Rákos Vidéke, 1916 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1916-06-04 / 23. szám
RÁKOS íVÍIDEKB 23 szám. 2. oldal. első nyaraló lakos, aki azt panaszolta, hogy „lekéste a vonatot.“ Akkor még kinevették és helyreigazították utitársai. Manapság a legtősgyökeresebb magyar úri ember se tudja másként. KI is telejtették, hogy a vonatról késik le a magyar ember. Az undok magyartalanság végkép győzedelmeskedett. Évente kétszer-háromszor kirohanunk ellene egy-egy erélyes hangú czikkelyben s minden alkalmat megragadunk az irtására. De szégyenkezve kell megváltanunk, hogy bár komoly, nagy dolgokban eredményes a szavunk, ezen a téren mit sem ér s ha épnyelvü ember kerül közénk, szégyenkeznünk kell, mert azt hiheti, hogy vagy nem törődünk vele, vagy a közönség nem törődik mi velünk . . . Húsz évvel ezelőtt vicczként beszélték, hogy egy vöröshaju keleti szépség a villamoson (vagy akkor még lóvasuton) azt kérdezte utitársától, hogy „Voltál-e már Elektránál ?“ Ma mindenki Grün Lilihez, meg a Mágnás Miskához megy. Sőt, midőn egy kitűnő oklevéllel ékeskedő fiatal középiskolai tanár azt mondotta a télen, hogy Lear királynál volt és e sorok szerény Írója fellázadt a barbárság ellen, a tanár ur disputába fogott, hogy Lear királyba biz’ ő bélebujni nem hajlandó. Méltóságos Uram! Ön bizonyára sokkal jobban tudja mindezeket, mint mi, de vájjon nem kerülte-e el sokfelé lekötött figyelmét, hogy ami küzdelmünknek és mások hasonló czélu törekvésének meddőségét mi okozza ? Megmondom őszintén : a fővárosi sajtó vétkes gondatlansága, elkeserítő magyartalansága. Vagy ér-e és érhet-e Rákos Vidékének és társainak szakadatlan prédikációja valamit, ha a közönség a legmegbélyegzettebb magyartalanságokat nemcsak naphosszat hallja, hanem naponként nyomtatásban olvassa ? Ha a színpadról ugyanilyen beszédet hall ? Tessék megnézni az újabb darabokat, mindegyikben lekésik a vonatot, lemondják az előadást. Ugyanezt naponta olvashatni a fővárosi sajtó négyötöd részében. A Borsszem Jankó úgy tiéfál, hogy különböző változatban elsorolja, ki, hogyan vált jegyet a Mágnás Miskához. A Színházi Élet czimü színházi hetilap minden egyes számában hasonlót olvasunk, sőt a színházi hivatalos híradások és szinlapok ugyanigy jelzik, hogy ezen előadásokhoz jegyek itt meg itt válthatók stb. Méltóságos Uram ifjú hévvel ütött szét legutóbb is dunántúli fütykösével a hibbant elméjű holnaposok között és megforgatja jó magyar karikását hol erre, hol arra. Méltassa, kérem, némi fáradságra, a mi panaszunkat is. Mint a budapesti hírlapírók feje, elnöke, ebben a minőségében is hivatott arra, hogy rendet vágjon az elkorcsosult nyelvűek között. Hiszen ha a magyar kultúra első harczosai, a sajtó emberei, a színházak, a színműírók maguk terjesztik a mételyt, akkor méltán megtéved a legjobb szándékú laikus is és csodabogár marad önmagában, aki szélmalomharczot vív ellene. Ezért merészkedtünk arra, törpe méltatlanok, hogy Rákosi Jenő szellemét idézzük. Csak Ö segíthet még talán a maga hatalmával és magával ragadó erejével. Méltóságos Uramnak tiszteletében felnevelkedett legkisebb szolgája. fogtechnikus Rákosszentmihály, Mária-utcza 38. szám. (Saját ház.) Találnia, tó egész nap. HÍREK Áldozó csütörtök. Áldozó csütörtök ünnepén megint kicsinek bizonyult templomunk, a hívek olyan nagy tömegben sereglettek össze az ünnepi prédikáczióra és szentmisére, amelyeket lelkészünk, Csizmadia Gyula, mondott, ki mély gondolatokból szőtt szentbeszédével igen nagy hatást tett a hívekre. A reggel félkilencz órai mise után az ehmanntelepi első gyónók vettek részt első ízben a szent áldozásban s az ünnepélyes aktus alkalmából Wayand Miklós hitoktató intézett hozzájuk lelkes beszédet. Előléptetés. Neiszer Antal doktor, a mátyásföldi társaság kiváló tagja, valóságos miniszteri tanácsossá lépett elő a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban. Az előléptetés közoktatásügyünk egyik legkiválóbb vezérének értékes munkáját jutalmazza s igaz örömet kelt Neiszer dr. tisztelőinek rengeteg táborában. Az uj miniszteri tanácsost a rákosvidéki közönség is-elárasztotta szerencsekivánataival. A béke helyreállta után igen fontos szerep vár Neiszer tanácsosra, aki az utóbbi években elkészítette a népoktatás ügyének reformjáról szóló hatalmas arányú tervezetét, amely a háború után kerül majd napirendre. Uj tanítónő. A rákosszentmihályi áll. el. iskolában Kraut Adolfné halálával megüresedett tanítónői állást pályázat mellőzésével töltötte be a kultuszminiszter, iskolánkhoz áthelyezvén Neuwirth Anna állami tanítónőt, Soroksárpéteriből. Uj tanítónőnk érdemes munkása a nevelésügynek s a háború alatt, mint önkéntes ápolónő is dicséretes és önfeláldozó hazafias tevékenységet fejtett ki. Községünkben nem idegen, mint kedves lakostársunk Gőbel József dr. szfőv. tiszti orvos rokona ismerte és szerette meg Rákosszentmihályt. Bucsujárás. Száztíz rákosszentmihályi vett részt Csizmadia Gyula lelkészünk vezetése alatt múlt vasárnap a máriaremetei bucsujáráson. A bucsusok reggel hét órakor különvonaton indultak el községünkből és a Kerepesi-úti végállomáson a közúti vasútnak is külön kocsija várta őket. Máriaremetén meghallgatták Grieger Miklós dr. sóskuli plébános szent beszédét, majd pedig Nemes Antal dr. ez. püspök szentmiséjét. Délután öt órakor a hűvösvölgyi villamos állomásra menet, körülbelül fele utón érte utói a csapatot a hatalmas záporeső és este tiz óráig tartott, mig nagynehezen százfele szakadozva hazavergödhettek. Á hűvösvölgyi állomáson tízezer ember egyszerre rohanta meg a villamost s valóságos dulakodás folyt a helyekért. A csuromvizes emberek, asszonyok ruhája, kalapja áldozatává vált a türelmetlen tömeg kíméletlenségének s a patakokban futó esővíz nem egy női kalap selyemszalagját hordta magával a völgybe. A szép és kegyes kirándulás ugyancsak budapestiesen végződött. SEÄLER J. csász. és kir. utlv. szállító Értesíti a „Rákos Vidéke“ kedves olvasóit, hogy a IV. Kossuth Lajos- utczai fiók-üzletét IV. Koronaherczeg-u 9. sz. (Harisbazárral szembe) helyezte át. Egyben tudatja, hogy a mai viszonyokhoz mérten nagy választékban vannak raktáron úri és női ruha kelmék, selyemszövetek, alpacca lüszterek, eponge mosókelmék, minden színben. Utazó-plaidek és vállkendök nagy választékban. Fő-flzlet: Fiók-üzlet: V. Hécsi-utcza 7. IV. Koronataerceg-u. 9. Alapittatott 1850.
