Rákos Vidéke, 1915 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1915-08-22 / 34. szám
2. oldal. RÁKOS VIDÉKÉ 34. szám. Bár fájdalomtól gyötört, de a honszeretettől áthatott szívvel ünnepel a nemzet. Bár az egész nemzet sir és fohászkodik, mégis bizalommal mondja: , Tekints István király szomorú hazádra, Fordítsd szemeidet országodra.* Vezesd te szent kéz e nemzetet igazságos harczai- J ban. Vezesd a becsület mezején, a harczmezőn dicső j győzelemre, a nemzet nagyságához, múltjához, jövőjé- i hez méltó békére ! Vezéreld a nemzetet, a mely csak akkor kötötte fel kardját, amikor el akarták temetni hazáját! Sz. L. Rákosszentmihály története. Néhány évvel ezelőtt igen érdekes adatokat közöltünk a jeles tudós, Pettkó Béla egyik könyvéből Rákosszentmihály hajdani történetére vonatkozólag. Az idézett adatok hitelesen megerősitették azt a ma is élő száj - hagyományt, hogy a mai Rákosszentmihály, illetőleg a Szent-Mihály puszta helyén egykor virágzó község állott, amely a török hódoltság alatt pusztult el. Pettkó Béla annak idején komoly Ígéretet tett, hogy alapos kutatások segítségével kideríti és megírja lapunk számára Szent-Mihály egész hajdani történetét, s midőn az adatok jó részét sikerült felhalmoznia, örömmel jelentettük közönségünknek, hogy milyen érdekes közlemény fog megindulni lapunkban. Sajnos azonban, Pettkó Béla nagy elfoglaltsága miatt és főként azért, mert több adat megszerzése igen bonyodalmas és fáradságos munkát kíván, a mű még nem készült el teljesen s igy e tekintetben még mindig türelemre kell kérnünk szives olvasóinkat. De addig is, amig az általános érdeklődéssel várt közlemények napvilágot láthatnak, ismét kiválóan figyelemre méltó adatokkal szolgálhatunk egy másik most megjelent munka nyomán, amely a hajdani Szentmihály község létezését újabban is megerősíti és még ismeretlen mozzanatokat is említ. Ghobot Ferencz hatvani ez. prépost, romhányi plébános, kinek értékes történetírói munkássága sok elismerést szerzett, a tizedik évszázadát élő váczi egyházmegye történeti névtárát írja meg s művének első része „az intézmények története* most hagyta el a ; sajtót. A kiváló becsű munka, melyhez Gsáky Károly gróf püspök irt előszót — a fóti esperesi kerület plébániáiról írván, ezeket közli : Csömör nagyközség Budapest közelében, villamos vasút mellett, posta, távirda, telefon, vasút helyben. Lampert comes 1135-ben a bozóki monostornak adományozta Chemer falut. Későbben megvette a Zay- család, mely innen vette előnevét, 1299-ben előfordul Franciscus de Chemer és a család más tagjai az 1434, 1447, 1484. és 1492. években. Pray szerint a kalocsai érsekségnek terjedelmes uradalmai voltak Csömörön, Czin- kotán és Szentmihályon. A török uralom alatt elnéptelenedett, az 1669. évi összeírásba az elpusztult falvak között fordul elő. Szelepcsényi György kalocsai érsek, régi okmányokra támaszkodva, visszakövetelte az érsekség csömöri birtokait, melyeket az ujszerzési bizottság a Wattay családnak ítélt oda. A törökök kiűzetése után lutheránus vallásu tótokkal népesítették be s 1720-ban már 42 háztartást Írtak benne össze. Későbben Grassalkovich Antal gróf birtokába jutott és a gödöllői uradalom sorsában osztozott. A XIX. század elején a budai hegyek szöllőtermő vidékének számos német kapása költözött Csömörre, az 1809-ki kolera által megtizedelt lakosság pótlására. Temploma már a török hódoltság előtti időkben is volt. Az 1721. évi Canonica Visitatio szerint akkor a falu feletti dombon kath. kápolna romjai voltak láthatók. A Wattayak az általuk betelepített evangélikusok részére templomot építettek, melyet Grassalkovich, midőn 1741- ben Csömört megvette, a katholikusoknak adott át és lelki gondozásukra szerzetest rendelt. A nagylelkű föl- desur 1771-ben kezdte építtetni a mostani templomot, melyet Salbeck Károly 1773-ban a Szentháromság tiszteletére megáldott. Azóta ismételten megújították és 1912-ben kiíestették. Harangjai 1780. és 1851-ből valók. Az egyházmegye szervezésekor Csömört Kerepeshez csatolták, 1761-ben pedig az újonnan alapított mogyoródi plébániához. Herczeg Grassalkovich Antal 1792-ben plébániát alapított Csömörön, hozzácsatolván Czinkotát és Puszta - Szentmihály t. A kereszteltek anyakönyve 1793-ban, a megholtaké csak 1797-ben kezdődik. Canonica Visitatiója 1842-ben kelt. Kegyura: Lukács Antal örökösei és a rákosszentmihályi közbirtokosság. Egyházi nyelve, magyar, német és tót. Hozzátartoznak: Nádormajor, Óhegy, Középhegy és Ujhegytelepek. Lakosainak száma: Rk. 1676. Ref. 65. Ág. 904. Izr 69. Kf. 2. Fiókegyházai: a) Czinkota, nagyközség, mely a budapest-kerepesi villamos vasút megépítése óta rohamosan növekszik, az anyaegyháztól 3.6 km.-nyire van. Geyza és László herczegek a Salamon király ellen viselt háborúban Zyngota-major mellett táboroztak és itt esett el Ernyei bán. IV. Béla király 1259-ben a nyulak- szigeti apáczáknak adományozta Scingatha néven s ekkor már falu volt. Az apáczák itt templomot építettek és plébániát alapítottak. Tamás bíboros pápai követ 1542-ben az apáczák panaszára kiközösítés terhe alatt tiltja, hogy őket bárki is kegyúri jogaik gyakorlásában korlátolni merészelje (egyebek közt) Zinkota és Zent- mihal egyházaiban. Tehát a Mátyás királyról és a czin- kotai papról szóló adomának (czinkotai nagy iteze) valami történeti magva is lehet. A török uralom alatt 1553- 4 ben 20 portás hely, 1562 — 3 ban 14000 akcset jövedelmezett. Lakói ekkor kálvinistákká lettek. Későbben teljesen elnéptelenedett. Beniczky Tamás 1605-ben, mint pusztát bírta, aki ismét benépesítette lutheránus vallásu tótokkal. — Régi templomát az 1721-ki Can. Visitatio szerint az ágostai vallásuak foglalták el, melynek alsó része és tornya a XV. század gót stílusában van megépítve. Beniczky Tamás földesur 1747 ben másik templomot építtetett a katholikusoknak, melyet 1837-ben majdnem teljesen átépítettek. É templom Szent Mária Magdolna tiszteletére van ajánlva. Hozzátartoznak: Forrásmajor, Lucskamajor, Corvin-telep, Ehmann telep és Huszka-telep Lakosainak száma: Rk. 4642. Ref 771. Ág. 1694. Gk. 22. Izr. 465. b) Mátyásföld, autonóm, virágzó nyaralótelep, melyet 1887-ben a „Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete* alapított. 1904-ben igen csinos templomot épiZöldike vendéglő Rákosfalva. W8T Tágas szép nyári kerthelyiség, 'll Minden időben friss meleg és hideg ételek, Elsőrangú részvénysör. Tiszta fajborok, kitűnő hegyaljai borkülönlegesség. Kényelmes külön helyiségek társaságoknak és estélyek számára. Számos látogatást kér Kovács Kálmán vendéglős.
