Rákos Vidéke, 1915 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1915-06-27 / 26. szám

4. oldal. RÁKOS VIDÉKÉ 26. szám. tartást lelkészünk. Csizmadia Gyula végezte. Tanuk vol­tak Lippe Ödön Sándor és dr. Relle Mátyás. Az eskü­vőt szűk családi körben rendezték, mégis nagyszámú érdeklődő sietett a boldog pár üdvözlésére. Ott volt Beniczkyné Batthyány Ilona grófnő, ki valóságos öröm­anyai tisztet töltött be. Iskolánk statisztikája. A rákosszentmihályi elemi iskolába 1914/15. tanévben beiratkozott 483 fiú, 469 leány, összesen 952. Kimaradt 47 fiú, 43 leány, össze­sen 90. Meghalt 2 fiú, 2 leány, összesen 4. Év végéig járt 434 fiú, 424 leány, összesen 858. Osztályonként járt: I. 186, II. 192. III. 198, IV. 154, V. 95, VI. 33. A gazdasági ismétlő iskolába beiratkozott 28 fiú, 58 leány, összesen 86. Az iparostanoncz-iskolába be­iratkozott 89, felszabadult 22, kimaradt 10. Év végéig járt 57 és pedig az előkészítő osztályba 12, I. 14, II. 21, III. 10. A mi katonáink. A napokban hazaérkezett a harcz- térről Kovács Ödön egészségügyi zászlós önkéntes. Érdekes történeteket hozott. Meglepetésszerüleg került haza küldetésben s csapatát most már Lembergben fogja újra megtalálni. — Itthon volt az ifjú Tóbiás is jó erő­ben, egészségben. — Ellenben aggasztó hírek keringe­nek a mi vitéz községi végrehajtónkról, Birtok Zsigáról. A többszörösen kitüntetett és előléptetett hős katona sorsáról még nincs hiteles hir s igy nem mondunk le a reményről, hogy az elestéről szóló híresztelés valótlannak bizonyul. — Érdekes levelet kaptunk Jahoda Frigyestől, Ungvárról. Ezeket írja: „Muszkákat kergetve — szégyen­szemre — kimerülve kórházba kerültem. Már-már meg­szokva a váltakozó völgyeket, a gyönyörű hegykoszo- ruzta helyeket, alig várjuk, hogy a kórházi rabságból újra a frontra kerüljünk. Betegek — arczukon még a láznak jele — önként jelentik az orvosnak, hogy egész­ségesek. Mind vágyik Lembergbe vagy még tovább, hamar végezni a muszkával, s azután a taljánt elpáholni. A bácskai legények, kik hegyet sohasem láttak, úgy mennek, mint az edzett turisták. Csak az első napokban néztek nagyot, mikor reggel eltűntek a hegyek, mert felhők takarták ! Ahol a lelkesedés oly nagy, ott csak győzelem lehet. Csak annyit: „Lieb Vaterland magst ruhig sein.“ Szerkesztő urnák igaz tisztelője Jahoda Frigyes.“ — Végtelenül kedves és érdekes levelet irt a harcztérről Farkas Ferencz dr., ki a Rákos Vidékéből a harcztéren is figyelemmel kiséri dolgainkat. Szivből örül a nagy kaszinó alakulásának és minden haladásunk­nak. írja, hogy Pillér György állatorvos, kivel egyideig együtt volt a harcztéren, messze került el tőle, más harcztérre. bzives szavakkal üdvözli összes kedves isme­rősét — Elbert József és Glázer János, akik Przemsyl- ben estek fogságba, levelező-lapon értesítették család­jukat, hogy egészségesek s útban vannak Taskend felé, Szibériába. Az áprilisban feladott leveleik csak a napok­ban érkeztek el hozzánk. Végtelenül jóleső tudat az nekünk idehaza, hogy községünknek ilyen őszinte, meleg szivü barátai vannak, kik nagy szeretettel gondolnak vissza reánk. A budai dalárda hangversenye. Múlt számunkban közöltük a kedves hirt, hogy a budai dalárda jótékony czélra hangversenyt rendez Rákosszentmihályon. Az előadást 29-ére tervezték, azonban közbejött akadályok miatt el kellett halasztani. Minthogy pedig a község­házi nagyterem berendezése csak a kaszinó alakulás után készül el, úgy határoztak, hogy a szép és érdekes hangversenyt mindenképen alkalmasabb időben, csak szeptember hónap folyamán tartsák meg. Tisztességes házaspár házmesteri állást kaphat Rákosszentmihályon, Bizalom-u. 5. Verdes Árpádnál. A nagy kaszinó. A nagy kaszinó ügyében még mindig tartanak az előkészítő munkálatok s igy az : alakuló gyűlés meghívóját lapunk zártáig nem lehetett i kibocsájtani. Végleges elhatározás szerint a nagy kaszinó augusztus elsejével nyílik meg, a mikorra minden elő­készület rendbe jön. A héten ismét számos uj tag jelentkezett, s igy az uj egyesület úgyszólván napról- napra erősbödik. Farkas Ferencz dr. és Pillér György j a harcztérről jelentették be csatlakozásukat. A „Vén í fiuk“ belépési nyilatkozatai is a minap érkeztek meg ; Krenedits főjegyzőhöz. Halálozások, f Kellner György. Nagyon pusztul a i rákosszentmihályi törzslakosság gárdája. Sűrűn hull a I könnyünk; jobbjaink elvesztését siratjuk. Az elmúlt hét I megint fájdalmas gyászt hozott. Ezúttal egy olyan s férfiú szakadt el tőlünk, aki bár kisebb tényező volt j közéletünkben, mintája volt a buzgó, becsületes, korrekt, ! odaadó polgárnak. Az öreg Kellner György már mint idős ember, nyugalmát élvezni jött Rákosszentmihályra az Almási Pál-telepi alapítók gárdájával s bár sze­repet sohasem kért és keresett magának, német ajka miatt nagy társaságokban is ritkábban fordult meg, mégis mindig és minden jó ügyben kivette részét, | minden jóezélu munkában ott volt s mindenre készsé- ' gesen meghozta a maga áldozatát. Kezdetben ő volt a templomgondnok, (templomatya) s e téren pontos, lel­kiismeretes buzgalma és lelkesedése felejthetetlen szol­gálatokat tett. Később visszavonult, de az egyháztanács­ban mindig élénken érdeklődött dolgaink iránt és gyakran értékesítette ötleteit és észrevételeit. Beszélni nem tudott megtanulni magyarul, de érzelmében igazi magyar ember volt. A „Rákos Vidékét“ kezdettől fogva hűségesen olvasta és részben lefordittatta családtagjai­val, hogy minden ügyünkkel tisztában legyen minden­kor. Gyűléseken hagyományos volt, hogy valami jóin­dulatú ötlete érdekében felszólalt Kellner Görgy, következetesen igy kezdvén szavait: „Bitt’ums Wort.“ Az öregek igy nevezték maguk között Kellner Györgyöt, aki igen nemesszivü, tisztalelkü, izröl-izre derék és lelkes férfiú volt. Hetvennégy évet élt. Halálos ágyán, midőn felvette a halotti szentségeket, örömkönnyek kö­zött vette még tudomásul, hogy plébániánk létesült s megkönnyebbülten adta át lelkét az Urnák. Halála őszinte, igaz gyászt keltett. A községi kaszinó kitűzte a gyászlobogót s a temetésre nagy tömegben vonult ki törzsökös lakosságunk. A ravatalnál Csizmadia Gyula lelkész igen szép, meleg szavakkal búcsúztatta el a megboldogult érdemes társunkat, ki szép családot ne­velt és halálával _ kiterjedt rokonságot borított gyászba. Spannraft Ágostonná, szül. Melczer Irma, Spannraft Ágoston festőművész neje junius 22-én déli fél 12 óra­kor életének 29-ik, boldog házasságának 6 ik évében meghalt Budapesten. A kedves fiatal úrnő egykor ked­velt tagja volt a rákosszentmihályi társaságnak, hol még a régi Appl-villában rendezett sporttelepi műked­velő előadáson Szabó Antival együtt szerepelt szép sikerrel. Nemsokára azután férjhez ment a fiatal Spann- raft Ágostonhoz, kivel boldog házasságban élt korán elkövetkezett haláláig. A mélyen sújtott család iránt a lészvét általános. Zöldike vendéglő Rákosfalva. PT Tágas szép nyári kerthelyiség, 'll Minden időben friss meleg és hideg ételek, Elsőrangú részvénysör. Tiszta fajborok, kitűnő hegyaljai borkülönlegesség. Kényelmes külön helyiségek társaságoknak és estélyek számára. Számos látogatást kér Kovács Kálmán vendéglős.

Next

/
Oldalképek
Tartalom