Rákos Vidéke, 1915 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1915-05-30 / 22. szám
2. oldal. RÁKOS YIDÉKE 22. szám. győződése. hogy az uj alakulás a helyi társadalom és a község erdeke, s biztosítja a többi társadalmi csoportot, hogy a községi kaszinó a legjobb indulattal s őszinte barátsággal lép a közös szervezetbe. Kovács Aladár a rákosszentmihályi kaszinó alelnöke kijelenti, hogy a kaszinó részéről nincs megbízatása, hogy nyilatkozhassék, hanem a hallottakat a kaszinó választmánya elé fogják terjeszteni. Egyéni meggyőződése az, hogy a körmozgás példájára, itt is igy lehetne legköny- nyebb megoldást találni. A községi kaszinó a rákosszentmihályi kaszinó szecessziója volt,— térjen oda vissza. Nem is kell uj alakulás, hiszen ott a kaszinó. A községi úgyis kimondta, hogy feloszlik : ők kebelükbe szívesen várják. Ha belépnek, a vezetőség lemond, válasszanak ujjat és menjenek át az uj helyiségbe. A rákosszentmihályi kaszinó helyiségére még két évi szerződés áll fenn, de joguk van, ha a háztulajdonos nem fogadná el a felmondást, a helyiséget értékesíteni. Pálfi János : A községi kaszinó nem oszlott fel, csak kész feloszlani, ha az uj alakulás érdekében ez kívánatos. Krenedits Sándor: Utal arra, hogy éveken keresztül az volt az egyesülés akadálya, hogy mindig egyik kaszinó a másikat akarta beolvasztani. Erre a térre ne lépjünk. Kovács Aladár, mint újabb lakos, tévedésben van, mert nem ismeri a múltakat. Huszonöt-harmincz éve áll fenn és működik az a társaság, amely ma a községi kaszinó gerincze- Az Almásy Pál-telepi par- czellázás kezdetétől élt a szombati társaság, melynek tagjai vetették meg a község alapját, s létesítettek mindent, ami itt lett. Ebben a társaságban egyszer, sok év múlva, valamiért megsértődött két újabb rákosszentmihályi lakos. Ezek kiváltak s asztaltársaságot alapítottak, amelyből fejlődött a rákosszentmihályi kaszinó. A szombati társaság pedig, mint Rákosszentmihályi Kör folytatta tovább életét. Akkor is próbálgatták az egyesülést, a Kör tagjainak egy része be is lépett a kaszinóba, de a közgyűlésen történt inczidens miatt nagyobb részük ismét kilépett, a Kör pedig alapszabálymódositás után Községi Kaszinó nevet vett fel. Arra nem lehet tehát hivatkozni, hogy a községi kaszinó lenne származék, mert ez súlyos tévedés. Kovács Aladár: Ö nem igy tudta a dolgokat, de akárhogy van, bizonyos, hogy körülményesebb dolog, ha két kaszinó oszlik fel, mintha csak egy. Urbányi János : Fizikailag sem vihető keresztül a kaszinó feloszlatása a rendelkezésre álló rövid idő alatt. Ahhoz határozatképes közgyűlés kell, melyet nehéz összehozni. Az idő rövidsége is más megoldást ajánl. Balázsovich Zoltán: A legnagyobb veszedelem, ha erre a térre lépünk át. Mindig ilyesmin tört meg minden jóakarat. A múltat ne bántsuk. Nem akarjuk senki érzéseit érinteni. Nincs győztes és legyőzött. Nem szabad megalázni senkit. Csakis a teljes paritás alapján lehet a kérdést megoldani. A múltnak sem dicsőségére, sem keserűségeire nem hivatkozunk. Uj korszak kezdődik. Most pontot teszünk a múltakra. Minden egyesület bonyolítsa le a maga ügyét szabadon, maga. Ez nem sürgős és alárendelt kérdés. A lényeg, hogy Rákosszentmihály intelligens közönsége egyesült erővel, közös egy akarattal alakit egy uj, nagy kaszinót s bevonul a községházi helyiségekbe. Ennek természetes következménye, hogy a meglevő egyesületek megszűnnek. Mondják ki, hogy az uj kaszinót megalakítják s legyenek szószólói a saját körükben a terv megvalósításának. Mindenki követni fogja őket. Az uj kaszinó pedig nyújtani is fog a tagoknak valamit, nem mint az eddigiek kezdetleges helyiségeikkel és berendezésükkel. Hazafias és helyi érdekeket szolgáló kötelesség, hogy megszervezzük az egységes társadalmat. Urbányi János felemlíti a pénzügyi szempontokat. Életképes lesz-e az uj egyesület. Hány tagot várunk, mennyi a tagsági dij ? Krenedits Sándor szerint körül-belül 20 korona lesz az évi tagsági dij. Már kétszáz taggal életképes a nagy kaszinó. Vázolja a terv részleteit. Farkas Géza : Véleménye szerint 24 kor. tagsági dij sem lenne túlságos. Határozottan pártolja a mozgalmat és lelkes hive a nagy kaszinónak. Kovács Aladár: Pesszimista az uj egyesület fennmaradása dolgának megítélésében. Mi biztosit újabb kiválások ellen ? A többség akaratában nem tudunk megnyugodni, innen a sok visszavonás. Balázsovich indítványát tartja legalkalmasabbnak. Egyénenként lépjünk be és gyüjtsünk tagokat s akkor látjuk meg az eredményt. Tehát ne az egyesületek fuzionáljanak, hanem uj kaszinó alakuljon. Ez könnyebb megoldás. Krenedits Sándor: kész ezt az eljárást követni. Bocsássanak ki felhívást és gyűjtsenek tagokat. Szükséges volt azonban ehhez a meglevő egyesületek pártolását kikérni és támogatását megnyerni. Balázsovich Zoltán: Bizonyítja, hogy az uj kaszinónak életképesnek kell lenni. Am a jelenlevők legyenek az eszmének apostolai. Előre biztosítsuk azonban az egyes érdekelt csoportokat, hogy minden ambicziót és törekvést honorálunk és egyenletesen kielégítünk. Kovács Aladár: Itt ne kezdjük, mert ha már is vannak egyéni ambicziók, akkor már is rossz útra tévedtünk. Ilyesmi nem lehet irányadó ! Pálfi János: Községi érdek, hogy a községházi helyiség értékesíthető legyen. A magunk kára lenne, ha annak hiányát adóval kellene pótolni. Kötelességünk a községgel szemben is elősegíteni a kedvező megoldást. Balázsovich Zoltán : Ez másodrendű szempont a nagy kaszinó erkölcsi értéke mellett. Értékesíteni lehet, de a helyiséget a helybeli intelligencziának kell kezében tartani. Annál jobb, ha nincsenek személyes igények, csak méltányosságból és előzékenységből érintette azt. Többen szóltak még, Krenedits Sándor, Pálfi János, Schvarczl József és mások s végre egyhangúlag abban állapodott meg az értekezlet, hogy a tagok gyűjtését nyomban megkezdi és Krenedits Sándor főjegyzőt felkéri, hogy a felhívást azonnal bocsássa ki, a továbbiakról pedig azután döntenek a jelentkező tagok. Az értekezlet a legszebb reményekkel oszlott szét. * Krenedits Sándor főjegyző a következő felhívást bocsájtotta ki: Igen tisztelt Polgártársunk 1 Teljes bizalommal és szeretettel kérjük fel, hogy legyen segítségünkre, szép, virágzó községünk fejlesztésében és társadalmának egyesítésében. Nem akarunk mást, csak azt akarjuk, hogy: Rákosszentmihály úri társadalmát egy erős, nagy szervezetben egyesítsük; Intelligens közönségünk rendelkezésére, igényeiknek megfelelő, méltó helyiség álljon; A nagy községháza díszterme és fényes helyiségei úri közönségünké maradjon és jövedelmezőség tekintetében a község is biztosítva legyen; Ne fizessünk semmiért ötféle tagsági dijat; Művelődési, hazafias, emberbaráti és közérdekű czélokért, egységes társadalmunk, egy erős testület keretében buzgólkodhassék. Ma, e történelmi nagy időkben, minden magyar ember hazafias kötelessége, hogy az erők egyesítésére törekedjék. Nagyszerű feladatok várnak a polgári társadalomra, le kell dönteni tehát minden válaszfalat, a mely erőnk kifejtését csak akadályozza. Ön is akarja ugyanezeket! Minden jóindulatú, önzetlen polgártársunk akarja s ezért kérjük, Írja alá és nyolcz nap alatt küldje vissza a mellékelt nyilatkozatot és gyűjtsön tagokat a Rákosszentmihályi nagy (úri) kaszinónak. Hazafias tisztelettel, az alapítók nevében Krenedits Sándor főjegyző.
