroltuk. A gyűlést Decsy József főszolgabíró nyitotta meg, meleg szóval üdvözölvén az egybegyűlteket. A főszolga- biró néhány mélyen járó, szívbe markoló akkorddal jelezte a magasztos célt, melyért a bizottság megalakult, j majd pedig átadta a szót Horváth Jenőnek, a Pest- vármegyei gazdasági egyesület igazgatójának, aki a mozgalom czélját és szervezetét a következőkben ismertette : Hős katonáinknak köszönhetjük, hogy ezt a népes gyűlést lelkesedéssel megtarthatjuk, hogy földjeinket zavartalanul megművelhetjük s ezzel létünket biztosíthatjuk. De százezrek nem jönnek vissza többé hőseink közül, csak árváik és özvegyeik maradnak itt közöttünk elhagyatva. Sem kormányrendelet, sem törvény- hozás nem gondoskodhatott még róluk. Ezt a fájó sebet igyekszik gyógyítani a gazdatársadalom, amidőn széles Magyarországon kiadja a jelszót, hogy a gazdák hátramaradottjainak segítését kezébe veszi és az ország, I vármegyék és járások gazdaközönségét békésen harczoló csapatba szervezi. Az eszme az, hogy minden gazdálkodó, (bérlő stb.) a földterülete jövedelmének egy részét, egy, vagy több hold föld terméshozamát áldozza ■ a nemes czélra. Nemes versenyre fognak kelni ebben gazdáink egymással. De nem ingjuk nélkülözni a segítő j munkások adományait sem és azokat, akik bár közve- j tett utón húznak hasznot a gazdaságból, mint a takarék- i pénztárak, szövetkezetek, akár még a kerékgyártó is, ki gazdasági szekér alkotó részét készíti. A gazdák kötelező nyilatkozatokat adnak, hogy 1 mekkora terület jövedelmét engedik át három éven át, I a többiek gyüjtőiveken adakoznak. A budapesti orszá- í gos bizottság száz tagból alakult, a járások és városok bizottságait most szervezik. A gödöllői járási bizottság elnökei: Níck Ede nyug. koronauradalmi jószágigazgató, Gombos Gyula jelenlegi jószágigazgató és Decsy József főszolgabíró. A bizottsági tagok ós bizalmi férfiak vég zik egyénenként a gyűjtés munkáját. Kéri a lelkészeket, hogy a szószékről ösztönözzék a közönséget, hogy a munkában részt vegyen. Köz- megvetést érdemelne az olyan ember, aki az áldozat alól magát kivonná, de ilyen nem lesz egy sem! Három évre tervezik a mozgalmat, mert az a remény, hogy az alatt a háború romjait sikerül eltakaáma 12 oldal.
