Rákos Vidéke, 1916 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1916-02-06 / 6. szám
2. oldal. RÁKOS MIDÉKE 6. sz ám. Képviselőtestületi közgyűlés. Rákosszentmihály községi képviselőtestülete szombaton délután rendkívüli közgyűlést tartott, melyen Hauser Gyula biró a jegyzőkönyv hitelesítésére Pálfi János és Wayand Károly tagokat kérte fel. Krenedits Sándor főjegyző terjesztette elő a tárgyakat, melyeket sorra egyhangú határozattal intézett el a képviselőtestület. A postamester lakása. Mint olvasóink tudják, az uj rákosszentmihályi postamester, Balogh Mátyás, már átvette hivatalát és községünkbe költözött. A postaigazgatóság tiz évi szerződéssel előre biztositott lakást a postamester számára a községháza emeletén 1000 korona évi bérösszegért. Az uj postamester vállalta a szerződést és azt most vele személyileg is megkötötte a község. A képviselőtestület hozzájárult a szerződéshez s'igy a postamester a héten már be is költözött lakásába. A körállatorvos felmentése. Pillér György czinkotai körállatorvost nagyon nélkülözik községei. Czinkota, Csömör, Kistarcsa, Nagy- tarcsa és Kerepes községe a gazdaközönség kérelmére felterjesztést intézett a katonai főparancsnoksághoz, hogy közérdekből bocsássa haza az állatorvost, ki a front megett csupán állatorvosi szolgálatot teljesit, de bizonyára nélkülözhető- mivel a hadsereg feles számú állatorvossal rendelkezik. Idehaza viszont igen nagy baj a távolléte. Az egész környékből bevonult az állatorvos. Nincs se Péczelen, se Rákoskeresztúron s Gödöllőről kell az állatorvost a községekbe kihozatni. Rákosszentmihály képviselőtestülete örömmel csatlakozott a kérelemhez és ezzel csak már eddig is többször kifejezett óhajtását ismételte meg. A keramit ut ügye. Érdekesen fejlődik a községünknek a Magyar kerámiái gyár részvénytársasággal fenforgó ügye. A képviselőtestület egyik legutóbbi közgyűlésén ugyanis azt határozta, hogy a vállalatnak ezentúl mindaddig megtagadja a fizetést, amig a keramit utunk megállapított hiányait nem pótolja és az utat kifogástalan állapotban véglegesen át nem adja. Ezt a határozatot az elöljáróság az alispánhoz is felterjesztette, aki a tiszti főügyésztől kért jogi szakvéleményt. Az ügynek ebben a stádiumában a vállalat most felhívta a községet, hogy az utat harmincz napon belül szabályszerűen vegye át, az ügyvédjével pedig külön felszólittatta a községet, hogy három napon belül fizesse meg az esedékes részletet, mert máskülönben per utján követeli azt. A főjegyző erről jelentést tesz a képviselőtestületnek s javasolja, hogy az előbbi határozat értelmében a vármegyei hatóság intézkedéséig tagadják meg a vállalat kívánságainak teljesítését. Balázsovich Zoltán szükségesnek tartja, hogy a tisztifőügyésznek e két újabb felhívást is rövid utón bemutassa az elöljáróság s utasítást kérjen arra is, vájjon nem tanácsos-e az esedékes összeget bírói letétbe helyezni, nehogy a községet perköltség terhelje a dologban. Jogi szempontból ugyanis vitás lehet, vájjon a szerződés értelmében a törlesztés megtagadható-e a hiányok miatt, vagy pedig azok pótlását más utón kell szorgalmaznunk ? A képviselőtestület a főjegyző helyeslő hozzájárulása után a javaslatot a pótlással együtt egyhangúlag elfogadta. Egyezség. Plundrich Ferencz vízvezetéki szerelő vállalkozóval perben állott a község hiányosan elkészített munkák miatt. A vállalkozó időközben a hiányokat pótolta és követeléséből a saját perköltségein kívül 155 koronáról a község esetleges költségei javára lemondott, minélfogva czélunkat teljesen elérvén, a további perlekedés tárgytalanná vált. A tisztifőügyész javaslatára az elöljáróság nevében Krenedits főjegyző azt indítványozza, hogy a felajánlott kedvező egyezséget a község fogadja el, amihez a képviselőtestület egyhangúlag hozzájárult. Az Árpád-telepi vizáteresztő. Az Árpád-telepen levő Vida Lajos-féle ingatlant Kovács Elemér dr. budapesti ügyvéd több társával együtt megvásárolta és parczellázza. Az uj tulajdonosok azt kívánják a községtől, hogy a Csömöri-utnál vízáteresztőt létesítsen, ami szerintük valamikor ott már fennállott. Az elöljáróság megállapította, hogy mesterséges vizáteresztő a jelzett helyen soha sem volt, azonban hajlandó olyat létesíteni közérdekből, de csak abban az esetben, ha az érdekeltek a rendes, törvényszerű vízjogi eljárást kérelmezik és az elsőfokú vízügyi hatóság (alispán) döntésével biztosítják a községet, hogy a viz levezetése miatt a Lukács birtok tulajdonosa részéről megtámadtatástól nem kell tartani. Kovács Elemér és társai a közigazgatási utat igénybe venni nem voltak hajlandók, hanem sommás visszahelyezési keresetet adtak be a község ellen. A gödöllői járásbíróságnál ez ügyben megtartott egyetlen tárgyaláson Hauser Gyula biró képviselte a községet s pert már a kölcsönösen előadott tényállás alapján megnyerte, amennyiben a bíróság kimondotta, hogy ha volt is valaha természetes utón, önmagától létesült vizáteresztő és az ismét megszűnt, ezért a községet kötelezettség nem terhelheti. A felperesek felebbeztek az ítélet ellen s most már a pestvidéki kir. törvényszék előtt ügyvédi képviselet szükséges. Az elöljáróság kéri, hogy a képviselő- testület a vármegyei tiszti főügyészt kérje fel a község képviseletére. Benke Balázs hosszabb fejtegetésében a barátságos megegyezést ajánlja ez ügyben is. Hauser Gyula biró és Krenedits Sándor főjegyző ezzel szemben az elöljáróság álláspontja mellett érvelnek. Ugyanez értelemben szól S^abó József és Dittrich Nándor is, aki negyven éve ismeri a környéket és sohasem tudott vízlevezető közműről. E mellett bizonyít Weisz Ignácz is, mire a képviselőtestület egyhangúlag elfogadja az elöljáróság javaslatát. A bizottságok megalakítása. Az elöljáróság javaslatot tett a képviselőtestületi bizottságok megalakítására, mihez a közgyűlés, a községi orvos felszólalása után egyhangúlag hozzájárult. Ezek szerint a bizottságokba a következő tagokat választották meg: Hadi és jóléti bizottság: Hauser Gyula. Pálfi János, Krenedits Sándor, Lippe Ödön Sándor, Wayand Károly, Csizmadia Gyula, Schvarczl József, Kiss Ferencz és Rónay Tivadar. Számvizsgáló bizottság: Pálfi János, Bauer Ottó, Holló Ágoston és Klimbó István. Közmunka bizottság: Hundeshagen Károly, Csapó János, Riskó Bertalan és Weisz Ignácz. Építő-bizottság : Hundeshagen Károly, Rónay Tivadar, Freisz Károly és Elblinger János. A főszolgabírónak pedig kinevezésre ajánlják Szabó Józsefet. Közegészségügyi bizottság: Farkas Géza, Garai Lajos dr. és Balázsovich Zoltán. A gyűlést, szokás szerint, illetőségi és honossági ügyek tárgyalásával fejezték be. Irodai munkában jártas leány alkalmazást Vf «mW ««4 a Phöbus részvénytársaság rákos szent- mihályi üzletében. Jelentkezni lehet ugyanott. (Rákosi-ut és Rákóczi-utcza sarkán.)
