Rákos Vidéke, 1916 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1916-10-08 / 41. szám
2 oldal. 41. szám. RÁKOS MIDEKE é3 imponáló önérzetével ragadta el hallgatóit, kik per- ezekig teljesen hatása alatt állottak. Kegyetlen igazmondását meg kellene hallania mindenkinek, hogy tisztába jöjjön a valódi helyzettel és megismerje az igazságot. A főjegyző maga is hasznos indítványt tett, melytől a liszt és kenyérhiány megszüntetését remélhetjük. Holló Ágoston pedig további praktikus indítványt vetett fel. melyet nyomban nagy lelkesedéssel fogadott mindenki. Ha csak egy kis része is megvalósul tervének, megenyhül a legnagyobb nyomorúságunk, mely közéleimezésünk terén fojtogat De nem szaporítjuk a szót; utalunk a közgyűlés ről szóló alábbi részletes tudósításunkra. Napirend előtt. Hauser Gyula elnök a jegyzőkönyv hitelesítésére Boross Károly és Dittrich Nándor tagokat kéri fel. Napirend előtt Szabó József kér szót, s elmondja, hogy a legutóbbi községi választások alkalmával téves ímpresz- sziók alapján tett a választás vezetéséről megjegyzéseket, amiért Bitskey Gyula választási elnöktől lapunkban közzétett nyílt levélben bocsánatot kért. Most a közgyűlés szine előtt megismétli ezt és kijelenti, hogy tévedett. A közgyűlés éljenzéssel vette tudomásul a nyilatkozatot. Krenedits Sándor főjegyző bejelenti, hogy az alispán Herczegh József Iván községi orvost állásától felfüggesztette és helyettesítésével dr. Kucharik Ferencz czinkotai községi orvost bízta meg. Tudomásul szolgál. A főjegyző beszéde. Krenedits Sándor beszélt ezután közélelmezésünk bajairól, melyekkel az elöljáróság teljes tudással és legjobb akarattal kíván megküzdeni, de szüksége van hozzá a lakosság és a képviselőtestület megfelelő támogatására. A mi lakosságunk a maga különös voltában párját ritkítja és különleges elbánásra számíthat minden tekintetben. Ezt azonban gyakran nélkülöznie kell, mert nem különböztetik meg a mezőgazda-községek népétől. Az elöljáróság legnagyobb küzdelme nem védhette meg lakosságunkat a kenyérhiánytól s emiatt kétségbeejtő jelenetek játszódnak le, az izgatottság egyre fokozódik. Olyanok történnek, hogy felizgult asszonytömeg ostromolja a hivatalt és végleg elkeseríti az irodát. Kénytelen méltányolni a felháborodást, mert a képviselőtestület nem láthatja, de ők naponta tanúi a szenvedésnek, mely népünkre sulyosodik a kenyér- hiány miatt. Viszont azonban népünk nem tartja meg azt a méltó hangot, amelyet e nagy napokban magyar asszonytól meg kell követelni, nem érzik ez idők jelentőségét és nem értik a nehézségeket. Most tűrni és szenvedni is kell tudni méltósággal. E szomorú jelenségek oka az, hogy közönségünk körében akadnak olyan magukat intelligens embernek nevező egyének, akik a népet felvilágosítás helyett izgatják és bujtogatják. „Menjenek, verjék be a községháza ablakait, ostromolják meg az elöljáróságot, az az oka mindennek !* Ilyen beszédek járnak. (Csapó János; Meg kell nevezni, kik azok! Általános zugás és felháborodás|!) . . . Becsületbeli kötelessége mindenkinek, hogy kivegye részét a háború munkájából idehaza is. Mi éppen olyan nehéz küzdelmet folytatunk. Támogatásra kéri a képviselőtestületet. Nyugodtan hivatkozhatik arra, hogy Rákosszentmihályhoz hasonló intelligens közönség nincs sehol. Legyenek tehát az elöljáróság segítségére, nyugtassák meg a népet; mindnyájunknak kell szenvednünk. A gálád lázitókat pedig leplezzék le. Az ilyen ember hazaáruló bitang, akit vasra verve kell a börtönbe vitetni. Le kellett számolni végre ezzel a dologgal itt, a képviselőtestület előtt. (Tomboló felháborodás követte a szavakat, majd a főjegyzőt éljenezték a jelenvoltak.) . . . Kenyérhiány gyötör. Igaz. Az elöljáróság szóval, Írásban, telefonon és táviratban számos felterjesztést tett e miatt a megyei hatósághoz. Pontos összeírást készítettek, éjjeleken át dolgozott az egész iroda, hogy a pontos szükségletet megállapítsa. A megszabott 240 gramnyi minimum a nélkülözhetetlen szükséget fedezi csak, még sem tettek községünkkel kivételt, midőn azt is 180 gramra csökkentették. Ezért kénytelen az elöljáróság legalább a kenyeret kiadni, a kenyérlisztet tehát a pékeknek juttatja. Az egy hónapi készletet nem etetheti fel 18 nap alatt, mert akkor Ínség lenne, azért kell beosztani, a hogy lehet. Mikor 657 zsák liszt járt minimumként, csak 410 zsákkal kaptunk. Bemutatja a panaszos távirati jelentéseket, a melyeket tett. Gazdálkodó községekben segítenek egymáson az emberek, nálunk más a helyzet, itt városi emberek laknak, akiknek nincs rejtett készletük. Az utóbbi hat hét alatt a szükséglet egynyolezadát kaptuk. Teljes mennyiségre nem számíthatunk ma is csak részben vagyunk ellátva. Gondos elosztással mégis megnyugodott némileg lakosságunk, de ez a helyzet minket nem elégíthet ki. Bármint ki akarjuk is venni részünket a szenvedésekből, a különleges viszonyokat figyelembe kell vétetni és ezért kéri, hogy a képviselőtestület Írjon fel és kérje a minimális szükséglet biztosítását. Vonják el az őstermelő községektől, ahol burgonya és főzelék pótolhatja. Nálunk az sincs, semmi sincs. Ez az igazi testvériesség. Ha azok 400 grammot kapnak, kapjuk mi meg legalább a 240-et, ne pedig 180 at. Küldöttség vigye a feliratot és tárja fel a helyzetet. (Zajos éljenzés. A közgyűlés a főjegyzőt hosszasan ünnepli.) A tanácskozás. Szabó József több részletinditványt tesz. A ke- nyérárusitás módjának szabályozását kéri. A főjegyző javaslatát támogatja, ha szükséges, forduljunk a kor- 1 mányhoz is. A lisztet a pékek között arányosan osszák fel. A kenyér árát ellenőrizzék, mert a szatócsok több százalékkal drágábban árusítják az előírtnál^ Holló Ágoston nem vár kielégítő eredményt, ha csak a hatóságra támaszkodunk. Magunknak is kell önmagunkon segíteni. Alakítson a lakosság konzorcziumot és szerezzen be nagyban burgonyát, babot, s más fontos élelmi- czikket, A vagyonosabbak álljanak össze és biztosítsák megfelelő áron a szegények szükségletét is. Vendéglő megnyitás! Értesítem a t. közönséget, hogy a Budapesten, I., kér., Hadnagy-utca 9 sz. a Káczfürdő átellenében fennálló Horváth József-féle------vendéglőt meg vettem s azt újonnan berendezve megnyitottam. A háborús viszonyok ellenére is méltányos áron kitűnő háziasán készült ételek és elsőrangú italok, (saját boraim) állanak mindenkor a t. közönség rendelkezésére. Számos látogatást kér, Hetiinger János vendéglős. fogtechnikus Rákosszentmihály, Mária-utcza 38. szám. (Saját ház.) Találgató egész nap.
