Rákos Vidéke, 1916 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1916-12-03 / 49. szám
2. oldal. RÁKOS VIDÉKE 49. szám. Ehmann-telepi egyházi ügyek Az elmúlt vasárnap nevezetes és emlékezetes fordulópont az Ehmann telep katolikus lakosságának egyházi, s vallásos életében. Varázséji Béla dr. újpesti prépost, esperes plébános ugyanis ezen a napon hirdette ki az egyháztanács előtt a váczi püspök főpásztori döntését, mellyel az Éhmann-telepen lakó katolikus híveket a csömöri plébániából kikapcsolta és ideiglenesen a rákosszentmihályi lelkészséghez csatolta. A főpásztori intézkedést hosszas tárgyalások előzték meg. Már négy évvel ezelőtt, mikor még Joó István kir. főmérnök volt a templomépitő-bizottság elnöke, a telep katolikus lakossága egy népgyüiésen egyhangúlag úgy határozott, hogy addig, mig Ehmann telepen templom és plébánia épülhet, ideiglenesen Rákosszent- mihályhoz csatlakozik A határozat akkor végrehajtható nem volt, mert maga Rákosszentmihály is 1915. jul. 1-ig a csömöri plébániához tartozott. A következmények és események Joó István álláspontját igazolták. Azóta évek múltak el. A főpásztor időközben elrendelte az egyháztanács megalakítását. Ennek megtörténte után az az óhaj merült fel, hogy átmenet nélkül mindjárt az önálló lelkészség szereztessék meg, amelyet ez év júliusában kelt főpásztori leirat is kilátásba helyezett. Azonban a háború okozta nehézségek ezt most lehetetlenné tették. Ezért vált szükségessé az ideiglenesen Rákosszentmihályhoz való csatolás kérése. És gróf Csáky Károly váczi püspök ezt a kérelmet most teljesítette. Még pedig úgy döntött, hogy a mai naptól, vagyis ádvent első vasárnapjától az Ehmanri telepen lakó katolikus hívek a rákosszentmihályi lelkészséghez tartoznak egyházilag. A mai naplói kezdve tehát az Ehmann-telepiek papja nem a csömöri plébános, hanem a rákosszentmihályi lelkész, bár a hitoktatást ebben az iskolai évben még a csömöri káplán végzi a telepen. Beteglátogatás, temetés, házasságkötés, szent misék, ázóval az Összes egyházi ténykedések ezentúl nem a csömöri plébánián hanem a rákosszentmihályi lelkésznél jelen- tendők. Ugyancsak ő gondoskodik a vasárnapi és ünnepi istentiszteletről is, amelyet egyenlőre a telep központi irodájában tartanak. Az emlékezetes gyűlésen megoldást nyert a kántor-kérdés is. Eddig ugyanis a cinkotai kántortanitó, Adámffy V. Pál végezte a kántori teendőket, a tőle tőle távol eső telepen, továbbá vasár- és ünnepnapon Adámffy Mátyásföldön van lekötve, azért az Ehmann- telepen esedékes stóla- és párbér jövedelméről évi kárpótlás ellenében leköszönt. A gyűlés egyhangúlag Zagyva Józsefet választotta meg. Ö tehát a mai naptól kezdve az Ehmann-telepi katholikus hivek kántora. Az említett gyűlésen sikerült a temetőügy megoldása is. Gzinker István és neje Szury Józsa rákos szentmihályi lakosok azt a kedvező ajánlatot tették, hogy az Ehmann-teUpen fekvő 2768 □ öl ingatlanuk egyik felét ajándékba, másik felét pedig ölenként 6 koronáért, illetve egyre másra 3 koronáért felajánlják temető és kálvária részére. Azóta már a szerződést is megkötötték és most érdeklődéssel vágják a czinkotai i községi képviselőtestület, főszolgabíró, tiszti orvos és a 1 püspöki hatóság jóváhagyását. Mig a hivatalos eljárás tart, addig az Ehmann-telepiek továbbra is a czinkotai temetőbe temetkeznek. A közeledő uj év tehát fontos és lényeges változást hozott a telepi katolikus hivek egyházi ügyeinek intézésében. Az uj egyházi vezetőség buzgó es lelkes működésétől a lakosság vallásos életének fellendülését és megszilárdulását várjuk és reméljük. Adja Isten! (—a ) Pestvármegye kegyelete. Pestvármegye méltó módon vette ki a részét az országos gyászból. Ráday Gedeon gróf főispán rendkívüli közgyűlésre hivta össze hétfőn délelőttre a törvényhatósági bizottságot. A diszteremnek elnöki emelvénye előtt volt a király ravatalára szánt s pálmaágakból és babérból kötött óriás koszorú, amelynek a vármegye színeit viselő szalagjaira selyem szálakkal ez van hímezve: „Pest- Pilis Solt-Kiskunvármegye — legjobb királyának.“ A bizottsági tagok fekete ruhában — igen nagy számmal jelentek meg Ráday Gedeon gróf főispán meghatott szavakkal méltatta azt a nagy veszteséget, a mely a magyar nemzetet I. Ferencz József elhunytával érte. A főispán a szót Varady Árpád dr. kalocsai érseknek adta át, a ki megható beszédében kiemelte, hogy I. Ferencz József király hosszú uralkodása mennyire öiszeforrot a nemzet életével. A magyar nép bízott benne és szerette, főleg azért, mert a jósága mellett igazságosnak tartotta. Bármilyen politikai fordulat is következett el, a magyar nemzet meg volt győződve a felől, hogy az ország sorsa a király kezében a legjobb helyen van. Dicsőítette a szónok az elhunyt király mély vallásosságát, lovagias érzületét, a rmllyel a megbocsátás erénye párosult. Fölemlítette azokat a vonatkozásokat, a melyek a királyt bizonyos tekintetben Pestvármegyéhez csatolták. Pestvármegye dísztermében iktatta be a fiatal Ferencz József kir. herczeg István királyi herczeget a nádori méltóságba. Pestmegyében, Gödöllőn boldog időket töltött s a Rákos vidékén, mint délceg lovast, sokszor lehetett csodálni a magyar királyt. Most a ravatala előtt fájdalmas hódolattal hajolunk meg. Üdvözli aztán az uj királyi párt. Indítványozza, határozza el a közgyűlés, hogy a király elhalálozásán érzett fájdalmát a közgyűlés jegyzőkönyvben örökítse meg és ezt a miniszterelnök utján juttassa a trón zsámolyához. Határozza el, hogy a temetésre küldöttség menjen és koszorút vigyen — s végre, hogy I. Ferencz József király nevére a vármegye közönsége közjótékonysági intézményt alapit. A javaslatot a közgyűlés egyhangúlag elfogadta, majd hozzájárult Fazekas Ágoston alispánnak ahhoz az indítványához, hogy a főispán és a kalocsai érsek beszédét jegyzőkönyvbe vegyék s a vármegye levéltárába helyezzék, sokszorosítva pedig az ország törvény- hatóságainak megküldjék. Ráday Gedeon gróf főispán, annak megállapítása után, hogy a nagy fájdalomban mindnyájan egyek vagyunk, rámutatott arra, hogy a reménységünk is fényesnek mutatkozik. Ott látjuk — úgymond — a trónon, utódként, a felséges uralkodóháznak életerős, nemes és melegszívű fiatal tagját: IV. Károly királyt. Olyan királyunk van, aki még csak nemrég úgyszólván egy csapásra hódította meg a magyar nemzet szivét; a kiváltságos, nehéz időkben, a legnehezebb megpróbáltatások napjaiban közvetetlen közelről tanulta meg ismerni a magyar nemzet hűséges fiait. A király temetésére Pestvármegye kiküldötteként Fazekas Ágoston alispánt és Pálóczy-Horváth István megyebizottsági tagot küldték ki Bécsbe. Zöldike vendéglő Rákosfalva. Minden időben friss meleg és hideg ételek. Elsőrangú részvénysör. Tiszta fajborok, kitűnő hegyaljai borkülönlegesség. Kényelmes külön helyiségek társaságoknak és estélye c r/ámára. Számos látogatást kér Kovács Kálmán vendéglős.
