Rákos Vidéke, 1916 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1916-01-16 / 3. szám

XVI. évfolyam. Rákosszentmihály, 1916. vasárnap, január 16. 3. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, közigazgatási és közgazdasági hetilap. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS RÁKOSSZENTMIHÁLY! ÉS RÁKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihá ly, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BALÁZSOV1CH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre . . . 10.— ke Fél évre . . . 5.— . Negyed évre . . . 2.50 . EGYES SZÁM ARA 24 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petit sor ára 20 fillér. Biróválasztás. Nyakig benne vagyunk a választásokban. Senki se ; hitte volna, hogy most, amikor egy kissé komolyabb dolgokon jár az ember esze, amikor lélekzetvisszafojtva ! lessük napról-napra hazánk sorsának fordulását, amikor véreinkért, kedveseinkért aggódunk és imádkozunk szün­telenül, amikor idehaza a polgári élet rendjének fen- tartása állandóan leköti minden energiánkat, amikor a saját életfentartásunk nap nap mellett súlyosabb te­herrel és bajjal jár, — manapság kedve legyen valakinek azon a kérdésen tépelődni, hogy a községi képviselő- | testületben megüresedett öt-hat széket ezentúl ne Péter j töltse be, hanem Pál foglalja azt el, hogy ott titkos j energiáit, ambiczióit és ismeretlen tudományait értéke- ! sithesse a köz és a haza üdvére és javára. Természetes dolog, hogy a képviselőtestületi j választások eredményét, midőn ez az elmélkedés j papírra kerül, még nem tudhatjuk. Annyit azonban 1 bőségesen tapasztaltunk már e napok folyamán, hogy | a nem várt kegyeletsértés megtörtént. Elkeseredett és j eszközeiben éppen nem válogatós korteskedés folyt i alig érthető érdekek szolgálatában és olyan csoporto- ; sulások alakultak e közben, aminőt egy-két hónappal ezelőtt valóban el sem lehetett volna képzelni. A tűz és a viz ölelkezett nem egyszer és szövetséget kötött a gyűlölet és bosszú nevében. Hatalmas titkos erő ez a két szörnyű indulat, mely tragikusnak látszanék, ha méltóságától nem fosztaná meg az a furcsa körülmény, hogy éppen a szeretet, a jóindulat, a szeplőtelen készség ellen lobogott fel. A gáncsoskodók legnagyobb része, — egy-két izgatót -kivéve, igazán nem is tudná megmondani, hogy miért gyűlöl, holott csak szeretetet, készséget, előzékenységet mutattak iránta éppen azok, akik ellen tör. Egyik félig elfelejtett nagy poétánk, szegény, meg­boldogult Gáspár Imre panaszkodott egyszer valamelyik barátjának: — Nem értem, miért olyan nagy ellenségem nekem az az X.r holott nem is tettem vele soha semmi jót. Mély bölcsesség van ebben a mondásban, mert való igaz, hogy az emberek ki tudnak békülni a leg­ádázabb ellenségükkel, akivel azelőtt véresre marczan- golták egymást, de azt nem tudják megbocsájtani a felebarátjuknak, ha velük szemben valami jót cselekedett. Az elkeseredett választási korteskedésben is szám­talan példát látunk, hogy olyan emberek izgattak leg­jobban, akikkel szemben jóbarátságot, szívességet tanú­sítottak mostani ellenfeleik. Szóval a Porzsolt Kálmán „Gyülöletországából“ egészen csinos kis mintarészletet produkált e hetekben a derék Rákosszentmihály- De bármikép dől is el ez a hirtelen kerekedett harcz, valami mélyreható fontossága, komolyabb következménye nem lehet. _______ Ink ább érzelmi szempontokról van ezúttal szó, melyeken, ha — amit egyáltalán nem hiszünk — sére­lem esnék, csak azt jelentené, hogy ezentúl a régi rákosszentmihályi gárdának is szervezkednie kell az ilyen alkalmakra, nem úgy, mint eddig, amikor igazán min­den készület és szervezkedés nélkül, híveiket magukra hagyva bízták az ügyót a választópolgárság lelkiisme­retére. De ha a képviselőtestületi választás eredményének a köz szempontjából túlságos fontosságot nem is lehet tulajdonítanunk, annál fontosabb a holnapi, hétfői elől- járósági és biróválasztás, amikor azokat a községi ve­zetőket választják meg, akiknek a község ügyei intézé­sében a jegyzői irodán kívül közvetlen szerepük van, akiknek működése nem abból áll, hogy néhány ülésen résztvesznek, hanem napról-napra intézik a község közigazgatási, gazdasági és egyéb dolgait. Ha valaha, úgy most, e háborús időkben fontos és komoly közérdek, hogy a főjegyző és irodája oldalán olyan gárda álljon, amelyik munkálkodását kellően támo­gatni képes, a községi élet ágas-bogas dolgaiban jártas­ságot szerzett, buzgóságát és önfeláldozó munkáját a gya­korlat sok érdekes tapasztalata könnyíti meg. A bírói, meg az esküdt elöljárói tisztség igazán nem puszta dekórum, hanem igen odaadó, megfelelő képességekkel rendelkező, jártas, készséges és képes férfiakat követel, kikre min­dig számítani lehet s akik a rájuk bízott feladatokat el is tudják látni. Rendes időkben még lehet alkalom és idő arra, hogy a községi élet számára uj erőket nevel­jenek, senki e világon pótolhatatlan nem lévén, még a bírói székben is lehet uj embert elképzelni, de Isten óvjon meg attól, hogy most, e súlyos napokban teljes fegyverzetben ne álljon készen községünk vezetősége és ne maradjon kipróbált, tiszta és arra termett kezekben a gyeplő. Ezt a veszedelmet még a lelkiismeretlenségig könnyelmű pártoskodás sem zúdít­hatja Rákosszentmihályra, mert a romok alatt pusztulna el azoknak érdeke is, akik a falakat döngették. Községünk szerencsés helyzetben van. Vannak kipróbált, derék esküdt elöljárói, kikből kitűnő vezető­testületet lehet formálni és van olyan biráia, akiben a legádázabb ellensége sem tud gáncsot találni. Hauser Gyula biró — mint helyettes községi biró már évekkel a községgé alakulás előtt — kezdettől fogva igazítja Szentmihály dolgait. Mióta pedig községgé alakultunk, azóta mindenkor csaknem teljesen egy­hangú bizalommal nyerte el szép tisztét. Lelkiisme­retes, feltétlenül megbízható, buzgó és példásan tiszta- kezű férfiú, kinek legfeljebb a Gáspár Imre idézett példázata szerint azért lehetne sok ellensége, mert igen sok emberrel tett jót. A községi ügyeket izről-izre ismeri kezdettől fogva, hogy tehát nagy munkásságát közsé­günk javára ezentúl is értékesíthetjük, valóságos kincs és szerencse. Hozzá a pártoskodás zavaros hulláma buonyára nem juthat fel, de legkevésbbé a mai idők­Lapunk mai száma 12 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom