Rákos Vidéke, 1915 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1915-03-14 / 11. szám
2. oldal. RÁKOS VIDÉKE 11. szám. szerződést és a főjegyző javaslatait. Samu István kifejezte a tagok köszönetét és hálás elismerését az elöljáróság sikeres munkájáért, a melynél jobbat s a lakosságra áldásosabbat — úgymond — keveset produkált. Piaczbérlet. A rákosszetmihályi piacz bérletét egy évre ismét az eddigi bérlőnek, Mucsy Gábornak adták, ki 1400 korona bért fizet és köteles a piacz tisztántartásáról gondoskodni. Eddig 1600 korona bért fizetett, de azóta az iparczikkek árusítását eltiltotta a hatóság a piaczon, tehát megcsappant a bérlő jövedelme is. Egyébként más ajánlat nem érkezett be. Az Altmann Manó határidőn túl beérkezett ajánlatát pedig figyelembe venni nem lehetett. Záró-számadások. A vármegye jóváhagyta a község 1912 és 1913 évi záró-számadásait. Az erre vonatkozó véghatározatokat tudomásul vette a közgyűlés. Az 1915 évi költségvetés. A vármegyei törvényhatóság jóváhagyta községünk 1915. évi költségvetését is és ennek kapcsán elutasította Samu István felebbezését, a melyben azt kérte volt, hogy a költségvetés kinyomatását rendelje el a vármegye. Samu ezt a képviselőtestületben már ismételten indítványozta, de a képviselőtestület az indítványt elvetette. Most felebbezés utján próbálta meg, hogy óhajtását megvalósitsa, de czélját igy sem érhette el. A vármegye véghatározata azt mondja, hogy a képviselőtestület álláspontja a helyes, mert a községi törvény (1886. XXII. t.-cz. 125. §-a) nem tartalmaz olyan rendelkezést, mely a kinyomatást előírná, sőt a közszemlére tételt szabja meg a betekintés módjául, a kinyomatás csak felesleges költséget és munkatöbbletet okozna, végül pedig nem állhat meg a felebbezőnek az az érve sem, hogy ha a költségvetés birtokában lenne, »a közjó érdekében eredményesebben* bírálhatná meg azt, mert a közszemléretétel nyolcz napja alatt a kívánt tájékozást megszerezheti és ha az elöljáróság felvilágosításaival és magyarázataival megelégedve nem lenne, módjában állana a tárgyalás során észrevételeit megtenni. Apró ügyek. Apróbb személyi ügyek, adódolgok, illetőségi- és honossági kérdések fejezték be a fontos közgyűlés napirendjét, melynek valamennyi tárgyát egyhangú határozattal intézte el a képviselőtestület. HÍREK Márczius tizenötödike. A magyar szabadság, a magyar nemzet nagyszerű ünnepe ágyudörgésbe, puskaropogásba vész az idén. Nem érünk rá ünnepelni; csak úgy futtában emlékezünk meg a márcziusi ragyogó dátumról, a melynek fénye nem fakulhat meg az idők végéig sem. Nagy dologban vagyunk. — Ismét megszólalt a harczi kürt, hivott a haza! És véreink ott tolonganak a harczmezőn, diadalmasan törnek fel a havas hegyhátakra, vakmerő szívvel szállanak le a pokol minden veszedelmét okádó katlanokba. A haza veszedelemben, talpra kelt a magyar és féléves tusáján megmutatta, hogy a régi még, hogy méltó a magyar névre, magyar dicsőségre! Márczius idusán ismét csodálkozva nézik a népek milliói a magyart és hatvanhét év után újra a magyar dicsőség repdes a tavaszi fuvallat szárnyán. Az uj márczius megtetézi, megsokszorozza a nagy, a felejthetetlen március diadalát. Milyen öröm és megnyugvás, hogy egykori ellenfelével most egymást megértőn, mint igaz testvérek együtt vívják meg a nagy harczot az igazi ellenséggel szemben. Milyen elégtétel, hogy aki eltiporni segítette betolakodó tömegével a magyar szabadság gyenge palántáját, mint gyűlölt ellenség vérzik most egygyé kovácsol seregeink csapásaitól. A magyarok Istene nem hagy el e nehéz, e megpróbáltatásokkal teljes, vészes tavaszon; diadalra segíti újra a magyar fegyvereket és e diadalból uj, nagyszerű eredmények származnak, régen várt bőséges áldás hull a sokat szenvedett nemzetre. Márczius idusán imádkozzunk a magyarok Istenéhez : Vezérelje diadalra igaz ügyünket és a véres viadalnak szörnyűséges tele után küldje el végre a kalászérlelő béke áldott nyarát! Az istentisztelet ^hétfőn V29 órakor lesz templomunkban. Egyháztanácsi ülés az Ehmann-telepen. Márczius 21 én, vasárnap délután fél négy órakor tartja a nemrég megalakult Ehmann-telepi egyháztanács első gyűlését. Az elnökség pontos megjelenést kér, mert ugyanakkor tartja az .Égyenlőségi kör“ tisztújító gyűlését és az egyháztanácsnak sok tagja a kör tagjai sorába tartozik és ott is rész óhajt venni a közérdekű munkában. Az egyháztanács ülését Kratochwill József esperes-plébános egyházi- és Zagyva József igazgató világi elnök hívta össze a következő tárgysorozattal: 1. Az egyházközség vagyoni állapota. 2. A hitközségi szabályzat és a párbérügy rendezése 3. A temetőügy. 4. Az imaház tervének bemutatása. 5. A hivek összeírása az egyháztanács kebelében. 6. Esetleges indítványok. A gyűlés minden pontja fontos, de legfontosabb a hitközségi alapszabályok megszerkesztése, az istentisztelet, habár ideiglenes helyen való biztosítása és különösen nagyfontosságu dolog a temetőhely beszerzése. A telepek odajutottak, hogy kiszorulnak a czinkotai temetőből, a mi, véleményük szerint, nem volna baj, ha a halál sztrájkolna, de minekutána ezt egyáltalában nem lehet remélni, tehát temetőről kell gondoskodni, vagyis ki kell parczellázni azt a helyet, ahol már nincs többé büszkeség, drágaság, meg veszekedő szomszéd. Kár is volna azon tusakodni, hogy a különböző vallásuak különböző helyeken vegyenek temető helyet. Minden vallásu megkaphatja azt a részt, amely a számarány szerint megfelel. Ha vegyes családok vannak és megfértek egymás mellett, megférhetnek ott a csendes temetőben is. Ez az Ehmann-telepi irányadó körök véleménye. Egészséges eszmének tartják, hogy a czinkotai határúinak felső, Uj mátyásföld felé eső részén legyen a temető. Gondját viselné az egyház. A temető pedig saját magát kifizeti, mert a helybeli temető sok költségtől megkímél a temetkezésnél. A temető kath. vallásuak részére való helyén keresztet akarnak állítani. A temetőnek jó utjának kell lenni, ezt irja elő a törvény, ezt diktálja a kegyelet. A temetőt legalább is körül kell árkolni s élőkeritéssel bekeríteni. Felmerült az eszme, vájjon nem lehetne-e szeder-, epercsemetékkel körülültetni, 8—10 méteres hosszúságban akáczfát, úgynevezett magfát nevelni. Ez mind jövedelmi forrás lehet. Harangra is szükség van, két kisebb harangra egyelőre. A harang is kifizeti saját magát. Azt mondják a telepiek: „kölcsönözzünk önmagunktól, önmagunknak.* Ilyenféle készülődéssel várják a hivek az Ehmann telepi egyháztanács első ülését, mely tehát csakugyan elég nevezetes mozzanata lesz a telep életének. Zöldike vendéglő Rákosfalva. Minden időben friss meleg és hideg ételek, Elsőrangú részvénysör. Tiszta fajborok, kitűnő hegyaljai borkülönlegesség. Kényelmes külön helyiségek társaságoknak és estélyek számára. Számos látogatást kér Kovács Kálmán vendéglős.
