Rákos Vidéke, 1916 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1916-04-23 / 17. szám
XVÍ. évfolyam. Rákosszentmihály, 1916. vasárnap, április 23. 1.7- szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZAMOS RÁKOSSZENTMIHALYI és rákosvidéki egyesület és testület hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: R á ko sszentmihá ly, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP Felelős szerkesztő BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre . . 10.— kou Fél évre . 5 _- r Neg yed évre . 2,50 . EGYES SZÁM ARA 24 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petit sor ára 20 fillér Várva vártuk a hosszú tél után a tavasz első ibolyáját. Várva vártuk a tavasz hírmondóját, a kis fecskét, hogy megérkezve a déli szellők szárnyain, a messze vidékről, elfoglalja üres fészkét a máskor boldog családi ház eresze alatt, s üdvözölje a ház nyájas lakóit ... A hosszú tél után megjött a föld virágos mosolya, kinyílott az ibolya kéken, a tavasz legelső virága illattal, bájjal ... a hősök sírján is ki kelt a vad virágocska, amelyet rájok a vándor szellők ültettek . . . Megjöttek a vándor madarak a honi vizekre, hogy beszéljenek a fegyverben álló népekről ... a népeknek folyton tartó küzdelmeiről, az embereknek véres tusái- ról még tovább és tovább . . . s lássák a még mindig üres családi fészkeket . . . , ahonnan rég elszállott a boldogság, a nyugalom, a nyájas, derűs mosoly s sötét ború ül az arcztkon . . . bánat nehezedik a szivekre, még a feltámadás ünnepén is . . . Kinyílott a virág azok sírján is, kiket hiába vár vissza a család, hiába sir vissza a bánat ... A gyermeki kérdésre, hogy hol vannak ők . . . csak néma köny a válasz a szülő-anya szemében. Hiába sir a bú a nemzet életét apasztó véres sebek felett a feltámadás második magasztos ünnepén, mert nem jött meg a béke fehér galambja, nem hajtott ki zölden a béke olajága, ami után az emberiség úgy eped és buzgón imádkozik. Mintha sima a zöld mezők felett a pacsirta dala, mintha reszketne a csalogány éneke . . . hiszen fájó szivek reszkető idegein jut az emberek leikéhez. Sohasem volt az emberiségnek ily szomorú husvétja. A Megváltót keresztutján csendes bánattal, viga- szos fájdalommal követte a megváltott emberiség, hogy megtisztult szivébe szálljon a feltámadás ünnepének öröméneke és most roskadozva halad az emberiség a saját kálváriája, szenvedése utján s csak az isteni vigasztalás nagy ereje lehet az, ami az Isten-ember szenvedéséből kisugározva erőt önt a fáradt szivekbe, kitartást ad a lankadó tagokba, hogy tovább és tovább vigye a keresztjét s le ne roskadjon annak terhe alatt, h°gy vigye az igazság zászlóját fel az ormokra s a kivívott győzelem jeléül ott kitűzhesse. ____Hogy áthassa az emberiség szivét az az igazság, hogy a legnagyobb igazság az a szeretet, amely lerakatja a gyilkoló fegyvereket . .' . amely visszaadja az emberiséget az emberiességnek . . . megértse az isteni szeretetből származó humanizmust . . . visszaadja az egyes embert családjának s a béke alapjait oly mélyen rakja le, hogy ne legyen hatalom, mely megvívhassa falait, lerontsa a tornyait, mert az emberiség szivében, megtisztuló közmeggyőződésében, akaratában, találja erős alapját s az ádáz tusák után a béke áldása gyógyítsa a sebeket ott, ahol gyógyíthatók. • A béke feltámadását, az emberiség jobb meggyőződését várjuk az Isten-ember feltámadásának hitéből, az Isten erejéből, kinek hatalma tart fenn világokat, bölcsessége áthatja az emberiség lelki világát s ha lerakatta a pogány népek véres fegyvereit, áthidalja az iszonyú mélységet, amely magába temette a népek nyugalmát, milliók és milliók életét és boldogságát. Csak Istenben bizhatunk, aki szavaival lecsende- siti a tengereket, ki előtt évezredek csak pillanat, ki megszámlálva tartja a csillagok milliárdjait s kimérte utjo- kat. Ki előtt a népek csak hangyaboly, kinek szavára lecsendesül a népek érzelmének hullámverése ... Ki gondját kiterjeszti a mezők virágaira s lehajol az árva gyermekhez s elhagyott özvegyhez . ... megszámlálja a könnyeiket s elégli szenvedésiket, hogy ne hiányozzék éppen a boldogság a boldog allelujából, hogy a béke nyerjen életet, melyért az emberiség Megváltója halt meg. Ünnepet, örömünnepet fog még ülni a világ, az emberiség lelki feltámadásának ünnepét... az isteni bölcsességtől meggyujtott emberi bölcsesség ünnepét ... a tudomány ünnepét, amely a tudást nem az emberiség megromlására, de boldogitására fogja felhasználni . . . annak az igazságnak ünnepét, hogy az emberiség kezében a fegyver csak védőeszköz lesz. Visszatér még az emberiség az isteni szeretet boldog érzelméhez, melynek fényénél felismeri az ember az embert... A legnagyobb tragédia ... az Isten-ember halála után is eljött a feltámadás. Az emberiség legnagyobb tragédiája után is meg éri még az emberiség az igazság, szeretet és béke fel— támadásának ünnepét.________________ Sz. L. Lap unk mai száma 14 oldal. ÜULSTrét ünnepén.
