Rákos Vidéke, 1916 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1916-08-20 / 34. szám
2. oldal. RÁKOS MIDÉRE 34 szám. gyámolitás nélkül maradt családtagjainak a segítségére még 1914-ben megállapított összegek nem elégségesek. Panaszként említi a jelentés, hogy a beszállásolt cs. és kir. hadseregnek a parancsnokságai nem mindenütt alkalmazzák az igénybevett épületeken a kötelező magyar fölirást. A mezőgazdasági állapotokra vonatkozóan jelenti a közigazgatási bizottság, hogy a munkásviszonyok — noha a munkások legnagyobb része a haza védelmében a harcztéren küzd — az elmúlt félévben általában kielégítők voltak. Az itthon maradt lakosság vállvetve és egymást kölcsönösen támogatva munkálkodik, úgy hogy megmüveletlen föld elenyészően kevés maradt. Az aratómunkálatoknál semmi szükség sem volt hatósági beavatkozásra. Kívánatosnak tartja a közigazgatási bizottság, hogy a szőlőbirtokosok jövőbeli rézgálic-szükséglete akként biztosittassék, hogy legkésőbb márczius hónapban minden szőlőbirtokos az egész évi rézgálicszükségletének a birtokában legyen. A közigazgatási bizottság féléves jelentésével kapcsolatosan Förster Aurél dr. annak is kifejezést óhajt adni a miniszterelnökhöz történő fölterjesztésben, hogy végre-valahára történjék valami szigorú intézkedés a boltokban és piaczokon garázdálkodó árdrágítók ellen. Ma — úgymond — teljesen ezeknek kénye-kedvétől függ a vásárló közönség és hallatlan uzsora-árakat kell fizetni olyan czikkekért, a melynek éppen nem vagyunk szűkében. Fazekas Ágoston alispán kijelenti, hogy a mennyiben a piaczokról van szó, ott a hatóság szigorú ellenőrzést folytat. Azonban — valljuk meg — a büntetéseknek rendszerint az az eredménye, hogy eltűnik az áruczikk. így történik aztán, hogy némely pestmegyei községben 70 fillért fizetnek egy liter árpáért. Teleki József gróf: A krumplit pedig darabonként adják 1—3 krajczárért . . . Fazekas Ágoston alispán: A vármegyebeli főkapitányok föl vannak jogosítva, hogy az árdrágítók ellen törvényes eszközökkel lépjenek föl, ámde az emberek szertelen kapzsiságával szemben alig képesek valami eredményt elérni. Újabb fölhívást fog kiadni a hatóságokhoz, de nem remél nagyobb sikert, mert ezek mindig csak helyi intézkedések maradnak. Megemlíti ezúttal az alispán azt a visszásságot, a mi a törvénnyel is ellenkezik, hogy a csepeli gyár környékén a katonai hatóság akadályokat gördít a közigazgatási hatóság közegészségügyi és rendészeti beavatkozásai elé. Kéri, hogy a jelentésben erről is tegyenek említést. (Helyeslés.) Förster Aurél ismételten sürgeti, hogy tegyenek valami intézkedést a földeken, utakon és a községek utczáin elhatalmasodott tüske és gaz irtására. Valóságos csapása ez már a vidéknek. Igaz, hogy felnőtt embereket erre a munkára — a napszám drágasága miatt — alig lehet alkalmazni. De nem is csoda, ha drága a napszám, hiszen egy mezei munkás fél bocskor- talpának a csináltatásáért 26 koronát kérnek. Förster ma is, mint a múltkor, az iskolák tanulóit óhajtaná — bizonyos díjazás mellett s a tanítók felügyeletével — megbízni a tüske és kóróirtás munkájával. Ráday Gedeon gróf főispán is abban a nézetben van, hogy ezt az ügyet a jövő érdekében nem szabad elhanyagolni. A giz-gaz és tüske annyira elhatalmasodott már, hogy még a legelőket is ellepte. Keglevich Gábor gróf felszólalása után Berecz Gyula újpesti kir. tanfelügyelő szívesen hozzájárul ehhez a javaslathoz, de mert a vallás- és közoktatásügyi miniszter engedelme is szükséges, kéri, intézzenek sürgős külön felterjesztést a miniszterhez. A bizottság ehhez hozzájárult, azzal, amit Rédey János kecskeméti és Szentgyörgyi Lajos kiskunhalasi tanfelügyelő javasolt, hogy eme munkálatok idejére (a tavaszi és őszi hónapokra) rendelné el a miniszter a félnapos délelőtti oktatást. Krajtsik Rezső dr. királyi tanácsos, pestmegyei tiszti főorvos jelentette, hogy a hólyagos himlő és a kiütéses tífusz esetei csak szórványosan fordultak elő. Csepel községben koleramegbetegedés két esetben történt, Galíciából érkezett szabadságolt katonák utján. Az egyik beteg meghalt, a másik ápolás alatt van. A tölténygyárban is előfordult egy gyanús elhalálozás, azonban ez — a bakteorológiai intézet jelentése szerint — nem volt kolera. Az óvóintézkedéseket a vármegye hatósága szigorúan foganatosította s azóta újabb megbetegedés nem fordult elő. A közegészségi állapot Pestmegye területén általában kielégítő. Sörös Károly királyi pénzügyigazgató az adófizetés eredményéről számolt be. Egyenesadóban befolyt julius hónapban 1,042.053 korona 34 fillér, mig tavaly júliusban 508.945 korona 39 fillér s igy az idén az eredmény 534.107 korona 95 fillérrel kedvezőbb. Bélyeg- és jogilleték cimén a bevétel az év ejejétől fogva 2,082.296 korona 69 fillér volt, ami 482.650 korona 11 fillérrel több, mint a tavalyi megfelelő időszakban. Az Ehmann-telepi lelkészség. A következő levelet kaptuk: Csömör, 1916. aug. 16. A ,Rákos Vidéke“ f. évi aug. 13-án megjelent számában elég kimerítően ismertette az Éhmann telepi lelkészség tervbe vett önállósításának ezidőszerinti stádiumát, s ennek kapcsán a főtisztelendő váczegyház- megyei Hatóság által megszabott előfeltételek egy részét is, mint amelyek teljesítésétől teszi függővé a jelenleg egyházjogilag csömöri plébániához tartozó Ehmann-telep leányegyháznak az anyaegyháztól történendő különválás alapján bekövetkezendő önállósítását. Ezen telep rkath. híveinek, a kezdet nehézségei mellett, még a háború által teremtett nehéz viszonyoktól sem vissza nem riadó és gondoktól terhelt elhatározása a társadalom széles köreiben rokonszenvet ébresztett ezen — nemes czélok eléréséért küzködő — fiatal egyház jövendő sorsa iránt. Az eddig elért eredményt Ehmann-telep kétségen kívül Zagyva József iskolaigazgató élőnk tevékenységének és „Rákos Vidéke“ buzdítása- és erkölcsi támogatásának köszönheti. Amit Rákosszentmihály egyházi tekintetben másfél évtizeden át folytatott „makacs küzdelem árán“ elért, azt a czikkiró, mint követendő példát állítja az Ehmann- telepi hívek elé. , A példa nagyon szép és élénken csábitó. Ámde ennek kedvező sikerrel kecsegtető követéséhez oly anyagi erőforrások birtoklása volna szükséges, mint a minőkkel Rákosszentmihály már 20 év előtt rendelkezett. A »makacs küzdelmet“ Rákosszentmihály hangadó hívei bizonnyal nem ellenem voltak kénytelenek folytatni. mint inkább azok ellen, kik nem rendelkeztek Zöldike vendéglő Rákosfalva. pr Tágas szép nyári kerthelyiség. Minden időben friss meleg és hideg ételek. Elsőrangú részvénysör. Tiszta fajborok, kitűnő hegyaljai borkülönlegesség. Kényelmes külön helyiségek társaságoknak és estélyek számára. Számos látogatást kér Kovács Kálmán vendéglős.