Rákos Vidéke, 1915 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1915-02-07 / 6. szám
XV. évfolyam. Rákosszentmihály 1915 v>i«ámap február 7. fi Siám RÁKOS VIDÉKÉ TÁRSlDALMI, KÖZIGAZG ITÁSI ÉS KÖZQAf.DASAGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS RÁKOSSZENTMIHÁLY! ÉS RÁKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESIÜLET HIVATALOS LAPJA, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁIM. Előfizetési ár: Egész évre ....................8 ko Fél évié..........................4 . Neg yed évre.....................2 . EGY ES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal Egy egyhasábos petit sor ára 20 fillér Gyermekoltalom. Midőn e szerény sorokat megkezdeném, egy megboldogult emlékének áldozok. A sírnál vége a hiúságnak. közönséges emberi érdek nem lépheti át a sir küszöbét, de mégis vannak virágok amelyek a téli lágyban is nyílnak, amelyek nem hervadnak Ezek a kegyelet, nagyrabecsülés, soha el nem múló tisztelet, örökzöldjei. Az a megboldogult, akinek nevehez fűzöm e sorokat olyan volt, mint az örökzöld, szerény, nemes, becses, az is marad mindig, m'g emlékezni tudunk Ha közel volt valami a szivéhez, úgy a mi dolgunk volt közel, mert ha van valami szép, nemes az életben, úgy a gyermekek gondozása, a gyermekoitalom egyike a legszebbeknek A Gondviselés a legelső, legtermészetesebb nevelőül a szülőket, lehelül az anyát jelölte ki. Nagy csoda az anyai szív alatt rejlő gyermek. Nagy csoda az anyai szív. Az az összhang, együttérzés, ami a gyermek és anya szive közt van. megfoghatatlan Az a rettenthetlen bátorság és önfeláldozás hol volt a női szívben, hogy fejlődött ki, amidőn a nő imáját a kisded bölcső felett vitték az égbe az angyalok. Ki tudná megmondani, hogy miként van az anya öröme, fájdalma a gyermekéhez hangolva? Ki tudja azt megmagyarázni hogy mi költi fel az anyát gyermeke egyetlen mozdulatára? Ki tudná megmagyarázni, mi teszt oly forróvá az anya imáját? Ki méri meg az anyai szereiet tengerei, de ki látja be a szenvedés mérhetetlenséget, ha felváltja a nő örömét, imáját az anya gyásza? Hiszen a fájdalom és szeretet oly rokon ! Illatozó rózsa a szeretet virága s mindjárt mellette van a fájdalom szúró tövise. Nincs semmi kicsiny, nincs semmi nagy az anyának. amit észre nem venne, illetve el nem tűrne, áldozni nem tudna, ha gyermekéről van szó D’ Arc Jankát elégettek a máglyán s jól eső hagyomány, hogy épen maradt a szive. Az arcz rózsái elhervadnak, a fiatalság örömei eltűnnek, de az elet o vasztó kemenczéjeből épen kerül ki az anyai szív tiszta gyémántja. Ez a legnagy"bb igazság amely a szemlélődő ember eiőtt egész szabályosságában ragyog, bárhonnan tekintsük A kereszténység alapitója. Jézus, anyja karján jelent meg és ez nem véletlenségböl történt. Engedjétek hozzám jönni a kisdedeket — mondotta és megáldotta a gyermekeket Ez a szó az anyáknak szól első sor ban, de szól mindnyájunknak, *z ő szava nyomán keletkeztek az emberbaráti intézmények az ő szava alapján szűnt meg a kegyetlenseg Taygetos hegyén Az egyház elöljárt a gyermekek felkarolásában. Áwaházak, menhelyek a hazában az egyházzal együtt keletkeztek. Az iskolák, árvaházak az egyház leányai. Egyháziak, világiak közös szeretetével épültek fel a szeretetházai, ménhelyei. _____A magyar törvényhozás (1901. Vili XXI t.-cz ) kim ondotta azt, amit csak ki kellett mondania, mert a magyar ember szivében mindig élt, hogy a szegény beteg gyermeknek joga van az élethez, a gondviseléshez. Törvényeink szelleme szeretettől van áthatva. Benne van a gyermekoltalom, menhelyek, jótékony intézetek, megtorló eljárás a gyermeki túlságos munka ellen, s a gyermekbiróság. Bar ez utóbbi amerikai intézmény, mégis a magyar törvény szelleme előtt tisztelettel hajlik meg mindenki mert ez a törvény a magyar embernek nemcsak eszén, de szivén is keresztül m*nt. Az a segély, amelyet a hadbavonultak gyermekei fognak kapni, szmten arról tanu^ko iik. Ha az országos intézmény 17 menhelyen 53 ezer gyermeket lát el a ligán k vül, vájjon mennyit kell ellátnia ezenkívül? Ha az állam ily nehéz viszonyok közt is gondoskodik segélyről, mennyivel inkább keli egyháznak, tár- sadalo nnak egybeforrni, hogy azokat a gyermekeket karolják fel, akiknek atyjuk, a mi közös anyánk, szeretett hazánk oltalmában e>ett el. Ha a magyar szív mindig érzékeny, szeretet teljes volt az árvák iránt, mennyivel inkább az lesz azok iránt, akik meg vannak fosztva a szülői szív szereteté- től, azon szülőétől, aki eletet a hazaért áldozta aki árváját hátrahagyta. A mi hazánkban elárvult árvának elhagyatva nem szabad élni. Sz. L. J .ih-i atlan uta*. Rákosszentmihálynak — ennek a szépen fejlődő, | kitűnő nyaralóhelynek — két fő kö/lekedési útvonala ! van: az eg\ik, amely a fövaro-bol vezet odi. a másik meg a Csömöri ut Ez a Csömöri ut talán még fontosabb a másiknál, mert 1. ezen az utón hordják a csömöriek és a többi környékbeli községi lakosok az élelmiszereket a rakos- szentmihalyi piaczra ; 2 ez az ut vezet a vágóhidhnz; 3 ez az ut visz ki a temetőhöz és 4 ez az ut köti össze György-. Gyurkovics-, Pórszád/,-, a volt Gsukássy-, Anna és Árpád-telepeket I az anya községgel Ezen az utón járunk be a községbe adót fizetni; bevásárolni; az orvoshoz, a gyógyszertarba és a villamos állomá-'hoz. Ez az ut tehát meglehetősen frekventált. i Amellett szép egyenes, itt ott magas nyár- és akácz fákkal szegelye/.ett és visz va'ahova Az anyaközséget összeköti egyrészt Bud^ pesttel, másrészt C ömörrel, a I palotai utón at pedig Czmkotával Kistarcsával Kere- » pessel, Gödöllővel és innen tovább Hatvannal És Rákosszentmihálynak ez a fő közlekedési u'ja a vágóhíd és a hülyék intézete közti laposon abszolúte járhatatlan részint a feneketlen sár részint ped'g a laposon fel- fakadó es a Csömöri utón átfolyó viz miatt. Ez meg van azóta, mióta Csömörről Budapestre . . 'V- . .. I. Lapunk mai száma 14 oldal.
