Rákos Vidéke, 1915 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1915-10-31 / 44. szám

44 szám. RÁKOS VIDÉKE 5, oldal. természet átölelhetetlen nagyszerűségét, a pásztorkodó, < halászgató, szántogató magyar közparasztok cserényei- j nél, kunyhóinál szőtte meg hirnes selyempalástját a ‘ királyi és vitéz ősmagyarok úri fa j táj u, nemes népének ... * A fák ritkuló lombját aranyveres-lével löttyentette le a hervadozás bús hajnala, de meg nyitott ajtónál üldögélhetünk és kellemesen zsiborogtatja testünket a meleg sugár . . . Valami szoigos tyuk rekedten kárál: a tojást eltojván; lotyognak a kacsák és a termes nagy, fehér drótkalitka zsibolygó, taika-barka kis madárkái is ügy örvendeznek a csendes, szép őszidőnek. Ázsiából s Afrikából leginkább pintyőke fajták ezek, a Rónay Tivadar jegyző barátom es bátyám kedves kis madárkái, amelyek most a minden békés rendet és csendes üzletet felforgató világháboruskodás miatt szintén bőjties napokat éldegélnek. A kukoriczakenyérbőt nemcsak nekünk jutott ki, a kalitkák szárnyas népségeire a gazdag aratással sem derült fel jobb. bőségesebb világ, mert afrikai köles- magokat nem lehet szállítani s igy fehér kölesre, magyar- kölesre szorultak a napfényes meleg világrészek olyan inyencz kis madárkái, mint a hamvas tarkán forgolódó, szemet s lelket bájolitó: paradicsom-, dominikánus-, aczélkék vida-, narancsarczu-, korálcsőrü-, tigris-, hófehér rizs-, zebra- s afrikai nemes énekes-pintyőkék, társa­ságában a bohó tolvaj törpeszarkácskának. ezüstcsőrű fáczánkának, barnástarka japán sirálykának, gyöngyös szürkepettyes muskát-madárnak, bíboros madagaszkári vörös szövőnek és Matyi névről jól éitő kínai fülemilé- nek, melyből az állatkertben is van nyolcz darab és ■ egy szusszantással ötször hatszor csattogtatja nótáját. .. E 39 főnyi csodaszép és kedves madártanyában a hazai berkek szárnyas világát Csupán a süvöltő vörös gimpli és tengelicze képviselik - kegyeletből. A .gimpli“ ugyanis arról nevezetes, hogy miután jóllakik, himecske ez a veres vitéz, etetni szokta a nőstényke tér geliczét, me­lyet egy alkalommal szabadjára akartak bocsátani Rónayék, de hiába zavarták ki, a nyitott ajtón át ismét visszatért a — rabságba. A nemzetek is önkéntesen sokszor vál­lalnak igy rabságot ... Az etető vályúnál — persze . — ember s madár könnyen felejt, jóllakottan is csak i a farkas vonyitozik a szabadságért, az etetővályu tehát 1 a legfőbb jelentőségű . . . Madárkáinknak az afrikai | kölesmagokon kívül hangyatojás, lisztkukacz és légy J kívánatosabb csemegéik, most a háború a madárételek j beszerzése tekintetében is gondokba sodorta a mada­rászokat és azt a négy budapesti madárkereskedőt, , névszerint Jakabffy Gizellát a Kaplony-Juranekot a j Kossuth Lajos-, Klusek Mariskát a Rigó-, Tobter és j Schindlert a ÍSemmelweisz-utcákból. Bizony maga a i madárkereskedés, cserebere üzlet is fennakadt és pang. i Szomorú képet mutatnak a madárkereskedések üres 1 kalitkái és most inkább bolhászkodó macskákkal, nyafogó j kutyakölykökkel s ugrándozó mókusokkal telerakott ! „ózlágjai“ . . . Nemcsak bizonyos élelmek hiányát sinyhk meg i a meleg világrészek kényes madárkái, az úgynevezett í „beszoktatott“ példányok a lakhelycsere miatt is gyak- j rabban szenvednek, mert sok esetben az éghajlat és j viz minősége és változása is pusztitólag hat rájuk. | Miksa ur, nyugalmazott magyar államvasuti felügyelő, J Debreczenben évekig sikeresen ápolt és beszoktatott 30 darab külsőo szági madarat, de lakást változtatván, négy darab kivételével Budapest-vidéki falucskánkban, — Rákosszentmihályon — elpusztultak a madárkái, állítólag a vizet nem tudták megszokni a kis kényes- kedők, amelyeknek tisztántartása és gondozása is oly tökéletes szeretetet igényel, mintha csak gyermeket nevelnénk — cuclin ! Hiába : a természetes szabad élet­módot pótolni nehéz művészet. * A budapesti állatkertnek Juranek mester az egyik főszállitója, mig Hamburgból Hagenbeck Krisztina az első, Európa legkiválóbb madárnagykereskedője. Juranek mester természetesen a madarak járás-kelését is alaposan figyeli és szemmeltartja, tavaly és az idén azonban hiába mondogatta : — Na, jetzt müssen kommen (no most jönniök kell)! — Ázsiából Oroszországon át csak nem jöttek, csak nem érkeztek meg azok a várva-várt, igen káp­rázatos szépszinü „csonttollú* madarak, melyek telhe­tetlen étvágyukról (vielfrasz) hirnedtek, a haicmezök tűzvonaláitól visszariadtak még ezek a falánk madarak is ... A torkosság mellett némely madarat egyébként a veszekedési hajlam is jellemez, ilyen „falurosszák“ például a sáfránypintyek, már a törpe szarka inkább csak hencegni szokott és nyegleségeivel, zsiványkodá- saival kellemetlenkedik a Rónay-tanya békés pintyőkéi­nek, melyeknek a hófehér, tiszta kalitkáját, a beállított, eredeti pihenő- és tornázó-helyül szolgáló két ágbogas fatörzsökkel, fonott- és deszkaházikó-fészkek, ivó evő vályucskák festői csoportjaival, — madarász barátom maga építgette, hogy madárkái jól találják magukat és jókedvűen beszélgessenek . . . — Mert a madárének tulajdonképpen nem ének, — úgymond Rónay - hanem beszéd ... Ha éhesek, ha vigadoznak, ha bánkódnak és betegeskednek, vagy felhőfalt tollal a mérges haditáncot ropják: mindig csak beszélnek s mindent érthetően kibeszélnek az én madaraim. . . . Aki velők szeretettel foglalkozik, ha nem is látja őket, már a hangjok után megmondja, hogy milyen kedvök van és beszédjök után felismeri, megkülönbözteti mindeniket. * A kalitkák népe napfeljöttekor és napáldozta előtt a legbeszédesebb. Örvendezve felelgetnek vissza a füttyögető rigóknak, ha a szomszéd kertben hamiskásan hívogató, csalogató szózatára rázendít ez a fürge madár. — Áj, áj! — a kis „koráll pintyőke“ csőrében egy gazszállal táncrakerekedik, a „nyakkendős“ meg úgy nyiszorog, mint a kenetlen talyiga és bolond-óra­[Stereo Zeiss Tessarokkal, iTükörreflex Kamerák, »Görz Anschütz Ango,stb. [teljes garancia mellett. Radó Prizma s látcsövek, verseny-, va­dász-, tengeri-, szinházi- célokra’alkalmas Zeiss, Busch, Goerz, Voigt­länder stb. teljes garan­ciával félárban kaphatók: 9 fényképezőgépek és vadászfegyverek üzletében, Egyetem-tér 5. Vétel, csere.

Next

/
Oldalképek
Tartalom