Rákos Vidéke, 1915 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1915-03-07 / 10. szám
2. oldal. RÁKOS VIDÉKE) 10. szám még a fővárosnak kell hozzájárulni. Abban pedig nem lehet kétségünk, hogy a főváros nem támaszt kifogást nemcsak emberségből, hanem mert a saját érdeke is, hogy közvetlen határában ne keletkezzenek járvány- fészkek. A György és Vida telepek baján pedig az az egyszerű és természetes segítség, ha a vizet levezetik a Szilas patakba. Ezt ma nem tehetik, mert a Szilas 75 czentiméterrel magasabban fekszik, mint a telepek szintje Tehát: rendezze, szabályozza az állam a Szilast és mélyítse vagy másfél méterrel s akkor az egész környék minden nyomorúsága egyszerre megszűnik. Rákospalotán az idén 30 ház dűlt össze és még vagy húsznak népét kilakoltatták. Rákospalota helyzete sokkal kedvezőbb, mint Rákosszentmihályé; még sem tud segíteni magán. Hát ugyan mi hogyan tudjunk ? Itt az állam erejére van szükség, a mely államnak hű polgárai vagyunk mindannyian és igényt tarthatunk gyámolitására. Nem aktát, bizottságot, tárgyalást és hivatalos labdarugó játékot kérünk a különböző hatóságok között, hanem sürgős intézkedést, mert népünk egy része veszedelemben forog és még nagyobb veszedelem előtt áll. * * * Ezekben — úgy hisszük — elintéztük azt a panaszos levelet is, amelyet a minap kaptunk a külső telepeket elárasztó víznek levezetése ügyében. A levelet, mint a közönség hangulatának érdekes tükrét, mégis közöljük, mert egy-két figyelemre méltó mozzanata érdemessé teszi rá. Sajnos azonban, ami a vizle- vezetésre ajánlott tervet illeti, ma az kivihetetlen a Szilas szintjének magassága miatt, amint ezt a csütörtöki eljárás a helyszínén is megállapította A Kolombus tojást bizony örömmel felállítanánk, ha lehetne nálunk is, e fájdalom, a dolog nem olyan egyszerű, mint a közönség azt kívülről és felszínesen láthatja. A levél a következő: Mélyen tisztelt Szerkesztő ur! Teljes tisztelettel kérem a mélyen tisztelt Szerkesztő urat szíveskedjék alábbi panaszomat tanulmá-' nyozás tárgyává tenni: Régi nóta ugyebár, hogy a Györgytelepen egyes helyeken teljesen járhatatlan utak vannak. Áll az pedig a Főfasor, Baross utcza — Nádastó felé húzódó részére. A főfasoron kb. 200 méter hosszban igen mélyen fekszik az út, előtte — utána emelkedés s igy a viz ezen a kis völgyön állandóan összefolyik, ugyanúgy vagyunk a Baröss-utczával is. Már pedig a főfasoron, valamint a Baross-utczai részén könnyen és meglehetős alapossággal — aránylag kevés költséggel lehetne segíteni — amennyiben most ezen a helyen, ahol jelenleg a hires „vaskapu* van (az úgynevezett és katonaság által készített sáncz) egészen végig a Szilas patakig egy árkot húznának, úgy hogy ezen víznek természetes lefolyása legyen. Ilyen munkát természetesen nem szabad teljesen egy napszámosra bízni, hanem intelligens ember útmutatása mellett kell végeztetni, mert a hogy eddig próbálták ellensúlyozni a viz átfolyását — az gyengén mondva — hiábavalóság. Tessék megnézni s arról fog meggyőződést szerezni, hogy ez igy van. A Szilas patak felé eső magasabb részét kellő mélységig kell kiárkolni s a víznek rendes lefolyása lesz, a mélyen fekvő részét pedig a nyert földdel lehet feltölteni. Egyébként a közelben lévő homokdombokat lehetne a feltöltésre felhasználni s igy ha nem is lenne ideális az ut, mégis használható és az ott lévő házak nem állnának annyira vízben mint most. Ez igazán kulturkép a főváros közelében — ennyi intelligens ember működik a községben és ezen a helyen még meg sem kísérelték komolyan segíteni e rettenetes bajon, pedig hát lehetne. Tessék bármikor esős időben arra vergődni — bokáig vízben, sárban és erről aztán beszámolni b. lapjában. Itt nem csak segíteni kell, de muszáj is, egyébként a ház és telektulajdonosokat kell kötelezni, hogy járdájukat töltsék fel homokkal vagy kaviccsal. Tessék megnézni a Gusztáv és Viola-utcza sarok telket, az embernek vagy a czipője ott marad vagy elvágódik és ezen a tulajdonos csak röhög. Ha nekünk már 7 hónapja kell a hazáért szolgálatot tenni, akkor a községi elöljáróság oly jószivü, hogy ezektől még az ilyen kötelességteljesítést sem kívánja, miért van rendelet a járdák rendbehozására? És ilyen ember, a ki idehaza szépen csücsül, az még röhög, ha valaki az ő ronda járdáján csúszik? Hát ha a kerítést „requiráljuk“ és letiriszük a járdára ?! Több ízben hangoztatta a mélyen tisztelt Szerkesztő ur, hogy a Györgytelepről is gondoskodni fognak — tessék tehát pártfogásba venni a mi rettenes útjainkat, hogy legalább járni lehessen — ehhez nem kell sok pénz csak szív — és menni fog, nem kívánunk Andrássy-utat, de azt sem, hogy bokáig vízben kelljen járni, amikor ezt a vizet le lehet vezetni — csak nem kell a községi napszámosra bizni, hanem a napszámosnak a munkát ki kell jelölni. Kiváló tisztelettel Egy népfölkelő. HÍREK A harcztóri katonák köszönöte főispánunknak. Ráday Gedeon gróf, Pest-vármegye főispánja a harcz- térről február hó 18-án a következő tábori levelezőlapot kapta: Gróf Ráday Gedeon főispán Budapest. „Tisztikarom Méltóságodnak nagyrabecsülése kifejezését és tiszteletteljes üdvözletét óhajtja küldeni Megragadom az alkalmat, hogy igaz bámulatomnak adjak kifejezést a Méltóságod kormányzatára bízott vármegye katonáinak valóban hősies magatartása felett. Harcztér, 1915. febr. 12. Báró Petteam tábornok, a cs. és kir. első lovas hadosztály parancsnoka.* Fazekas Ágost alispán igaz hazafiui lelkesedéssel és őszinte örömmel hozza a táviratot a közönség és hatóságok tudomására és Decsy József főszolgabíró a járásbeli sajtóval is közölte, igazán hazafias cselekedetet művelvén mindannyian, hogy a történelmi nevezetességű üdvözletét, mindnyájunk igaz dicsőségét a nagy nyilvánosság tudomására bocsájtották. Ág. hitv. ev. Istentisztelet és egyházi gyűlés. Ma vasárnap, márczius 7-én. délután 3 órakor a központi iskola termében ág. h. ev. istentisztelet és egyházi gyűlés lesz. Az egyházgyülés tárgya: a múlt évi számadások felülvizsgálása; a folyó évi egyházi járulék megállapítása és egyházi jegyző választása. A közgyűlésre az egyházi tagokat ez utón is meghívja az elnökség. A nagy kaszinó. A nagy kaszinó ügyében a rákos- szentmihályi kaszinó választmánya szintén megnevezte már kiküldötteit. A kaszinó vasárnap tartott Halász Ferencz dr. elnöklete alatt ülést, melynek legfőbb tárgya Krenedits Sándor levele volt, mely a kiküldöttek megnevezését kérte. A kaszinó a kívánt öttagú bizottságot a következőkből alakította meg: Halász Ferencz dr. Kovács Aladár, Farkas Géza, Urbányi János és Szandovics Jakab. Az egységes társadalom megalakításának tervét szimpátiával fogadta a rákosszentmihályi kaszinó is, s igy most már a legszebb reményekkel várhatjuk, hogy a megbízottak a közelebbi napokban összeüljenek tanácskozásra.
