Rákos Vidéke, 1915 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1915-11-28 / 48. szám
4. oldal. RÁKOS VIDÉKÉ 48. szám. Képviselőtestületi közgyűlés. Igen szép, taitalmas és érdekes közgyűlést tartott Rákosszentmihály képviselőtestülete szerdán délután. Nem volt felesleges frázisgyártás, czéltalan vita, hanem komoly tárgyalás, a melyekből csak hasznos eredmények származhatnak. A gyűlés épített is: foglalkozván Szabó József közérdekű indítványaival, meg rombolt is, eltiporván az értékemelkedés adójának évek óta kisértő, de halvaszületett eszméjét. De szükséges is, hogy a tárgyalásuk anyagából kivessék a felesleges és értéktelen terheket, melyek csak a hasznos munka elől vonják el az időt és figyelmet igaz ok nélkül. A gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére Hauser Gyula bíró, Csizmadia Gyula és Wayand Károly tagokat kérte fel. Krenedits Sándor főjegyző előterjesztette a községháza építkezéséből kifolyólag még szükségessé vált 25000 koronás kölcsön kötvényét. A pénzt 6 25°/0-os törlesztessél, és 3° 0 stornódíj kikötésével a Pesti hazai első takarékpénztár egyesület folyósítja ötven évre, tehát felevenként 781 kor. 25 fillér törlesztendő, amiben minden járandóság benne foglaltatik. A képviselőtestület névszerinti szavazással egyhangúlag elfogadta, A községi polgári leányiskola tanítótestülete személyenként 300 koronás drágasági pótlékot kért. A főjegyző előadta, hogy az államsegély kiutalványozása küszöbön áll, a község szívesen segítene, sőt a saját tisztviselőin is segíteni kellene de fedezet nincs. Javasolja, hogy mig a kormány intézkedése meg nem érkezik, addig tartsák függőben a kérelem elintézését. Wayand Károly előlegképen óhajtaná kíutalványozni a kért összegeket, de kénytelen volt indítványát elejteni, mert — sajnos — a község semmi készlettel nem rendelkezik. Szabó József indítványait mutatta be ezután a főjegyző. Az indítványok a talajvizek és a közterületeken felgyülemlő vizek okozta bajokat panaszolják és a súlyosan érintett vidékek érdekében kérnek intézkedéseket. A főjegyző elmondotta, hogy ez ügyekben már a szükséges lépéseket régebben megtették és több ízben panasszal járultak az alispánhoz és a kultúrmérnöki hivatalhoz. Az alispán legutóbbi rendelkezése arra utasította a közönséget, hogy a szükséges műszaki terveket és leírásokat készíttesse el. Ez azonban igen nagy költséggel jár s most a háború alatt a község arra fedezetet teremteni nem tud. Ha a helybeli érdekeltek, főként a szakferfiak elkészítenék, az lendíthetne a dolgon. Igaz, hogy a Czinkotai Nagyitczénél levő vizlevezetést egy idő óta ismeretlen okból lezárták. Szükséges, hogy ezzel szemben Czinkota községnél felszólaljunk és a felsőbb hatóságtól is intézkedést kérjünk. Szabó József az előadó javaslatához hozzájárul. A Nagyitcze mellett épülő foglalkoztató-telep építésének vezetőségét is figyelmeztessék a vizlevezetés bajaira. A közgyűlés hozzájárul a javaslatokhoz. Schwertzig Antal a főváros hatósága és az állatvédő egyesület utján orvoslást akar kérni a Rákos- falvára vezető ut (úgynevezett Fekete hid útja) borzalmas állapota ellen. A „Rákos Vidéke“ hathatós közbelépését kéri. Helyesléssel fogadják. A Vida- és György-telep vizének levezetése érdekében bzabó Józsefnek egy másik indítványa a Szilas- patak medrének mélyítése iránt kér kezdeményező lépéseket. Krenedits főjegyző előadja, hogy a Szilasba vezetés hasztalan, mert a telepek szintje mélyebb, mint a patak medre s a bajokon igy segíteni nem lehet. Egyébként a Szilas ügye már elintézett dolog. Közvetlenül a háború kitörése előtt már a szaklapokban is megjelent a pályázati felhívás a Szilas rendezésének munkálataira, melyeket Rákospalota és Pestújhely is nyomatékosan sürgetett, a mozgósítás miatt azonban abban maradt ! minden. Megsürgethetjük, utalva arra, hogy a hadifog- ! lyokat esetleg felhasználhatják. ' Szabó József köszönettel tudomásul veszi a nyert felvilágosítást. Kéri, hogy csakugyan tegyünk sürgető felterjesztést. A képviselőtestület hozzájárul. Azt az indítványt, hogy a lejtmérési térképeket szerezzük meg a község irattára számára, helyesléssel fogadják de költséges volta miatt alkalmasabb időkre halasztják. Végül előterjeszti Krenedits főjegyző Szabó Józsefnek az értékemelkedés adójára vonatkozó indítványát, mely azt óhajtaná, hogy a be nem épített telkek értékének emelkedését adóztassák meg. A javaslat nem uj — mondja a főjegyző, — már bamu István tett két évvel ezelőtt hasonló indítványt. Akkor eljárt a dologban Hauser bíróval együtt és azt a felvilágosítást kapta, hogy ilyen adót csak a törvényhozás léptethetne életbe, de községek számára semmi szin alatt sem adnának. Czéltalanul nem készít hát olyan tervezetet, amely kivihetetlen. Ha a képviselőtestületi tagok akarják, kíséreljék meg, de czélt nem érhetnek vele. A közmunka napszám diját már fel akarták emelni 1 kor. 50 fillérről 2 koronára, vagyis házanként, a törvényes évi négy napszám fejében 6 koronáról 8 koronára, de még ez sem vihető keresztül a háborús idő alatt, bármilyen méltányos is. Balázsovich Zoltán tovább akar menni ebben a dologban. Kéri az indítványozót, vonja vissza javaslatát nemcsak azért, mert kivihetetlen, hanem mert ha lehetne akkor sem kellene nekünk ez az adó, mely igazságtalan és méltánytalan. Rákosszentmihály fejlődésének fontos tényezői azok, a kik pénzüket helybeli telkekbe fektették s nem szabad őket elriasztani. Az üres telkek jövedelmet nem hoznak, a kamatveszteség felemészti az értékemelkedéssel járó nyereséget. Ezek a családok itt közérdekből évtizedek óta rengeteget áldoztak s a sok év óta tartó súlyos viszonyok nagy kárt zúdítanak rájuk azzal, hogy vagyonukat nem tehetik jövedelmezővé, eladni nem tudják telkeiket. Ma valóban méltánytalan az a törekvés, hogy még több teherrel sújtsuk őket. A betterment eszméjével, mely itt csak üres jelszó lehet, egyszersmindenkorra végeznünk kell. Évtizedek előtt a radikális szoczialista programm vetette felszínre, akkoriban sokat Írtak róla s egy idő óta beledobták nálunk is a közforgalomba s mert mélyebb vizsgálat nélkül tetszetősnek látszik, hatásos szólamul használható. íme, a jóakaratu Szabó József, ki nagy buzgalommal rótta össze a közérdek szolgálatát czélzó indítványait, felszínesen nézte a dolgot és magáévá tette a régen elej- I tett eszmét, mely olyan javaslatai között, mint az ércz- j czel kevert homok, melyet együtt bányásztak ki, de a mit ki kell szitálni az értékes ásványok közül. Nem akarjuk többé időnket erre a megint felmelegitett dologra pazarolni: véglegesen napirendre térünk felette. A képviselőtestület általános helyesléssel fogadta ezt a felszólalást, valamint Szabó József kijelentését, hogy indítványát visszavonja. Igaz, hogy hozzátette, azért, mert a nyert felvilágosítás szerint kivihetetlen, bár szerinte nem lenne méltánytalan. Illetőségi ügyek tárgyalása merítette ki a közgyűlés napirendjét. PALLAGIILONA FOGTECHNIKUS Lakik most: Rákosi-ut 34. I. em. Feljárat az épület hátsó részén. Található egész nap.
