Rákos Vidéke, 1916 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1916-10-15 / 42. szám
XVI évfolyam. Rákosszentmihály, 1916. vasárnap, október 15. 42. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZG %TÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS RÁKOSSZENTMIHÁLYI ÉS RÁKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár Egész évre . . . 10.— kcr. Fél évre .... 5.— . Negyed évre . . . 2.50 . EGYES SZÁM ARA 24 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petit sor ára 20 fillér. A hatóság humora Röviden érintettük múlt számunkban, hogy a kereskedelmi miniszter részletes leiratban intézte el ajzt a kérelmet, melyet Rákosszentmihály képviselőtestülete néhány hónappal ezelőtt közlekedésünk javítása érdekében terjesztett elő. Általános megelégedést keltett annak idején, hogy a község vezetősége a maga fellépésével súlyt adott a sokfelől felhangzó közóhajtásnak, hogy közlekedésünkön a háborús idők okozta nehézségek között is a lehetőség szerint javítsanak és legalább amit lehet, kisebb- szerű czéltudatos intézkedésekkel a közönség óhajtásainak kielégítésére kivívjanak. E czélból terjedelmes, pontokba foglalt előterjesztést és kérelmet juttatott a község a vasúttársaság és egyidejűleg a kereskedelmi miniszter elé. A vasúttársaság, mint annak idején jelentettük, egynémely kívánságnak nyomban eleget tett, egyebekben azonban a háborús időkre utalt és elzárkózott a követeltek elől. A kereskedelmi minisztérium azonban annak rendje és módja szerint tárgyalás alá vette a község, kérelmét. Megmondottuk előre, hogy ettől a hatósági intézkedéstől nem sokat remélünk a jelenlegi súlyos viszonyok között, a miniszternek a legutóbbi képviselőtestület közgyűlésén bemutatott rendelkezése azonban még e legcsekélyebb reményt is eloszlatta, szinte humorosnak mondható az az egykedvűség, amely- lyel a kérdéseket egy-egy előkelő kézmozdulattal elhárítja és valamennyi kívánságunkat könnyed tagadó gesztussal elutasítja. ügy látszik, hogy ezek szerint mégis csak legjobb a mi kipróbált régi metódusunk. Ha valami bajt észlelünk, mely nagyobb nehézség nélkül orvosolható, megírjuk, esetleg meggyőző szóval a vasutigazgatóság- nál elpanaszoljuk. Vagy sikerül a kapacitálás, vagy nem. Többnyiie sikerül és akkor célt érünk. Máskülönben a száraz kérvényezés a hatóságok előtt keveset használ. Például ilyen pajkos Írásművek szerkesztésére szolgál alkalmui, mint a minőt most kaptunk — nesze semmi, fogd meg jól — ajándékba. Mindenek okulására egész terjedelmében itt adjuk a kereskedelmi miniszter leiratát: Rákosszentmihály község képviselő testületének. Folyó évi március hó 16 án tartott képviselőtestületi ülésében 4 szám alatt hozott határozatában foglalt kérelmeire a következőkben közlöm elhatározásomat. 1. A Gsömöri-ut még nincsen rendezve s igy közúti kocsiforgalom lebonyolítására általában kevéssé alkalmas. Mivel azonban a Csömöri-ut fontos útvonala a községnek, tényleg fennáll az a szükséglet, hogy ez az ut rendeztessék és burkoltassék. A véghatározatban foglalt mód azonban közforgalmi szempontból hátrányos, mert keresztülvitele esetén e széles útnak csak egy sávja tétetnék közúti forgalomra alkalmassá és igy a közúti járómüvek mesterségesen tereltetnének a vasúti pályatestre. Ez úgy a vasúti, mint közúti járómüvek forgalmára veszélyes megoldás volna, a mellyel szemben egyedül helyes megoldás, ha a község maga létesít a Csömöri-utón egy közúti forgalom lebonyolítására alkalmas kocsiutat. 2. A kért 6 várócsarnokra nézve megjegyzem, hogy e kérelem kényelmi szempontból kétségkívül indokolt ; teljesítése azonban nehézségbe ütközik, mert a szóban levő várócsarnokok nagyobb részének elhelyezésére, az utak és gyalogjárók szűk volta miatt — elegendő közterület nem áll rendelkezésre; ahol pedig terület volna, mint például a Rákosi és Rákóczi-ut sarkán, ott a vasúti forgalom aránylag elég sürü, úgy hogy a mostani háborús nehézségek mellett e várócsarnokok létesítése is elodázható. 3. ) A Palotai határut keresztezése, Rákosszentmihály felől Rákospalota irányában haladva tényleg nem kedvező, mert a Rákóczi ut szűk volta miatt ezen a helyen a kilátás korlátozott. A Határ ut csekély kocsiforgalma miatt azonban egyenlőre e megállóhely felállítása nélkülözhető, annál is inkább, mert a Határúitól körülbelül 150 méternyire eső meglévő megállóhely a személyforgalom igényeinek kielégítésére elegendő. A biztonság fokozottabb megóvása érdekében pedig a kér déses helyen lassú menetjelző felállítása iránt már intézkedtem. 4. A községi véghatározat meghozatala után, 1916. április hó 9 tői a budapesti helyi érdekű vasút sűrített forgalmat léptetett életbe a Rákosszentmihályon át közlekedő viszonylatokban; ennek folytán az addigi állapotok kedvezőbbé váltak. 5. Az Árpádtelepen kért második megállóhelyre vonatkozólag megjegyzem, hogy annak megépítése technikai nehézséget nem okoz ugyan, azonban e megállóhely létesítését mégsem találtam elrendelhető- nek, mert a helyi érdekű vasutak jellegével ellenkezik az ily közeli megállóhelyek létesítése, mely rendszernél a menetidő folytonos növelése a távolabbi községekkel való érintkezést megbénitja és igy az utazó közönség érdekeit sérti. Ezzel szemben az az elérhető előny, hogy néhány utas minden utazásnál 3 perez időnyereséghez jut, nem elegendő ok arra, hogy az összes utazó közönség érdekei háttérbe szorittassanak. Budapest, 1916. julius hó 29 én. A miniszter rendeletéből: Halász. miniszteri tanácsos. Lapnak mai száma 12 oldal.
