Rákos Vidéke, 1917 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1917-04-15 / 15. szám
XVII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1917. vasárnap, április 16 15. szám RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS RÁKOSSZENTMIHÁLYI ÉS RÁKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ir Egész évre . . . 12.— kor. Fél évre .... 6.— , Negyed évre . . . S.— . EGYES SZÁM ARA 30 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Középfokú iskola Czinkota egyes részein mozgalom indult meg polgári fiú iskola létesítése érdekében. A közérdekű gondolatnak számos hive van, bárha a mostani háborús viszonyok miatt időszerűnek éppen nem lehet tekinteni. Annyi bizonyos, hogy mihelyt a lehetősége meg lesz, a Rákos vidéke oktatás-ügyében nyomban sok sürgős és fontos teendő jelentkezik. A népes és nap- ról-napra fejlődő vidék igényei már is túlnőttek az elemi iskolákon, amelyek ez idő szerint az oktatás ügyét szolgálják. Középfokú iskolákat kell létesíteni bármily alkalmas módon, még pedig mennél többet. Ahol akkora intelligens közönség lakik, ott meg lehet követelni, hogy a kisebb gyermekeket a villamos utazás naponta ismétlődő veszedelmeitől és viszontagságaitól megkíméljék s legalább az apróbb gyermekek itthon részesülhessenek megfelelő tanításban. A Rákos vidéké legfejlettebb nagyközségére, Rákosszentmihályra vár e részben a legsürgősebb föladat megoldása. Rákosszentmihály most is messze elől halad, e téren polgári leányiskolájával, melyre méltán büszke, de amelynek példája igen hasznos tanulságokkal szolgál a további kérdések megoldásában. Itt már megtanultuk, hogy a fejlődő iskola hamar túlnő a község erején és a mellére fekszik. Vagyontalan községnek veszedelmes vállalkozás ilyen gondot venni magára, amely egyre nő és nő s mind több pénzt emészt. Még a sok millió vagyonnal rendelkező Budapest is kínosan nyög az iskolai költségek terhe alatt, hát még a mi pusztán adójövedelméből tengődő szegény községünk! A középfokú iskolákat meg kell tehát teremteni okvetlenül, de okosan és előrelátó módon. A czinkotai törekvést sem lehet gáncsolni és mihelyt nem lesz többé puszta jelszó, érdemes lesz vele komolyan foglalkozni. Egyelőre fájdalommal halljuk, hogy ezt a komoly eszmét sem kímélte meg a rut tempó, mely nálunk mindent a maga czéljai szolgálatára használ ki. A mátyásföldi vezető társadalom egyik törzsö- kös, régi tagja beszélte el, hogy olyan ötletről hallott, hogy az egyesületi ház dísztermét és vendéglőhelyiségét kívánják polgári iskola czéljára. Vagyis a polgári iskola terve is arra jó, hogy rúgjanak vele egyet a régi Mátyásföldön, miközben szemforgatva kultúráról kiáltoznak. Mátyásföld nem szorul a védelmünkre, nem is ezért hoztuk fel ezt a rut esetet, mintha foglalkozni akarnánk vele, — csak azt akarjuk vele éreztetni, hogy eddig még nem komoly a czinkotai polgári iskola ügye. Komoly lesz azonban, ha hozzáértő és lelkes buzgalmu emberek foglalkozni kezdenek vele. Ennek az időnek a közeledtét érezteti velünk az a levél, amelyet a polgári iskola ügyében e héten kaptunk, s melynek lényeges részeit a következőkben ismertetjük. A levél az Ehmann telepre óhajtana polgári fiú iskolát és törekvését a saját szempontjából odaadóan támogatja. * »Örömmel üdvözöljük azt a szép eszmét, melyet Mátyásföld intelligens lakósága felvetett, s amely eszme megvalósításának szükségességét mindannyian érezzük, kik aggódva látjuk azt a nehézséget, amelynek gyermekeink ki vannak téve, hogy polgári iskolai tanulmányaikat a fővárosi iskolákban folytassák. A távolból kora reggeli órákbaD elég hosszú útra siető gyermekeinket nemcsak az időjárás kellemetlenségei fenyegetik, hanem az erkölcsi veszedelem is ott lappang nyomukban. A szülők aggodalma, a gyermekek lelki, testi épségét fenyegető veszély adta a szomszédos Mátyásföldnek az eszmét. Rákosszentmihály, Csömör, Kerepes, Kistarcsa, Czinkota, Mátyásföld, Ehmann-telep nagyszámú elemi iskolai tanulói közül oly szép számmal jelentkeznének az állami polg. fiú iskolába, hogy a magas létszám miatt nemcsak telt tantermek lennének, hanem párhuzamos osztályok felállítása volna szükséges. Első sorban polg. fiú iskola szervezését tartjuk szükségesnek, mert igen jól vezetett polg. leány iskola van Rákosszentmihályon, melynek államosítása folyamatban van. A népességi állapotot véve tekintetbe, alkalmas* egészséges helyül kínálkoznék az elhelyezésre Sashalom és Nagyitcze között levő terület, hol a kornak megfelelő modern kertiskola létesülhetne, megfelelő területen. Számszerint: Rákosszentmihályon 1000, Ehmann- telepen 600 a mindennapi elemi isk. tanulók száma, vegyük azt, hogy ezen 1600 tanulónak csak csekély 5°/0-a járna polg. iskolába, ez 80 tanulót tenne ki az első osztályban. A legelfogulatlanabbul ítélő is könnyen megállapíthatja, Hogy az iskola tanulóinak 60—70%*a Rákosszentmihály és Ehmann-telep iskoláiból kerülne ki. A megjelölt pont között feállitandó iskola minden oldalról legkönnyebben megközelíthető s ha tekintjük a hely alkalmas, egészséges voltát, mindenki beláthatja, hogy csak a leghelyesebb elvek vezettek e hely megjelölésére. A jövő nemzedék testi, lelki nevelésének sikere lesz e törekvés méltó gyümölcse s mi mindannyian, kik az iskola körzetében élünk, buzgósággal, kitartással, tőlünk telhető áldozattal ajkarjuk kivenni részünket a munkából, mely a czél megvalósítására irányul. Zagyva József, áll, isk. igazgató. Lapunk mai száma 12 oldal.
