Rákos Vidéke, 1917 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1917-05-20 / 20. szám

RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZAMOS RÁKOSSZENTMIHALYI ÉS RAKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: K á kos szent mih ály, Szentkorona-utcza 37. XVII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1917. vasárnap, május 20. 20. szám MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár Egész évre . . . 12.-^ Ucr. Fél évre .... 6.— , Negyed évre . . . 3.— EGYES SZÁM ARA 30 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. A gazdák hadsegitő mozgalma. Magyarország gazdatársadalma rendkívül nagy­arányú hadsegitő akcióba fogott. Fel akarja karolni hősi halált halt gazdáink özvegyeinek és árváinak ügyét. Megdobbant a szive a magyar gazdaközönség­nek s miként társadalmunknak más részei, osztályai már megkapó példáit szolgáltatták hazafias kötelesség­tudásuknak, úgy megmozdult immár az ország lakos­ságának jelentékeny többségét alkotó gazdatársadalom is, hogy sorompóba álljon a békés nemzeti munka leg­hatalmasabb feladatának megoldásában. Való igaz, hogy a társadalomra sokfelől és igen nagy arányú teher hárul a háború kitörésének pillana­tától kezdve. Holmi tágabb lelkiismeretű ember hirte- lenében kész lehetne már-már arra is, hogy unalmas­nak, íojtogatónak találja a folytonos adakozás és újabb, meg újabb tehervállalás kifogyhatatlan lánczolatát akkor, amikor az általános drágaság és a közterhek szüntelen emelkedése úgyis roskadásig terheli vállait. De nem lehet olyan lelketlen lólek ebben az ország­ban, aki közömbös tudna maradni és fel nem ajánlaná utolsó fillérét is akkor, amikor hőseink özvegyeiről és árváiról kell gondoskodni, azokról, akik ebben a véres tengerben mindenüket, földi boldogságukat, támaszukat, kenyóradó gondviselőjüket vesztették el, azokról, akik hazánk ügyéért a legnagyobb áldozatot hozták, amely áldozatnak köszönhetjük, hogy a háború pusztító vihara el nem seperte a mi otthonainkat, amelynek köszönhetjük a magunk és szeretteink életét, házunk épségét, termőföldjeink áldásos gyümölcsét. Mi lett volna velünk, ha ezeknek az özvegyeknek a férjei, ezeknek az árváknak az apjai életük hősi feláldozásá­val meg nem védelmezik határainkat és az ellenséges hordák pusztulást jelentő útját el nem torlaszolják a saját holttetemeik garmadáival ? A hálátlanság rut bűn; de ebben az esetben a hazaárulással jelentene egyet. Nem félünk, hogy unalmasnak tartják ezt a témát; nem félünk, hogy a legmagyarabb magyar közönség, a gazdák társadalma és aki vele bármiképen összefügg (s ugyan ki nem ?) cserben hagyja testvérei árváinak és özvegyeinek ügyét. Nem félünk, hogy a gazdák akcziója nem hoz sikert. Nem félünk tőle, mert bizo­nyosan tudjuk, hogy még ennek a háborús világnak nagyszerű erőpróbái között sem volt egyetlen nemes vállalkozás, amely aránylag ekkora sikerrel járt volna, ilyen hatalmas eredményeket teremtett volna, mint a gazdaközönség mozgalma, amelyet az Orsz. Magy. Gazda­sági Egyesület, az ország gazdaközönségének képvise- j lője indított meg s amely elhat az ország minden egyes pontjára, hogy a nagyszerű eszme szolgálatába állítsa az egész nemzetet. Az Omge kezdeményezésére Zita királyné védő- j sége alatt alakult meg a gazdák országos hadsegitő Lapunk mai bizottsága, melynek a végrehajtás munkájában a járási ! segítő bizottságok a szervei. A gödöllői-járás gazdasági I segítő bizottsága most szerdán délután tartotta alakuló : gyűlését a járás székhelyén, Gödöllőn, a községháza j nagytermében. A gyűlésre a járás valamennyi községéből, egybe- ; sereglettek a tagok, akiket Decsy József főszolgabíró, I a járási bizottság és gyűlés elnöke nevezett ki. A rákosszentmiháiyi bizottság tagjait erre vonatkozó múlt heti hírünkben már névszerint felsoroltuk. A gyűlést Decsy József főszolgabíró nyitotta meg, meleg szóval üdvözölvén az egybegyűlteket. A főszolga- biró néhány mélyen járó, szívbe markoló akkorddal jelezte a magasztos célt, melyért a bizottság megalakult, j majd pedig átadta a szót Horváth Jenőnek, a Pest- vármegyei gazdasági egyesület igazgatójának, aki a mozgalom czélját és szervezetét a következőkben ismer­tette : Hős katonáinknak köszönhetjük, hogy ezt a népes gyűlést lelkesedéssel megtarthatjuk, hogy földjeinket zavartalanul megművelhetjük s ezzel létünket biztosít­hatjuk. De százezrek nem jönnek vissza többé hőseink közül, csak árváik és özvegyeik maradnak itt közöt­tünk elhagyatva. Sem kormányrendelet, sem törvény- hozás nem gondoskodhatott még róluk. Ezt a fájó sebet igyekszik gyógyítani a gazdatársadalom, amidőn széles Magyarországon kiadja a jelszót, hogy a gazdák hátramaradottjainak segítését kezébe veszi és az ország, I vármegyék és járások gazdaközönségét békésen harczoló csapatba szervezi. Az eszme az, hogy minden gazdál­kodó, (bérlő stb.) a földterülete jövedelmének egy részét, egy, vagy több hold föld terméshozamát áldozza ■ a nemes czélra. Nemes versenyre fognak kelni ebben gazdáink egymással. De nem ingjuk nélkülözni a segítő j munkások adományait sem és azokat, akik bár közve- j tett utón húznak hasznot a gazdaságból, mint a takarék- i pénztárak, szövetkezetek, akár még a kerékgyártó is, ki gazdasági szekér alkotó részét készíti. A gazdák kötelező nyilatkozatokat adnak, hogy 1 mekkora terület jövedelmét engedik át három éven át, I a többiek gyüjtőiveken adakoznak. A budapesti orszá- í gos bizottság száz tagból alakult, a járások és városok bizottságait most szervezik. A gödöllői járási bizottság elnökei: Níck Ede nyug. koronauradalmi jószágigazgató, Gombos Gyula jelenlegi jószágigazgató és Decsy József főszolgabíró. A bizottsági tagok ós bizalmi férfiak vég zik egyénenként a gyűjtés munkáját. Kéri a lelkészeket, hogy a szószékről ösztönözzék a közönséget, hogy a munkában részt vegyen. Köz- megvetést érdemelne az olyan ember, aki az áldozat alól magát kivonná, de ilyen nem lesz egy sem! Három évre tervezik a mozgalmat, mert az a remény, hogy az alatt a háború romjait sikerül eltaka­áma 12 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom