Rákos Vidéke, 1915 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1915-03-21 / 12. szám

4. oldal. RÁKOS VIDÉKÉ 12. szám. Halálozás. Özvegy erdödi gróf Pálffy Pálné, született nagykárolyi gróf Károlyi Geraldine palota- és csillag­keresztes hölgy, az első osztályú Erzsébetrend tulaj­donosa márczius 15-én Budapesten meghalt. A katholikus ügy nagyon sokat köszönhet a fenkölt lelkű grófnőnek, aki a katholikus vallási és szocziális intézmények egész sorát alapította és bőkezűen pártolta. Különösen meleg- szivüséggcl támogatta a szegényeket, akik valódi őr­angyalukat veszítették el a boldogult úrnőben. Tisztsé­geinek betöltésére még életében gróf Zichy Rafaelnét, született őrgróf Pallavicini Edinát kérte fel utódjául. A rákosszentmihálvi patronázs egyesület, melynek a volt Vittek kertben van a telepe, szintén jóltevőjét vesztette a nemeslelkü grófnőben. — A Rákos Vidéké­nek egy régi, igaz barátja hunyt el a napokban Budapesten, Cristofoli Ólvino czementgyáros, a Gristofoli Vincze czég egyik tulajdonosa, élete 41, házassága 3-ik évében rövid szenvedés után elhunyt az egyik fővárosi szanatórium­ban. A működése terén igen kiváló szakember volt, telve nemes törekvéssel s ezenkívül kedvelt tagja sok úri társaságnak. Mátyásföldön, Rákosszentmihályon évek során át sokat megfordult és számos jóbarátot szerzett. Kora elhunyta széles körben igaz részvétet kelt. Özvegye, két kis árvája és testvéröcscse siratja. — A magyar szaksajtó egyik igen régi és érdemes munkása dőlt ki a napokban az élők sorából Ihász György, a Vendéglősök Lapja szerkesztője személyében. Évtizedeken át rengeteg szolgálatot tett a magyar vendéglős és fogadós iparnak és különös érdeme, hogy igaz hazafias szellemben működött mindig. Érdemeit elismerték és méltatták nemrég, midőn hosszú szerkesztői pályájának jubileumát megünnepelték. Az utóbbi időben alattomos kór őrölte meg lassú következetességgel életét. Végső tisztességén igen nagy gyász nyilvánult, melyre Ihász György minden­képen méltó volt. Leánya, hűséges munkatársa gyászolja a megboldogultat. — Szomorú és váratlan gyász érte az általánosan ismert budapesti Mátyás pincze tulajdonosát Baldauf Mátyást és nejét, szül. Antunovits Terézt, Baldauf Ferenczné szül. Antunovics Alojzia kora eihunytavai. A boldogtalan fiatal asszony mind­össze huszonöt evet élt s férjét három kis árva gyer­mekkel hagyta hátra. Baldauf Mátyás Öccsének felesége és feleségének pedig egyetlen, forrón szeretett testvére volt. A mélyen sújtott család iránt a részvét általános. Köszönetnyilvánítás. Mélyen sújtott lakostársunk, Pete Dani kora és gyengélkedése miatt nem köszön­heti meg egyenként a részvétet, mellyel szeretett fele­sége elhalálozása alkalmából fájdalmát enyhítették s ezért lapunk utján mond mindenkinek őszinte, hálás köszönetét. Védjük a fákat. Egyik olvasónk arra hívta fel figyelmünket, hogy a Rákosszentmihályon állomásozó tüzérlegénység az utczai fákat nem kíméli, hanem sok helyen — állitólag különösen a Csömöri-utón — meg­csonkította s helyenként kivagdosott élő fákat. Lines nálunk nagyobb bűn, mint a fapusztítás, mert a mi legnagyobb kincsünk, javunk és szépségünk az utczá- kat szegélyező sok, lombos fasor. Lem tudjuk megálla­pítani, hogy mi igaz a vádból, de bizonyos, hogy min­den galy érték nekünk s ezért kérjük az illetékes ható­ságokat, vizsgálják meg a panaszt és védjék meg a fákat. Nem irigyeljük a derék katonáktól a tüzelőt, de azért a fák pusztítását még sem engedhetjük meg. Félkezüek iskolája. Egyik érdemes rákcsszent- mihályi lakostársunk, ki életrevaló ötleteivel gyakran tesz hasznos közérdekű szolgálatokat, ismét érdekes eszmét vetett fel. A háborúban csonkává vált katonáin­kat elméleti oktatásban részesítik arról, hogy miként boldogulhatnak félkezü állapotukban és minő életpályán, miként válhatnak ezentúl is hasznos tagjaivá a társa­Csinns hím hnr7ßhpf (dax,it> ajándékba adok UOIIlUd Ilim UUIlUUtH Czim : a „Rákos Vidéke1 kiadóhivatalában. dalomnak. A nemesszivü Zichy Géza gróf hasznos ; könyvben ad jó tanácsokat. A mi polgártársunk most I azt az eszmét veti fel. hogy ezeket az oktatásokat a i mozgófényképek utján tegyék eredményesebbé. Úgy képzeli, hogy ügyes mozgóképfelvételekben ! mutatnák be a már jártas félkezüek életmódját, a ! fogásokat és mozdulatokat, a melylyel a nehéznek i látszó feladatokat is könnyűszerrel megoldják. A képeket ■ magyarázó előadás kisérné, mely minden Írásos és ! rajzokkal támogatott elméleti tanításnál vonzóbb, köny- : nyebb és eredményesebb lenne. Az Uránia vállalhatná a szép feladatot és bemu- ! tathatná akár névszerint megjelölve, hogy miként segít i magán ez és az a csonka hadfi, a ki uj helyzetében ! ezt és azt a mesterséget kezdte ? Mely módon boldogul ; legkönnyebben és legpraktikusabban? Bizonyára törne i gesen keresnék fel az érdekeltek ezeket a hasznos elő- j adásokat, a melyekkel később vándorútra lehetne kelni ! az országban és a vidéki góczpontokon is hasonló eredményt lehetne elérni. — Úgy véljük, hogy az ötlet illetékes helyen visszhangra fog találni. Gödöllöi urileány katonai orvosi szolgálatban. Dr. | Hevder Stefánia orvosnő, néhai Heyder Ödön gödöllői i főszolgabíró leánya, a szatmárnémeti katonai megfigyelő i kórháznál tesz orvosi szolgálatot. Puszta helyek értékesítése az Ehmann-telepen í (Levél a szerkesztőhöz ) A minap irtunk arról a helyes óhajtásról, hogy a községünkben parlagon heverő telkeket e rendkívüli időkben meg kellene művelni és ezzel hasznossá tenni. Soraink visszhangjaként érkezik a következő Ehmann telepi levél: „Amit a nagy esemé­nyek villamfényénél kezdünk belátni, már régen tudhat- i nók, hogy művelésre alkalmas földet megművelés nélkül hagyni nem szabad. Svájczban a 8—10 négyzetméteres területre is a hegyoldalakon kosárban viszik a trágyát és megművelik. A megművelhető területek értékesítésé­nek eszméje az egész országban el van terjedve; az eszme megvalósítása a gyakorlattól függ s ha valahol, itt érvényesül a közmondás: „az elmélet gyakorlat nélkül olyan, mint a kerék tengely nélkül s másrészt a vetés olyan, mint a kalendáriumárulás, idejében jó.‘ Felhívjuk a polgárság figyelmét arra, hogy a kisebb házak közt levő telkeket kertileg művelje, zöldséggel, kapás veteménynyel, árnyékos helyeit káposztával ültesse be. A nagyobb területeket fel kell szántani, tavaszi gabonával, árpával kell bevetni. A gabona, árpa helyett legjobb volna baltaczimot vetni. Ez a pillangós virágú takarmánynövény a levegőből nitrogénnel táp­lálja a földet, gyengébb talajban is évekig elél, a leg­jobb méhlegelő, mert az akáczfa virágzását virágzásával megelőzi. Ocsay János Ehmann telepi polgár mintegy 60 holdnyi terület megmunkálását vállalja. Ez már nagy segítség. És itt terjesztenők ki figyelmünket a méhé­szetre. Miért nem tudjuk meghonosítani a méhészetet? Nem volna-e jó kirándulást tenni a gödöllői méhészet megtekintése végett s a méhészetet gyakorlati, lehetőleg egyszerű módon eltanulni, fcz is jövedelmi forrás. A Piima uradalmi, homoki rózsaburgonya legolcsóbb napi árban, ixilf* legkisebb mennyiség *7” * A burgonya vasárnap és csütörtökön a piacon is kapható. Úgyszintén I. r. porosz szén reithoffeni bányákból, SAA Imi* legkisebb mennyiség -■“-H* * Megrendelhető és kapható: Rákosszentmihály, Csömőri-ut 50. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom