Rákos Vidéke, 1915 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1915-01-31 / 5. szám
RÁKOS VIDKKR 5 szám 2. oldal Fugyi vásárhelyen hanem Rúd* pest szekeslővái os köz vetlm határszélén let ndö XVII. kerület* bt*n. kizárólag el őreiidü. imellijf» ns kö/önseiíi.’el. Holló Ágos'onné gwiszns halalanak heteben « Magyar V-dö egyesület uj|ás/ervezese küszöbén a hazafini lelkesedés és in mzeti öntud .tra ébredés nagyszeiü korszakában! Tszielt Nemzet! A magyar magyar marad, ha a toronyba viszik vagy a ku ba eresztik is. Má' pedig a magyar „víz* t prédikál, de bort iszik.“ Sőt ebben az esetben megfoiduva : bort prédikál, de vize' iszik . . Issza a levét a sajat úri könnvelmüsfgének, vétkes íelületessegenek. Holott mostanság olyan világot élű ik, amikor minden apró vetek súlyos bűn a hazafiságunk ellen. Nevelni kell még ezt a nemzetet. Nevelni é tanítani, a kikre ped'g a ve/etes feladata hatul: gyámságuk alá venni. Ha nem tudunk vigyázni magunkra jöjjön a hatóság jöjjenek a kiváltságos vezeiők és irányítsák ; tetteinket. Hajtsák el korbacscsal a csábítókat és adja I nak vi de met a h tósagok hogy gyengeségünket ki ne hasznaihassak kap/Si idegenek. j Mi pedig ne prédikáljuk tovább hz igazságokat, hanem ébridjiink fel végre s teijüek magunkhoz igazan! aaaBaBBaaaBaBBaBaaaaBaaaBaaaaaBBaaaBBaBaaaaaaaaaaaaaaaaaaaBs A r.ikoss/entimh.iiyi posuihiva ai. A következő levelet kaptuk : Igen tisztelt szerkesztő ur! Mint regi előfl/e Ő|b kerem szíveskedjek soraimnak b. lapjiban helyt adni. A mai viszonyok ugyanis melyek a portán észt 1 hetők, az' hiszem minden tákosszentmihá yi lakost, kinek ott dolga van. kellemesen érintenek ingyen az illető kereskedő vagy mayáidéi. — ellentétben a regi postames téri állapi tokkal Eittkin've attól h* gy mily kellemetlen volt a postavezetös* gyei va ó ermtke es azok íl ‘gmatikus , viselkedése miatt, gy kran karóban »rintett sok rákos- I szentnnhalyi lakost a hanyag es rendetlen kézbesítés, stb. J Ezen mizériák most — mióta a kincstári kéz- ie.-> eletbe- lepeit—megszűntek, de sajnos, úgy hírlik hoyy a reyi pO'tauiestei'seg vissza fog jönni es mi ki leszünk teve újból a sok kellemeilensegnek. bzerény velemenyem az, sokkal jobb lenne, ha a mostam állapotok maradi áriak n eg Ezért is ké*en többek neveben a helyi ed elöljáróságot — ha módjai au van —hasson oda, hogy a mai rend-zer megmaradjon. Ha az elöljáróság ez ügyben nem tehetne semmit, ak-or nekünk, érdekedt feleknek kellene összefogni és kül- döttségileg kérni a minisztert, hogy kincstári postát létesítsen, illetve hagyjon községünkben. Ez idő szerint talán többen kic inek talaliát közsé ünket arra, de nincs messze az az idó mikor igen nagy szükségünk I lesz a kincstári po-tahivatalra és nem fogjuk tudni meg- j kapni Ezért kellene tennünk valamit meg most, amig — azt hiszem — nem késő. Ezen indítványomnak — azt gondolom — csak j hi\ei lehetnek, mert mindenkinek érdeke a pontos j kézbesítés es mindenkit kellemesen érint, ha a kezelő- i séggel barátságosán és előzékenyen lehet érintkezni, I am t bizony régente nem tapasztalhattunk. Azon reményben hogy igen tisztelt szerkesztő ur is magáévá teszi ezen óhajunkat, vagyok igaz tisztelő híve Miihlbadier Márton. Készségesen helyt adtunk a közérdekű felszólalásnak s a magunk részéről is megállapithatjuk, hogy postánk kezelése jelenleg igényeinknek teljes mértékben megfelel Rohamosan fejlődő községünk postaforgalma j egyre növekszik s a régi módi kezelés arányaiból csak- j úgy kinőtt, mint a régi helyiségből, mely ellen általá- » nos volt közönségünk panasza. A község a postával szemben megtette kötelességet, midőn megte elő nio dein helyiseget t* remt-tt számara es becsapott rendelkezésére amivel a lakos-ágnak igazan fontos érdekeit szolyalta Most már méltán kernetjük a műidig méltányos es belát" postaigaz. atoságtól hogy a hivatali a maga részéről is lejlessze es a rendes kincstári posta hivatalok sorába leptesse elő. Az utóbbi idők kellemes tapasztalatai meg'amtoitak rá. hogy milyen előnyökkel jár az reánk, publikumra nezve s így igazán nagyon lehangoló lenne, ha e tekintetben visszalejlödés vészé dolmenek szolgáltatnának ki. A levél híven tukrözteti vissza a közhangulatot s igy annak tartalmát, mint közönségünk általános véleményét es óhajiását melegen ajánljuk az illetékes körok figyelmébe es jóindulatába. HÍREK P» stvarrregye virilistái Agorasztó T-vadar főjegyző most adta ki P. stvarmegye legtöbb adót fizető bizottsági tagi inak névjegy/éket. A háromszáz vhilisla közi az elsó helyei Va adj L. Árpád kalocsai ersek fog- la ja el, a ki 223 636 korona adóvrl van lölvéve. a melyet azonban nala — lő,»api czimen kétszeresen sza-i iianaK Az eisek után C aky Karoly Emánuel gróf váczi püspök következik 39 687 korona adóval (kelszeresen) majd Prónay Dezső báró 38 633 koronával (kétszeres) Tízezer koronánál löbbet fizetnek a következők: Vigyázó Sándor g'óf 33 877 korona. Hajós József cs. é^ kír. kamaiás 30 316 korona (kétszeres), Fülop kó- buryi herczeg 9 876 korona. Vigyázó Feiencz gróf 27 844 korona (kéi.-z-re ), Györgyei Ihés 21 239 kor., Tel'-ki József grot 17 252 ko.ona (kétszeres), Buo Zsig- mond 14 810 korona (kétszeri s), Sctiossberger Laj->s báró 14 013 korona, Sctiossberger V «tor báró 13 943 korona, ->zapáry Frigyes gróf dr 13.814 korona (két szeres), Harkányi Frigyes báró 12 482 koron*, Orczy Andor báró 12 3C0 korona Földva-y Merrier dr 11 676 korona (kétszer- s) Podmamczky Géza haró 10 736 ko róna (kets/ere-) Üessewífy Emil grót 10 550 Korona.— A névsorb n szerepel meg: Szemere Miklós cs es kir. kamarás 8036 koronával (kétszeres) YVekerle Sándor dr 6558 koron ivaI (ketszce-), Keglevich Git»or g óf 4629 koionával, Rá lay Gedeon gróf főispán 3428 koronával. Da iá -yi Ignacz dr. 3241 koronával (kétszeres) Förster Aurel dr 21 (»3 koronával (kétszeres) A névjegyzékbe fölvett utolsó vnilista tag adója 1457 kor. 02 filler. Harcztéri hősök kul usza A háborúval kapcsolatos társadalmi és hivatalos akciók között kétségtelenül a legrokonszenvesebb és legnépszerűbb lesz az, amelyet a Had- segélyző Hivatal kezdeményezett azzal a kegyeletes és amellett hadtörténelmi és hazafias szempontból is rendkívüli fontosságú czéllai, hogy a hareztereken hősi halált halt magyar katonák emléke az utókor, az elkövetkezendő nemzedékek számára méltó módon megörökíttessék. A Hadse- gélyző Hivatal égiszé alatt ebből a célból egy bizottság létesült „Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság“ czimen, amelynek elnökei Kirchner Hermann cs. és kir. altábornagy, a Hadstgélyző Hivatal vezetője és dr. Lukács György v. b. t t. orsz. képviselő. Ez a bizottság igen szerencsés gondolattal akarja megvalósítani nemes czélját és pedig felhívást intéz az egész ország közönségéhez, hivatalos hatóságokhoz épúgy mint magánosokhoz, hogy minden adatot, amely harctereinken elesett hőseink halála körülményeire és a harctéren tanúsított hősi cselekedeteikre vonatkozik, épígy az elesett hősöknek rendelkezésre álló arczképeit küldjék be a bizottságnak. Az ilyenformán
