Rákos Vidéke, 1915 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1915-04-25 / 17. szám
RÁKOS VIDÉKE 17. szám. 4. oldal. Galaschek Ferencz betegsége. Mint örömmel értesülünk kedves polgártársunk, a nag\ beteg Galaschek Ferencz állapota javulásnak indult. Bár a súlyos bajt még nem győzte le teljesen, de a betegség lényegesen enyhült. Érdekes, hogy mindig figyelmes és páratlanul udvarias barátunk betegsége alatt sem tagadja meg önmagát s most is szeretettel megemlékszik ismerősei, barátai nevenapjáról, hűségesen elküldvén figyelmes üdvözléseit A jókivánatok hét tetővel szállnak visszafelé azzal, hogy bárcsak mielőbb újra itt látnánk már ismét magunk között épen és frissen, mint azelőtt. Halálozás A közbecsülésben álló Petráss családot mély gyász érte Rákosszentmihályon. A forrón szeretett, kedves nagymama, Petráss Istvánná édes anyja, őzv. szuboticzai Kiss Frigyesné, szül. szuboticzai Kiss Etelka, április 17-én délután V45 órakor, életének 84 ik évében rövid szenvedés után elhunyt. Előkelő és nagyszámú rokonság élén három gyermeke szuboticzai Kiss Manó, bazelidesi Petráss Istvánné és szuboticzai Kiss Czeczilia gyászolják. Nagy részvét mellett temették el a róm kath. egyház szertartása szerint a rákosszent- mihályi temetőben. Hauser Gyula anyósa felgyógyult. Megírtuk annak idején, hogy Hauser Gyula biró anyósát, özv. Deinaiszky Jánosnét sajnálatos baleset érte, minek közvetkeztében a család a beteget a Pajorszanatoriumba szállította, hol, mint örömmel értesülünk, a csonttörés hosszú, gondos kezelés után begyógyult. Hauser biró lábbadozó anyósát most hazaszállittatta Rákosszentmihályra s itt leánya, Hauser Gyuláné részesíti szerető ápolásban üdülésének ideje alatt. A mi katonáink. Kedves levelező lapot kaptunk a héten a harcztérről. Farkas Ferencz dr. főhadnagy és Pillér György állatorvos közösen küldik üdvözleteiket Orosz Lengyelországból az itthonmaradottaknak. Örömmel lelték fel egymást a messze idegenben és soraikban lapunknak is juttatnak jóleső megemlékezést, többek közt ezt írván : „Valami nagy gyönyörűség itt, az idegenben olvasni a Rákos Vidékét!“ — ügy látszik, nemsokára a három Partos testvér is hadiszolgálatba kerül. Mindhárman katonák most is, de egyelőre még Budapesten maradtak volt. — Itthon járt a napokban Klimkó László huszárhadnagy, ki a Száva partján teljesít szolgálatot s már ki is tüntette magát. — Megsebesült Tóth Gyulának, ismert anna-telepi polgártársunknak fia. A Kárpátokban csatázott s kezén kapott könnyebb sebet, amellyel haza került. — Ugyancsak hazaérkezett a héten Kollmann Emil, a m. kir Opera- ház nálunk is ismert tagja. A Kárpátokban munkásosztagban működött s vitézségéért a bignum laudist nyerte el és főhadnaggyá lépett elő. Hivatalos küldetésben jár s megy vissza a harcztérre. — Kitüntette magát Grósz Ernő is, az anna-telepi Kolos és Grósz téglagyáros czég tagja. Mint a miskolczi 65. gyalogezred zászlósa vonult be a háború kezdetén s eddig állítólag százötvennél több ütközetben vett részt. A vezetése alatt álló hatszáz katonával 2500 oroszt fogott el Duna- jec mellet. Ezért a vitézi tettéért hadnaggyá léptették elő és vitézségi érmet kapott. Most négy hete Rákoson átutazott, Galicziából Bukovinába, hol ismét oly hősiesen harczolt, hogy a német vaskorona kitüntetésre terjesztették elő. — Korpás Béla tüzérkáplár a Kárpátokban harczolt vitézül, de márcziusban megsebesült és hazakerült. — Haupt Károly és Schnur Péter Przemysl hős védőseregében voltak és orosz fogságba estek. — Harbach Gyula honvéd szintén derekasan kivette a részét a nagy harczokból. Három kitüntetést is kapott. A Kárpátokban megsebesülve, németországi kórházba vitték. — Mészáros Sándor 32-es és Mészáros István 68 as harezosok is megsebesültek a kárpáti küzdelmekben. Előbbit Budapestre, utóbbit Aradra vitték kórházba. — Berki János honvéd Homonnáról irt legutóbb deczember hóban. Azóta nem tudnak róla — Menich József (Antal fia) állítólag elesett a kárpátokban. Valószínűbb azonban, hogy sebesülten orosz fogságba került. — Hasonlóképen eltűnt Pálfi Rezső is — Bóta Béla, aki a szerb harezokban megsebesült szakaszvezetö lett és érdemkeresztet is kapott. — Mühlbacher György már felgyógyult sebéből — Misák Mihály császárvadászt őrvezetővé léptették elő és a franczia határra vitték. — Meszes Lajos, aki több kitüntetésben részesült már, Zimony- ban fekszik betegen — Hagl József huszár pedig Tordacson. Márton Zoltán gépkocsi ezredével Klosteinburgban van. — Kuncs Pál a Kárpátokban, Makádi János orosz Lengyelországban harczol, Juhász László sebesülten került Budára kórházba, Székely Miklós vártüzér Komáromban van, Czurmul József pedig a fővárosban teljesít tűzoltó szolgálatot. A Közúti közgyűlése. A Budapesti Közúti Vaspálya Társaság 21-én tartotta meg 50-ik évi rendes közgyűlését Lánczy Leó v. b t. t. elnöklete alatt, a kereskedelemügyi miniszter képviseletében Hegyeshalmy Lajos dr. miniszteri tanácsos jelent meg. A formaságok elintézése után Lánczy Leó elmondotta megnyitó beszédét, melyet a Közúti vaspálya társaság 5ü éves fennállásának szentelt. „Sajátságos fátumnak lehet minősíteni, - mondotta többi között — azt az érdekes jelenséget, hogy társulatunk megszületése és megalapítása éppen egy korszakot alkotó háború küszöbén fogamzott meg. Az osztrák-porosz háború előzményét és készülődését értem ez a'att, mint a hogy 50 éves évfordulója is világra szóló háborús események közepette folyik le Ezen két történelmi korszak eseményei közé ékelve megelégedéssel mutatunk rá azon megszakítás nélkül való óriás fejlődésre, a melyre vállalatunk büszkén tekinthet vissza. Az ötven éves jubileumot a társaság a fönnforgó viszonyok között nem ünnepli ugyan meg formailag, de az igazgatóság nem zárkózott el az elől, hogy amint az ilyen nevezetes alkalmakkor szokás, a társaság alkalmazottairól megemlékezzék. E czélra az igazgatóság egy nagyobb összeget fordít, amivel egyúttal a társaság alkalmazottainak a jelenlegi drágaság közepette segítségére van. Imrédy Kálmán dr. részvényes hangoztatta, hogy az igazgatóság a háborús viszonyok rendkívüli nehézségei közepette is megállta helyét és zavartalanul fenntartotta az üzemet. Csak a leglelkiismeretesebb munkával és nagy körültekintéssel lehetett a háboiu okozta bonyolult feladatnak teljes eredménnyel megfelelnie, miért is indítványozza, hogy fejezze ki a közgyűlés az igazgatóságnak, Sándor Pál vezérigazgatónak, az egész tisztikarnak és személyzetnek teljes elismerését és köszönetét. Schwarz Vilmos dr. részvényes javasolja, hogy a társulatnak a háborúban hősi halált szenvedett alkalmazottainak neveit a közgyűlés jegyzőkönyvében öiökitsék meg. (Általános helyeslés) Wodíaner soma a kistarcsai gyár üzleti eredményét tette szóvá. Sándor Pál vezérigazgaió mindenekelőtt hálás köszönetét mondott az összes felszólalók tárgyilagos bírálataiért. Az elismerés különösen jólesik most, a midőn az igazgatóság kisebb osztalék kifizetését javasolta. Fölsorolta végül azt az áldozatot, a melyet a társaság a hadba- vonult alkalmazottak és azoi< családjaikért, valamint a társadalmi akcióban való erős résztvevős lévén hozott. Az adott felvilágosítást a közgyűlés élénk helyesléssel fogadta. A vita berekesztése után az elnök kimondotta, hogy az elesett alkalmazottak emléke a jegyzőkönyvben megörökittessék és fö hívására a közgyűlés hálás kegyeletének fölállással adott kifejezést. Azután a közgyűlés megállapította a mérleget és zárszámadást és elhatározta, hogy osztalék fejében részvényenként 25 K-t, élvezeti jegyenként 15 korona fizettessék, 685.530 korona és 86 fillér pedig a jövő évi számlára átvitessék. A szelvények május i-töl kezdve a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és az Általános Hitelbank pénztárainál fognak beváltatni. A közgyűlés a felügyelő-bizottság eddigi tagjait újból megválasztotta. Az okos tehén. A most folyó rettenetes háborúban történt, hogy ellenségeink, kivált Belgiumban szándékosan elárasztották azokat a területeket, melyeket más módon a németek hódításától megóvni nem tudtak. Egy ilyen elárasztott területre kiküldtek a németek nehány kisebb csapatot csolnakokon, hogy az elárasztott falukban és majorokban nézzenek szét, nem találnak-e megmentendő élőlényeket. Egy majornak istállójában nagy meglepetésükre egy tehénre bukkantak, mely a jászol keskeny peremén állva fejét, illetőleg orrát oly magasra tartotta, hogy az a vízből kiállott. A tehén fején pedig hat kis törpe kínai tyúk helyezkedett el. Így a tehénnek okos ösztöne saját magát és a tyúkokat a vízbe fulladástól megóvta. Gondatlan anya tragédiája. Borjádi János rákospalotai káplár kiütéses tífuszt kapott a harctéren és bele is halt betegségébe. Szegény édesanyját annyira lesújtotta a bánat, hogy fájdalmába beleőrült. Nem hagyta nyugodni az a tudat, hogy fiát megmentette volna az életnek, ha Szanitécz tetüport küldött volna neki, a mely szer tudvalevőleg az egyetlen biztos irtószere a kiütéses tífuszt okozó ruhatetünek.
