Rákos Vidéke, 1917 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1917-03-25 / 12. szám
12 szám. 2. oldal. RÁKOS YjIDÉKB évre szükebb lesz s néhány év alatt teljesen megtelik. A községi képviselő testület kérésünket letárgyalta, sőt kedvező határozatot is hozott, helyet is jelölt meg, de a képviselőtestületi határozat a megvalósulásig — daczára a mi folytonos sürgetésünknek — nem jutott. Ezt látva az egyház a múlt évben elhatárolta, hogy önmaga gondoskodik uj és megfelelő nagyságú temetőről. Meg is tettük a lépéseket s a püspöki hatóság beleegyezését kieszközöltük, amidőn Ehmann-telep elvált a czinkotai egyháztól és külön egyházat alkotott. Ekkor a mi általunk megnyitni szándékolt temető fölöslegessé vált, mert az Ehmann-telep egyházvezetőí kijelentették, hogy csupán ez évi január hó 1-ig kérnek helyet a mi temetőinkben, azontúl ők gondoskodnak temetőről. Mi minden hátsó gondolat nélkül, teljes előzékenységgel ebbe belenyugodtunk. A temetőügy azonban a hibás intézkedések miatt kátyúba jutott. Ekkor még január hó elején én személyesen kijelentettem a község főjegyzőjének, hogy mi a temetőnk szűk volta miatt tovább a saját tulajdonunkat képező területből nem engedünk át több sírhelyet az elválás folytán ránk nézve teljesen különálló, uj, idegen egyháznak, mert temetőnk fél év alatt teljesen megtelik (30—40 üres sírhely van) és előáll az az anomália, hogy az idegenek miatt mi fogunk kiszorulni, tehát az elöljáróság gondoskodjék sürgősen temetőről. Nem történt meg a mai napig sem. Most aztán előállott egy képtelen helyzet. Ehmann-telep külön egyházat alkot temető nélkül. A község temetőről nem gondoskodott. Tehát karha’a- lommal kényszerítenek minket arra, hogy a saját tulajdonunkat képező területet idegeneknek engedjük át, amely terület, mint föntebb említettem legfeljebb egy fél év alatt megtelik. Nos hát, ha a különböző fórumok és testületek az itt leirt gyorsasággal és hozzáértéssel intézik az ügyeket, kérdem: hová temetkezünk fél év múlva ? Én tehát mint egyházamnak hü szolgája igenis védem annak és híveimnek az érdekeit, még akkor is, ha ezzel másoknak és önmagomnak kellemetlenséget okozok is. Sem a községi elöljáróság huza- vonáját sem az ehmann-telepi egyházban megnyilvánuló előrelátás hiányát takargatni, szépíteni nem fogom s e sorozatos hibák és mulasztások folytán előálló bajokat egyházamnak és népemnek kárára eliminálni nem engedem. A lenető a miénk, a czinkotai r.-k. egyház tulajdona, e felett kaihatalommal rendelkezni lehet ugyan, de a mások hibáját és mulasztását feltüntető jogorvoslat a mi számunkra is fennmarad. A névtelen czikkiró pedig maradjon továbbra is névtelen Czinkota, 1917. márczius 20. Tisztelettel Ádámffy V. Pál főtaniió, kántor. Mindezekre csak néhány megjegyzést: 1. Ádámffy V. Pál levelét nem a sajtótörvényre való hivatkozása miatt, hanem eg yes- egyedül udvariasságból, gavallériából adtuk ki óhajára „egész# terje celmében*. 2. A temető botrányról irt tudósításunk most is megfelel a valóságnak és továbbra is fenntartjuk a vádat, hogy Ádámffy a kishalott anyjának és nagyanyjának kérésére igy válaszolt; ,,Főzzék meg a halottjukat“ stb , 3. Ádámffy V. Pál nyilatkozata, sajnos nem czá- folja meg a tudósításunkat, sőt sok tekintetben maga is megerősíti azt. 4 Mi nem keressük a botrányokat és leleplezéseket, sőt a hirlapirásban szinte szokatlan módon tartózkodunk tőlük. Annál nagyobb óvatossággal járunk el, ha már kötelességünk kényszerít rá, hogy ne térjünk ki ilyen esetek elől. 5. A nyilatkozat nyilván személyes ügygyé szeretné formálni az esetet, azért keresi közleményünk alatt az aláírást. Úgy látszik, hogy írója kevés iapot olvas, mert különben tudnia kellene, hogy riportok és hasonló közlemények ritkán szoktak névjelzéssel megjelenni. A beszerzett adatok alapján Írja a szerkesztőség s az ilyenben egészen mellékes a személy, csak a tárgy, a lényeg fontos. 6. Ádámffy urékkal sincs senkinek személyes baja, csak a boldogtalan anya, aki sírva panaszolja a vele történt durvaságot és karhatalomért kénytelen' Gödöllőre szaladni, hogy a gyermekét eltemethessék, az csikarja ki alápergő könnyeivel a felháborodást és követelteti az orvoslást, nehogy mások is hasonló sorsra jussanak. 7. „Ha a temető a hitfelekezet tulajdonát képezi, a felügyelet és a rendelkezés joga a plébánost illeti meg.“ Eleddig nem tudtuk, hogy a czinkotai róm. kath. egyháznak Ádámffy V. Pál a plébánosa! 8. Mi indította, vagy ki kényszeritette tehát Ádámffyt, „egyházának hü szolgáját“ arra, hogy ilyen durva kegyeietsértést kövessen el? 9. Mi czimen meri Ádámffy idegeneknek, idegen egyháznak nevezni az Ehmann-telepi katholikusokat, akik tekintélyes -összegű kárpótlást fizetnek neki évente és egyúttal adófizető polgárai Czinkota községnek, amelyhez közigazgatásilag tartoznak? 10. Azt mondja Ádámffy, hogy ,b. lapjának nem vagyok rendes olvasója.“ Kár, mert ha ezt a mulasztást nem követné e), tudná, hogy az Ehmann telepi r. k.' egyház még 1916 nov. 28-án külön temető-helyet vásárolt. Abból pedig, hogy ez az ,;előrelátás“ Uj- Mátyásföldön nem tetszett valakinek és felebbezéssel késlelteti az ügy elintézését, egyáltalán nem következik, hogy az Erdély felől idemenekült édesanya holt gyermekének ne kapjon sírhelyet, hanem anyai fájdalmát még gorombaságokkal is tetézzék. Fíízővarrónö és tanulóleány felvétetik. Netting H. Budapest, Párisi-utcza 2. 6 hetes és 4-6 hónapos fajmalacok eladók Rákosszentmihály, Csömöri-ut 50 Két hivatalnoknőt ££ gyógyszertár. Perfekt gép és gyorsirónőt, aki németül is beszél, irodai munkálatokban teljes gyakorlata van, rendszerető és az útvonalon lakik. Ajánlatokat eddigi munkakör és igények megadásával postán kér: Dr. Wander részvénytársaság, Budapest, X. Kereszturi-ut 30/32. VILÁG MOZGÓ Előadások vasárCsak Nordisk filmek kerülnek bemutatásra. Március 25-én, vasárnap. Az emberirtó fÄstfii Az apa és fiú szánalmas romlása. Am alas kai nagybácsi vígjáték és a fényes kisérő műsor. Előzetes jelentés! Vasárnap, április 1-én. Hűtlenség iskolája dráma három felvonásban. \