Rákos Vidéke, 1915 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1915-09-05 / 36. szám

36. szám. 2. oldal. RÁKOS VIDÉKÉ nek, ha mielőbb jelentkeznek. A háború befejezte után jelentkezők már nem lesznek figyelembe vehetők. Az előadottak alapján felhívom alispán, polgár- mester urat, tegye a fentieket minél szélesebb körben közhírré és utasítsa a közigazgatási hatóságokat, hassa­nak a községekben levő végleg elbocsátott csonkultakra és bénákra egyénileg is oly irányban, hogy orvosi utó­kezelésre, mesterséges testrész alkalmazására, illetve rokkant iskolában való tanulásra mielőbb jelentkezze­nek. A jelentkezések történjenek kis- és nagyközségek­ben a községi elöljáróságnál, rendezett tanácsú, vala­mint törvényhatósági városokban pedig a polgármester által kijelölt szervnél. A községi elöljáróság, illetőleg a polgármester által kijelölt szerv igyekezzék a jelentkező által bemondott adatok valódiságáról meggyőződést szerezni, továbbá, amennyire behatóbb orvosi vizs­gálat nélkül ez lehető, megállapítani, hogy az ille­tőnek orvosi utókezelésre, mesterséges testrésszel való ellátásra, vagy rokkant iskolában való oktatásra van-e szüksége? Mindezt jelentse a Csonkított, Béna és Belbeteg Katonákat Gondozó Hivatalnál, mely (az ugyan­akkor megszűnő Csonkított és Béna Katonákat Gondozó Bizottság helyett) folyó évi szeptember hó 1 én kezdi meg működését. Czime: Budapest, Országház, VII. kapu, III. bizottsági terem. A hivatal hatáskörébe fog azután tartozni, hogy az utókezelésre, művégtagra és oktatásra rászoruló volt katonákat a nekik megfelelő intézetbe behívja. Meg vagyok róla győződve, hogy Alispán, Polgár- mester ur hazafias érzésével és szocziális érzékével a haza védelmében megsérült katonák érdekében indított akczióm sikeréhez a maga részéről is hozzá fog járulni és hogy a közigazgatási hatóságok minden lehetőt el fognak követni az érdekeltek felvilágosítása iránt. Budapest, 1915. augusztus 12. Tisza s. k.“ Budapest, 1915. augusztus 19. Fazekas alispán. Pedig hát, az a harcztéren hősi halállal hazáj- védelmében elhalt katona, — legyen az tiszt vagy köz legény — egyaránt megérdemelné legalább is azt, hogy örök pihenő helye úgy legyen megjelölve, hogy azt a háború lezajlása után a hozzátartozók felkereshessék, feltalálhassák, ha módjuk van hozzá, maradandóan meg­jelölhessék, de légióként a kedves hant felett elmondhas­sák utolsó Istenhozzádjukat, búcsújukat, imájukat. Pedig milyen könnyű ennek a megoldása! Csak tanulni kéne az ellenségtől. Lám, az orosz katona sirhelye, — ha maga az orosz temetteti el — egy négyszögü kis deszkával van megjelölve, a melyen a név stb. be van égetve. Ezen jelzés évekig is felismerhető. Nem lehetne ezt nálunk is megcselekedni? Talán még egyszerűbben ? En azt hiszem igen és nem is kerülne annyi időbe, fáradságba, mint a gályákból Összeácsolt fakereszt és a czeruzávali felírás. Ha pedig ez kivihetetlen (?) volna, a tintaczeruzávali felirat is többszörösen, jobban, tartó- sabban tüntetné fel az írást. A tapasztalt gyakorlat szerint eszközölt feliratok, teljes valójában feleslegessé teszik a külön megjelölést, a külön sirt. Sokat-sokat lehetne még Írni a harcztérről, az elpusztított falukról, az átélt nyomorúságokról, az elképzelhetetlen, szivet facsaró, lelket megbénító álla­potokról, de hagyom azt azoknak, akik arra hivatottab- bak és a sok borzalom közé, — hogy az elképzelhetőbb legyen — hellyel-közzel némi derűt is tudnak majd leírásukban bele szőni . . . Az én tintám nagyon fekete szinü találna lenni, s ize túl keserű! Megkülönböztetett tisztelettel vagyok, Csömörön, 1915. augusztus 28., a Tekintetes Szerkesztő Urnák kész hive Bitskey Gyula közs. főjegyző. Elesett hőseink sírja. — Levél a szerkesztőhöz. — Tekintetes Szerkesztő Ur ! Nem szeretek újságba írni, nincs hozzá sem tem­peramentumom, sem időm, különben pedig irásiszony- ban szenvedek, most azonban szükségét érzem annak, hogy keservesen szerzett és érzett tapasztalataimnak zsilipjét megnyissam, s abból annyit, amennyit közre adjak — remélve, hogy azzal szolgálatot teszek — a velem hason sorsban levő százezreknek. Négy napot töltöttem fenn a Beszkidekben a Weretyszow 742° harcztéren, kerestem egy hősi halált halt kedves rokonom sirját, amely — az ezredparancs- nokság s szemtanuk egymást fedő értesítései szerint — külön van kereszttel és felírással megjelölve, s könnyen feltalálható. Négy napot áldoztam arra, hogy minden keresztet, jelt megnézzek, a sors eddig nem kedvezett, kutatá­saimat folytatom. Kutatásaim közt sok*sok kereszttel ellátott egyes és tömegsírt találtam, amelynek legtöbbjén a primitiven összeillesztett kereszt vagy fejfán — egy tenyérnyi lefaragott helyen — közönséges irónnal, nagyobbára gyakorlatlan kézírással van felírva az alatta pihenő hős neve, rangja, s az eltemettetés ideje. A keresztekre irt név 7/i0 részben olvashatatlan, elmosódott. Mondhatom, keserves munka, nehéz vállal­kozás a sok sir közt megállapítani a keresztet, nem a terep nehézsége, de a fent előadott oknál fogva. t'szta» rendszerető, felvétetik. Rákos- jaiUUllUIIU, szentmihály, Csömöri ut 59. Köszönettel vettük a magyar jegyzői kar kitűnő­ségének hazafias és okos levelét, melynek tanácsa bizo­nyára számos elesett hősünk sírjának feltalálását köny- nyiti meg. Stereo Zeiss Tessarokkal, Tükörreflex Kamerák, Görz Anschütz Ango,stb. teljes garancia mellett. Radó Prizma s látcsövek, verseny-, va­dász-, tengeri-, színházi- célokra alkalmas Zeiss, Busch, Goerz, Voigt länder stb. teljes garan­ciával félárban kaphatók: $ fényképezőgépek és vadászfegyverek üzletében, Egyetem-tér 5. Vétel, csere.

Next

/
Oldalképek
Tartalom