Rákos Vidéke, 1914 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1914-04-26 / 17. szám
2. oldal. RÁKOS VIDÉKE 17. szám. iskolát igényelhetne és a gyermekek nagy többsége úgyis csak nagy utat lenne kénytelen megtenni az iskoláig, mig a középponti iskola elég közel van a legnagyobb részéhez. Kiss Ferencz a második kerületiek kérelme mellett szólal fel. Samu István méltányolja a folyamodók törekvéseit, de a pedagógiai szempontok és az körülmény, hogy a külső területen telek rendelkezésre nem áll, nagyobb áldozatra pedig a közönség ezúttal nem képes, kényszerítik, hogy a középponti iskola kiépítése mellett foglaljon állást. Herczegh József Iván dr. indítványozza, hogy ez alkalommal ismételjék meg a régi kérést, hogy engedélyezzék az egyhuzamos tanítást, akkor a gyermekeknek csak kétszer és nem négyszer kell megtenni a j távolabbi utat. Balázsovich Zoltán teljes mértékben méltányolja a kérvényezők törekvéseit és biztosítja Őket, hogy a képviselőtestület mindig jóakarattal fogadja azt. A vita azonban ezúttal tárgytalan. A képviselőtestület már döntött abban a kérdésben, hogy a középponti iskolát kiépítteti s azért rendelték meg a terveket. A mai határozat tárgya csak az lehet, vájjon megfelelőknek tartják-e azokat. A maga részéről csatlakozik az előadó javaslatához és elfogadásra ajánlja azt. A második választókerületi polgárok kérelmét nem másért vetik el, csupán mert nem időszerű. A második számú iskola szűnik meg s a bérfizetés helyett az építkezés költségeit törlesztik ezentúl. A megszűnő iskóla pedig közelében van a középpontinak, tehát tulajdonképen nem uj iskolaépítés forog szóban. A külső területek további fejlődése fogja megmutatni, hol kell majd később uj iskolát építeni. Csomóssy Sándor az egyre növekedő terhekkel szemben államsegély kieszközlését sürgeti. Csizmadia Gyula lelkész előtt visszatetsző, hogy a második kerületről mint államról az államban van szó. Egy község vagyunk: Rákosszentmihály és a második kerülettel egynek és azonosnak érezzük magunkat. Nincsenek külön törekvéseink. Ezúttal a középponti iskola kiépítése kívánatos, de az egyhuzamos tanítást ő is nélkülözhetetlennek tartja. Krenedits főjegyző összegezi a véleményeket és javaslatára egyhangúlag elfogadja a képviselőtestület Prokopp Endre terveit, kimondja, hogy vízvezetékkel látja el az épületet s a költségeket igy 50 000 koronában állapítja meg. Újra sürgeti az egyhuzamos tanítást és államsegélyért folyamodik. Petri dr. kír. tanfelügyelő megkereste a községet, hogy a középponti iskola udvarát telekvásárlással bővítse ki. A képviselőtestület egyhangúlag arra kéri a kultuszkormányt, hogy a szükséges telket az állam vegye meg. A községi orvos fuvardíja ügyét hosszú, meddő vita után levették a napirendről. Pálfi János a két kilométeres sugara belső terület megállapítására középpontul az uj községházát ajánlotta, de döntés nem történt. A községi orvos előterjesztést tett, hogy egészségőrt bocsássanak rendelkezésére és fuvarátalányát újra állapítsák meg, mert a legutóbb megállapított 240 koronát nem fogadhatja el, csak ha a járványok eseteit kikapcsolják. Vitatja, hogy ebben az évben összesen csak 195 járványos beteg volt a községben. Erélyesen elitéli, hogy a fővárosi sajtóban a községet túlzott híresztelésekkel meghurczolták A mondott számból kanyaró 178 volt, ebből pedig iskolás gyermekre csak 60 esett. Kifogásolja az elterjedt zugdajkaságot; panaszkodik a tisztátalanság és zsúfolt lakások ellen és panaszolja, hogy az orvosok a járványos eseteket nem jelentik be. Kifogásolja, hogy a munkásbiztositó pénztár rendelőjébe idegen betegek is járnak Módot kér, hogy a villamos vasutakat állandóan ellenőrizhesse, mert különösen a Bur-vasut könnyen terjeszti a ragadós bajokat. Az egészségőr költsége kitelik a mozi napi dijakból, melyeket a község a rendőri szolgálatért húz. Garay Lajos dr. személyes kérdésben szólal fel, Wayand Károly az iskolákról szól. Majd pedig hosszabb vita után Samu István indítványára az elöljáróságnak adják ki a községi orvos előterjesztéseit. Az államrendőrség hatáskörét fokozatosan kiterjesztik a főváros egész környékére. Most Rákosszentmihály és Czinkota van soron. A képviselőtestület lelkes örömmel fogadta, hogy a felsőbbség nyilatkozatot kért a községtől, vájjon a kiterjesztéshez mennyi évi költséggel járulhat hozzá? A főjegyző indítványára egyhangúlag kimondották, hogy a kiterjesztést üdvösnek tartják és a megszűnő községi rendőrség alapjából évi 8COO koronát felajánlanak. Ma 12.000 koronát költ e czimen községünk, a többi 4000 koronából pedig három kézbesítő és egy fertőtlenítő költségét fogja fedezni. Benke Balázs itt is utal az Árpád-telep szomorú állapotaira, hol a betörés napirenden van és annál nagyobb örömmel járul hozzá a határozathoz. A községháza építésének vállalatba adása ügyében kiküldött bizottság javaslatát múlt számunkban ismertettük. Krenedits főjegyző nagy körültekintéssel számolt be az árlejtés eredményéről és tekintve a fontos kérdéssel kapcsolatos felelősséget, névszerinti szavazást kér. Pálfi János melegen ajánlja a bizottság javaslatának elfogadását. Bizalommal és elismeréssel szól Szabó Józsefről. Igen hosszú vita fejlődik ki, melyben Herczegh dr., Samu István, Garai dr, Lippe Ödön, Benke Balázs, Csomóssy Sándor, Farkas Géza, Csizmadia Gyula, Kiss Ferencz és mások vettek részt, végre a képviselőtestület 23 szóvei 3 ellen Szabó József, Vasgerendákat szállító r.-t., Matyók Aladár. Wellisch Arnold és Major és Oláh czég ajánlatát fogadta el összesen 151,922 korona költséggel. A hosszú és mozgalmas közgyűlés illetőségi ügyek tárgyalásával zárult. A negyedik irodalmi estély. Szerdán este zajlott le a negyedik irodalmi estély a rákosszentmihályi Otthon-mozgó helyiségében. A derék, jó rákosszentmihályi közönség fényes jutalmat adott az irodalmi estélyek rendezőségének; szinültig megtöltötte az Otthon-mozgó helyiségét. Igen szép, lelkes és müveit publikum volt ez, igaz gyönyörűségére szolgálván mindenkinek, aki előtt — ez a plébánia javára rendezett — kulturális jellegű vállalkozás szimpatikus volt. Most, hogy a négy előadásból álló sorozat véget ért, őszinte, igaz köszönetét mondunk közönségünknek, mely híven végig kisért és szeretettel támogatott e munkánkban. Anyagi eredménye is van a fáradozásnak, bár — megvalljuk — várakozásunkon alul maradó. A plébánia ügyéért több áldozatkészséget reméltünk s igazán nem ragadhat el, ha egy-egy estélyen 30—40 korona felül- fizetést látunk akkor, a mikor más hasonló czélu estélyeken százak és ezrek folynak be adományokként Ez azonban más lapra tartozik. Az estélyek sikerének megállapításában leglényegesebb, hogy a második, alkalmatlan időben tartott estély mérsékeltebb látogatottságát leszámítva, minden alkalommal teli ház vett részt az előadásokon és zajos elismeréssel, látható tetszéssel fogadta a produkcziókat. Az estélyek értéke ebből a szempontból igen magas és sikere becses. Hozzájárul ehhez, mint kiváló eredmény, hogy jótékony czélokért 1 buzgólkodó műkedvelői gárdánk ezen a négy estélyen
