Rákos Vidéke, 1916 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1916-01-02 / 1. szám

1. szám. 2 oldal. RÁKOS VIDÉKÉ & mások megrontásában szövetkezzenek, hanem igaz testvérek legyenek a jóban, a mások megbecsülésében és a tisztességes czélra törekvők támogatásában is és emeld trónjára, Uram, a százszor üldözött és meg­gyalázott igazságot! Adj, Uram igazi boldog ujesztendőt! Előfizetőinkhez! A Rákos Vidéke a mai nappal tizenhatodik évfo­lyamát kezdi meg. Másfél évtized becsületes munkája után aligha kell elveinkről, programmunkról, törekvé­seinkről elmélkedni. Tizenöt év óta híven szolgáljuk közönségünket, s a Rákos vidéke helyi érdekeit. Ha olykor akadt is valaki, kinek véleménye egyben-másban nem egyezett felfogásunkkal, arról mindenki meggyő­ződhetett, hogy a Rákos Vidéke becsületes meggyőző­déssel, semmi mellékczélt nem ismerve, önzetlenül és lelkes buzgalommal halad a maga utján. Nem ismerünk mást, csak a közérdeket, nem akarunk mást, csak tisz­tességes hangú, irodalmi színvonalon álló, szeplőtlenül magyar, hazafias és erkölcsös lappal szolgálni e szép és nagyjövőjü környék közönségét és helyi ügyeit. Tizenöt éven át zavartalan pontossággal és kér­lelhetetlen következetességgel járja útját a Rákos Vidéke s a másfél éve tartó háborús idők viszontagságaival is semmi áldozattól vissza nem riadva sikeresen megküz- dött s Isten segítségével a mai számmal tizenhatodik évfolyamát nyitja meg. Midőn az eddigi szives támogatásért és érdeklő­désért hálás szívvel mondunk köszönetét, egyúttal nyo­matékosan kérjük azt a jövőre nézve is. Szives olva­sóinkat különösen kérjük arra, hogy lapunkat ismerő­seik körében terjeszteni szívesek legyenek. Mi maradunk, akik voltunk, s ujult erővel, lankadatlan kedvvel és ambiczióval folytatjuk e neve­zetes időkben megsokszorozódott feladatokkal tetézett munkánkat, melynek egyetlen jutalma közönségünk pártfogása. Az elmúlt tizenöt év óriási átalakulásokat idézett elő a gazdasági élet minden ágazatában is. E másfél -évtized alatt sokszorosan megdrágult minden, nyomda, munkabér, papiros, festék s minden egyéb. A ,Rákos Vidéke“ tizenöt évvel ezelőtt négy oldalon jelent meg s tartalma azóta négyszer ötször akkorává fejlődött. Közönségünk önzetlen szolgálatában mindeddig mit sem hárítottunk át a megsokszorozódott terhekből olvasóinkra. Még most sem tennők ezt, miként a háborús idők másfél esztendejében önfeláldozón küzdöttünk ellene, de a papírárak újabb mértéktelen emelkedése végre is arra kényszerit, hogy a lap árát, mint azt az ország valamennyi lapja már régebben megtette, nehány fillérrel felemeljük. Csak jelentéktelen fillérekről van szó; egy negyed évben 50 fillérrel kérünk több áldoza­tot azoknak a költségeknek enyhítéséül, amelyeket e rendkívüli viszonyok zúdítottak reánk. A lap tartalmát nem akartuk csökkenteni, ezért inkább az előfizetés diját állapítottuk meg igen csekélylyel magasabban az eddigi tizenöt év óta érvényben levőnél. A Rákos Vidéke előfizetése tehát 1916. jan. 1-től: egy évre _______... K 10.— fél évre _______ K 5.— neg yed évre ____ K 2.50 Remél jük, hogy t. olvasóink megértő méltánylás­sal fogadják e kényszerű intézkedést s olyan kitüntető szeretettel fogadják ezentúl is lapunkat, mint aminővel eddig megtiszteltek. Szives olvasóinknak őszinte szívvel boldog uj évet kíván a Mákos Vidéke szerkesztősége és kiadóhivatala. HÍREK Fegyvereink győzelméért. A magyar püspöki kar három napos ájtatosságot rendelt el fegyvereink győ­zelméért. Csáky Károly gróf megyés püspökünk a kö­vetkező leiratban hívta fel az ájtatosság tartására az egyházmegye papjait * „A folyó évnek kezdetén, ellenségeinktől szoron­gatva édes Hazánkat és harczoló katonáinkat ünnepé­lyesen Jézus szt. Szivének ajánlottuk fel. Bár az Ur segítségével ellenségeinket szeretett Hazánk határaitól messze űzték seregeink, s testvéreink, kik egy évvel ezelőtt az ezeréves Magyarország hatá­rain tartották fel az ellenségnek tömegeit, most messze az ellenünk támadt országok területén belül hordozzák diadalmas zászlóikat: illendőnek, sőt kötelességünknek tartjuk, hogy a lefolyt évben elnyert kegyelmekért és égi segítségért Jézus szt. Szivének hálát zengve áldá­sainak bőségét a közelgő uj esztendőre is kérjük, s harezban álló testvéreinket újból a szt. Szív oltalmába ajánljuk. Ez okból elrendelem, hogy papjaim minden plé­bániai templomban ájtatosságot tartsanak szent beszéd­del, Jézus Szive litániájának és a folyó év első nap­jára elrendelt fölajánló imádságnak az imádásra kitett legméltóságosabb Oltáriszentség előtt való elmon­dásával. Felhívom egyszersmind a Ftdő lelkészkedő Pap- ! ságot, hogy a gondjaira bízott híveket buzdítsák arra, hogy az év utolsó napjainak egyikén leiköket az elkö­vetett bűnöktől a gyónás szentségében megtisztítva a közeledő uj esztendőt tömeges szt. áldozással kezd­jék meg.“ Az ájtatosságot templomunkban deczember 31-én Szent Szilveszter estéjén, újév ünnepén és vasárnap január 2-án tartják meg. A Nagykaszinó hírei. A Rákosszentmihályi Nagy­kaszinó választmánya január 8 án, szombaton este fél- nyolez órakor tartja rendes havi ülését. — A kaszinó­ban igen élénk volt az élet az utóbbi hetekben. A szil­veszteri estély próbái a hét minden napján népes tár­saságot vonzottak. — Málovits Lajos asztalosmester­polgártársunk a Nagykaszinónak lábtörlőket ajándéko­zott. A praktikus tárgyak hasznosan egészítik ki a Nagykaszinó felszerelését. — A Nagykaszinó hölgytár­sasága is kedves ajándékkal szerzett meglepetést. Az uj felszolgáló asztalokra, melyeket Evőid Béla adomá­nyozott, csinos térítőkét szereztek, még pedig kétféle minőségben és bőséges számban úgy, hogy minden alkalomra megfelelően rendelkezésre állanak. Az aján­dékok méltóan jelzik azt a szeretetet, mely közönségét a Nagy kaszinóhoz fűzi. A mi katonáink. Karácsony ünnepére sokan kerül­tek haza rövidebb-hosszabb, de inkább rövidebb szabad­ságra hadbavonult társaink közül. Aki el nem jöhetett, az meg a tábori posta utján küldi szeretettel teljes üdvözleteit. Idehaza van Boross Zoltán főhadnagy, Boross Károly ny. máv. felügyelő fia. Az olasz harcz- térről érkezett, sajnos, sebet is hozva a roppant küzde­lemből. Karácsonyi pihenőre jött haza Podmaniczky György báró, továbbá Reich Rezső, Krenedits Sándor főjegyző sógora, ki az olasz hareztéren küzdött vitézül és ugyanoda tért vissza. Itthon volt Takács Ágoston máv. hivatalnok és Homor Gyula vendéglős. — Pillér György állatorvos visszautazott az orosz hareztérre. — Kovács Ödön állapota örvendetesen javul, ereje szemmel- láthatólag visszatér. — Sajnálatos hirt hallunk Koriger Ágost főhadnagyról. Végig harczolt egész Szerbián s lejutott egész Albániáig. Ott legutóbb megsebesült. Maga irta meg esetét, tehát könyebb természetű a sebesülése. — i Marczell Aladár Lysából levélben küldi üdvözleteit. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom